Tényleg gajra ment a magyarok immunrendszere a karantén alatt? Itt a tudósok válasza

A világjárvány idején az otthonmaradás egy rendkívül fontos közegészségügyi intézkedés volt, amely nagyban hozzájárult a vírus terjedésének csökkentéséhez és sok élet megmentéséhez. De korábban még soha nem volt ennyi ideig bezárva a magyarok nagy többsége, így pedig felmerült, hogy az elszigeteltség, a maszhasználat és az általános kórokozó-kerülés milyen hatással lehet az immunrendszerünkre.

Természetesen sokan már hónapok óta a munkahelyükön dolgoznak és az iskolákban tanulnak, míg mások csak most kezdenek visszatérni a normál kerékvágásba. A HuffPost most arra kereste a választ, hogy mi történt az emberek immunrendszerével a világjárvány alatt, valamint arra, hogy mire számíthatunk, amikor még többen visszatérnek a régi életükhöz.

Tudósok: a legtöbb felnőtt immunrendszerét nem gyengítette az elszigeteltség

Talán már mindenki hallott a higiénia-hipotézisről, amely szerint gyermekkorban a bizonyos kórokozóknak való kitettség segíti az immunrendszer fejlődését. Erre az elméletre alapozva egyesek attól tartanak, hogy az emberek immunrendszere le van gyengülve, amikor visszatérnek a világba a többhónapos bezártság után, mert az elmúlt időben nem találkoztak baktériumokkal, vírusokkal. A szakértők azonban nem tartják ilyen rossznak a helyzetet:

Nincs ok az aggodalomra, a társadalmi távolságtartás nem gyengítette az immunrendszerünket

- mondta Sindhura Bandi, a Rush University Medical Center allergia- és immunológus szakembere, az orvostudomány és a gyermekgyógyászat docense.

Felnőttkorunkra sokféle vírussal és baktériummal kerülünk kapcsolatba. Az immunrendszerünk emlékszik ezekre a kórokozókra, így amikor újból kapcsolatba kerülünk velük, antitesteket tudunk termelni, hogy leküzdjük a betegséget.

Más szóval, a szervezetünk a gyakori betegségekre életünk végéig emlékszik, ezt pedig az otthonmaradás, a maszkhasználat és a távolságtartás sem akadályozza.

Ennek ellenére előfordulhat, hogy valaki megfázik, amikor visszamegy az irodába, mert ismét több baktérium lesz körülötte, és mert az immunrendszere egy kicsit kijött a gyakorlatból. Immunrendszerünk nem volt kitéve a