Mi a stroke, mi a különbség a stroke és az agyvérzés között? Ezek a stroke jelei, a stroke tünetei

Cikkünkben a stroke jelentése és a stroke kialakulása kapcsán nyújtunk átfogó tájékoztatást. Eláruljuk, mi a különbség a stroke és az agyvérzés között (a köznyelven nagyon gyakran szinonimaként használjuk a két kifejezést, pedig nem ugyanazt jelenti), mi az a stroke pontosan és mik a stroke tünetei. A stroke jelei teszt segítségével felismerhetők? Ha igen, mik a stroke elso jelei, milyen tünetek esetén forduljunk haladéktalanul orvoshoz? Érezhetőek a stroke jelei, mi a stroke előjele, mi okozza a stroke ot? Mik a TIA, azaz a mini stroke jelei? Mi a teendő egy stroke után, képes-e a beteg teljes mértékben felépülni a stroke után? Okozhat a stroke életre szóló maradandó károsodást? Milyen okokra vezethető vissza a stroke, azaz a stroke mitől alakul ki? Közrejátszhat az életmódunk?

Mi a stroke jelentése? A sztrók mit jelent?

A stroke jelentése nem más, mint agyi érkatasztrófa. A stroke akkor alakul ki, amikor az agy valamely területén a vérellátás olyan szinten leromlik, hogy ez a környező sejtek pusztulásához vezet, ezzel hosszú távú, sőt, maradandó agykárosodást is okozhat, ami felnőttkori rokkantsággal járhat, egyes szervek (pl. mozgásszervek, beszéd) funkcióvesztését okozhatja. A stroke kezelése a stroke által fellépett problémák ellensúlyozását szolgálja, a kezelés célkitűzése, hogy a beteget a stroke előtti állapotra fokozatosan visszaépítsék.

Jelenleg a stroke - habár most is súlyos károsodásokat képes okozni - már jóval kevesebb életet követel, mint régebben, 20-30 évvel ezelőtt. A 21. században a stroke okait, rizikófaktorait ugyanúgy, mint a szív- és érrendszeri, vagy daganatos megbetegedések esetében sokkal inkább figyelemmel kísérjük. Tisztában vagyunk a sok dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és az elhízás következményeivel, monitorozzuk a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint értékeit.

A stroke jellegzetes tulajdonsága, hogy hirtelen alakul ki, a stroke tünetei egyik pillanatról a másikra csapnak le a betegség áldozatára - innen erednek a stroke népies elnevezései is, a “szélütés” vagy a “gutaütés”. Stroke esetén rendszerint a stroke tünetei közül több is jelentkezik, minden esetben eltérő súlyossággal. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mik a stroke tünetei, hiszen ha észleljük azokat, minél hamarabb orvoshoz kell fordulnunk, mentőt kell hívnunk, ugyanis minél tovább marad a szélütött beteg kezeletlenül, annál súlyosabbak lehetnek a szövődmények a stroke után.

Mi a különbség a stroke és az agyvérzés között?

A köznyelvben az agyvérzést és a stroke-ot sokszor azonos jelentéstartalommal ruházzák fel, azonban nem pontosan ugyanazt jelenti a két betegség-megnevezés. A stroke egy gyűjtőkifejezés, ugyanis az agyi érkatasztrófa számos módon megnyilvánulhat. Gyakoribb esetben a stroke vértelen, nem jár bevérzéssel, máskor egy elpattant ér vérömlenyt okozhat az agyban - ezt az állapotot nevezzük agyvérzésnek.

A stroke tünetei: Mik a stroke jelei?

A stroke számos tünettel járhat, amelyek jellemzően hirtelen, minden átmenet nélkül jelentkeznek, rendszerint egyszerre több stroke tünet üti fel a fejét. Ha a stroke tünetei közül több probléma egyszerre jelentkezik valakinél, nagy valószínűséggel stroke-ot kapott és azonnal orvosi segítségre szorul:

• Az arc, a kar vagy a láb hirtelen fellépő érzéketlensége: A zsibbadás határozottan az egyik testfélre jellemző - a zsibbadó és a problémamentes testfél között általában egy jól körülhatárolható válaszvonalat állapíthatunk meg. Az egyik oldal a gyengeség, zsibbadás-érzet mellett akár teljesen le is bénulhat.
• Aphasia: A stroke tünetei között jellegzetesen kialakuló beszédértési és beszédképzési zavar, szótalálási zavar.
• Látásvesztés, látászavar: Felléphet a látás hirtelen elhomályosulása, a stroke súlyosságától függően lehet enyhén homályos látásvesztés, sőt, akár teljes látásvesztés, megvakulás is. Ugyanígy gyorsan lecsökkenhet a látásélesség, kialakulhat kettős látás.
• Szédülés, egyensúlyvesztés, mozgáskoordinációs zavarok.
• Fejfájás: A stroke tünetei közt meghatározó az erős, hirtelen, minden előzmény vagy átmenet nélkül beköszöntő fejfájás, ami szokatlanul erős, nem hasonlítható a hétköznap tapasztalt problémákhoz. A fejfájás társulhat arcfájdalommal, a szemek között fellépő fájdalommal, nyaki merevséggel. Az éles fejfájás hatására kialakulhat a betegben tudatzavar vagy hányinger is, a stroke típusától függően.
• Érzékelési- és memóriazavar: térbeli tájékozódásvesztés, feledékenység-érzet.

Mi a stroke előjele?

A legtöbb stroke-os megbetegedés esetén a stroke-nak egyáltalán nincs előjele, villámcsapásszerű megjelenésétől ezért rettegnek a magas vérnyomású emberek. Egy előjele lehet a stroke-nak, az pedig a TIA (tranziens iszkémiás attak) nevű átmeneti agyi keringészavar, ami a stroke jeleihez hasonló tüneteket produkál, könnyű őket összetéveszteni.

TIA vagy stroke? Nem mindegy!

A tranziens iszkémiás attak hétköznapi megnevezése a „ministroke”: a mini stroke jelei a „rendes” stroke-hoz hasonlóak, azonban a TIA egy átmeneti keringési zavar, nem vezet olyan radikális sejtpusztuláshoz, mint maga a stroke, ami így értelemszerűen jóval veszélyesebb is. A TIA időnként megismétlődhet, mint egy-egy rövid “rendszerzavar”, azonban, ha valaki átélt már egy TIA-periódust, nő az esélye a tényleges stroke bekövetkezésének is. A TIA tünetei körülbelül 24 órán keresztül állnak fenn, majd megszűnnek, azonban az esemény kiszámíthatatlan időközönként megismétlődhet, mintegy indikátorként mutatva, hogy az agyi vérkeringés rossz állapotban van.

Mi okozza a stroke ot?

Megkülönböztetjük a vértelen és a vérzéses stroke-ot attól függően, hogy mi okozza azt. A stroke megbetegedések 80%-a vértelen stroke, ami azt jelenti, hogy az egyik agyi eret elzárja egy vérrög. Mivel vérellátási probléma lép fel, az idegsejtek azon a környéken oxigén- és tápanyaghiányban szenvednek, aminek következtében már néhány percen belül elkezdődhet az idegsejtek elhalása. A vértelen stroke-ra van egy népies megnevezés, az “”agylágyulás”.

A vértelen stroke

A vértelen stroke kategóriáján belül megkülönböztetünk további két betegséget, ezek a trombotikus stroke és az embóliás stroke. Trombotikus / trombózisos stroke esetén a stroke okozója, a vérrög helyben, az agyban keletkezik egy károsult, érelmeszesedéses területen, amelynek rendszerint egyenetlen felszíne van (orvosi kifejezéssel úgy hívjuk, hogy “plakk”), így könnyen kialakulhatnak benne a trombulusok.

Az embóliás stroke esetében ugyanúgy egy vérrög (illetve vérrögszerű szövettörmelék) tehet a stroke kialakulásáról, azonban az nem helyben alakul ki. Az embólus legtöbb esetben a szívpitvar szabálytalan összehúzódása (fibrillálása) okozza, aminek köszönhetően véralvadékok képződnek, amiről darabok válnak le és elszabadulnak az érrendszerben.

A vérzéses stroke

A stroke másik fajtája a vérzéses stroke - ezt a jelenséget nevezzük agyvérzésnek (a súlyos agyvérzés tünetei azonnal megmutatkoznak az áldozat hirtelen rosszullétében). Az agyvérzést az okozza, ha megreped valamelyik agyi ér és ezáltal vérzés alakul ki. A kiömlött vér nyomja az agyat, emellett az agy egyes területeinek (ahol a sebesült ér húzódik) a vérellátása is csökken, így rendkívül veszélyes betegség!

Az agyvérzés, avagy vérzéses stroke kialakulása nagyban összefügg más betegségek meglétével: növelheti a vérzéses stroke esélyét a az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, azaz hipertónia, a cukorbetegség, az alkoholizmus és az érfejlődési rendellenességek (aneurizma, arteriovenózus malformáció) is. Az agyvérzés esetében szintén megkülönböztetünk két alkategóriát. Az egyik az agyállomány vérzés, amikor közvetlen (fizikai) megterhelés következtében az agyon belül jön létre a vérzés, oka az elhasználódott, elmeszesedett agyi érfal megrepedése.

A másik vérzéses stroke típus a szubarachnoideális vérzés, amikor az agyat körülvevő agyburok, a pókhálóhártya egyik artériájából ered a vérzés és az átterjed az agyat körülvevő folyadékra. Erre az esetre akkor következtethetünk, ha a stroke tünetei közül az első a késszúrásszerű vagy ütésszerű, hirtelen hasító fejfájás. Ezt a típust gyakran egy arachnoideális aneurizma nevű, rendellenes ér kiszakadása okozza, ami egy olyan fejlődési rendellenesség, ami a kor előrehaladtával egyre csak romlik. Azért igazán súlyos ez a stroke típus, mert az arachnoidea többi ere görcsösen összehúzódik, így az agyi vérellátás tovább romlik.

Mit okozhat a stroke?

A stroke egyik legnagyobb problémája, hogy tartós felnőttkori rokkantságot okozhat, ugyanis egyes képességek, funkciók akár teljesen elveszhetnek. Bizonyos esetekben a stroke-ot átélt betegnek újra kell tanulnia a beszédet, a járást vagy valamilyen finommotoros mozdulatsort, más esetben tartós bénultság alakulhat ki egy végtagon, vagy akár egy egész testfélen is. Minden stroke-os beteg eltérő mértékben képes regenerálódni a stroke után, ám a többséget sajnos maradandó károsodás éri.

A stroke után számos beteg panaszkodik poststroke fájdalomra, azaz stroke utáni fájdalomra az érintett testrészekben és a fejben, ugyanis a stroke okozhat tartós idegsérüléseket is - az ilyen stroke utáni fájdalom ellen a hagyományos fájdalomcsillapítók nem használnak. Stroke után nem ritka a hangulatzavar és a traumát követő depresszió, az agyi keringészavar pedig okozhat krónikus szédülést és epilepsziát is.

Stroke rizikófaktorok: mi hajlamosít a stroke-ra?

A stroke rizikófaktorai megfeleltethetőek a szívinfarktust kiváltó tényezőkkel, ami szintén nagyon gyakori halálok. Ha számszerűsített adatokon keresztül szeretnénk vizsgálni a problémát, a stroke-on átesett embereknek mindössze az egyötöde képes 100%-ban visszatérni korábbi életéhez, a többi esetben a stroke valamilyen tartós nyomot hagy a betegen, például bénultságot vagy memóriazavart attól függően, milyen méretű volt a stroke okozta károk kiterjedése.

A stroke kialakulásának vannak befolyásolható és nem befolyásolható tényezői, azonban a stroke mint életkatasztrófa valószínűsége a tudatos egészséges életmód fenntartásával akár 90%-ban visszaszorítható. A stroke genetikai okai nem befolyásolhatóak - ilyen például a családban örökletes agyi és érrendszeri betegségek, de számít az életkor és a nem (idősebb korban és általánosságban a férfiak körében nagyobb a stroke rizikója), illetve befolyásolja a stroke esélyét az alacsony, 2.500 g körüli születési súly (a rosszabb szociális körülmények értelmében) és a rassz is (a fehér bőrtípusoknál kisebb a stroke esélye). 

Stroke hajlamosító tényező lehet a gyakori migrén és az alvásfüggő légzészavarok is, illetve a fokozos stressznek kitett munkakör, életvitel is általánosságban hozzájárulhat bármilyen krónikus betegség kialakulásához. A nőknél a hormonok is közbeszólhatnak, különösen a fogamzásgátló tabletták és más hormontartalmú készítmények, illetve a menopauza idején alkalmazott hormonpótló kezelés.

A stroke rizikófaktorai között rengeteg befolyásolható tényező van, amelyekre ha odafigyelünk, tudatosan csökkenthetjük a stroke kialakulásának az esélyét - ezek többségében összefüggnek az egészséges életmóddal. Potenciális stroke rizikófaktor a dohányzás, az alkoholizmus (és a drogfogyasztás), az elhízás, illetve az ezekkel gyakran összefüggésben álló cukorbetegség, magas vérnyomás és magas koleszterinszint.

A stroke esélyének csökkentése tehát egyértelműen a mozgásgazdag, kiegyensúlyozott és egészséges életmódban rejlik - persze, ha a stroke genetikai tényezőit ez alatt nem számítjuk. Fontos, hogy stroke ellen a megelőzéssel küzdjünk, hiszen konkrét gyógymód nincs a betegségre, az elhalt agysejteket nem lehet például gyógyszeres terápiával regenerálni. Hetente több alkalommal, de lehetőleg napi rendszerességgel érdemes valamilyen könnyebb mozgást végezni, még ha csak sétálunk is, illetve fontos a só- és zsírszegény, alacsony szénhidráttartalmú, rostban és vitaminban gazdag táplálkozás is.

A stroke kivizsgálása, a stroke diagnózisa

Amennyiben saját magunkon vagy egy hozzátartozónkon, ismerősünkön stroke-ra utaló tüneteket észlelünk, ne késlekedjünk mentőt hívni! Az orvos a stroke diagnosztizálása érdekében a betegen elvégez néhány fizikai vizsgálatot (vérnyomásmérés, koleszterinszint-mérés, fonendoszkópos érvizsgálat stb.). Fontos mozzanatok a nyaki verőerek ultrahangos vizsgálata, az arteriográfia (kontrasztanyag bejuttatásával készített agyi röntgen), a CT és az MRI és az echokardiográfiás vizsgálat. Súlyos esetekben a stroke vonhat maga után műtéti beavatkozásokat is.

A stroke kezelése

A stroke azonnali kezelése életmentő hatással bírhat - fontos, hogy a beteg azonnali elsősegélynyújtásban részesüljön, ilyen a mesterséges lélegeztetés és a stabil oldalfekvésben való elhelyezkedés. A stroke-gyanús betegnek ilyenkor nem szabad sem ennie, sem innia! Akár TIA, akár stroke történt, minden perc számíthat, így ne várjunk arra, hogy a tünetek elmúljanak, mert nőhet a rokkantság esélye!

Rehabilitációs folyamatok: Mi a teendő stroke után?

A stroke utáni rehabilitáció minden beteg esetében más sikerességgel történik, de általánosságban minden stroke-on átesettre igaz, hogy az otthoni ápolás, a támogatás és a betegekkel történő foglalkozás elengedhetetlen a regenerációs folyamatban. Nem mindegy, hogy a stroke melyik agyféltekét, milyen részt érintett: a jobb agyféltekés stroke a bal testfél mozgását és érzékelését károsítja, míg a bal agyfélteke sérülése a jobb testfelet, illetve a beszédet és a beszédértést is veszélyeztetheti.

A stroke rehabilitáció célja, hogy a beteg újra önállóan élhesse az életét. Egyes kutatások szerint, mivel az idegsejtek nagyon jó alkalmazkodó képességgel bírnak, valamilyen szinten kompenzálhatják, tehermentesíthetik a károsodott agyi részeket. Hasznos lehet a házi ápolás mellett a kórházi kezelés és a gyógytorna is.

Hogyan kezeljünk egy stroke-os beteget a környezetünkben?

Így, hogy tudjuk, a stroke mitől alakul ki, mik a súlyos agyvérzés vagy éppen egy enyhe lefolyású stroke tünetei (avagy mik a mini stroke jelei), máris könnyebben reagálhatunk a problémára – azonban sajnos a stroke-ot már csak akkor ismerjük föl, ha bekövetkezett (a stroke előjelei a TIA kivételével rejtve maradnak), így mindenképpen számolnunk kell a stroke jelei mellett az esetleges hosszútávú következményekkel.

Ha ismerőseink, barátaink, családtagjaink között stroke-os beteg van, nagyon fontos, hogy a beteg méltóságát megőrizve kezeljük őt és kommunikáljunk vele. Sokszor előfordul, hogy a agyvérzés stroke után károsodik a beteg beszédkészsége vagy értése - ez esetben is tartsuk szem előtt, hogy a stroke tünetei nem egyenértékűek a szellemi fogyatékossággal! A beteggel továbbra is beszéljünk úgy, mint bármelyik másik felnőtt emberrel, normális hangnemben, a gügyögést pedig kerüljük.

A stroke-ot átélt betegnek szüksége van a támogatásra és a beszélgetésre, amit lehetőség szerint végezzünk úgy, hogy a beteg számára kellemes legyen, igény szerint négyszemközt, ugyanis sokszor a stroke után a betegnek nehéz kifejtenie mondandóját. Vonjuk be a beteg környezetét, ápolóit, ugyanis egy támogató közösségben mindenki számára elviselhetőbb a stroke traumája. Amennyiben családunkban halmozottan gyakori a stroke vagy más érrendszeri betegségek, mindenképpen tegyünk egészségünkért a stroke megelőzése érdekében!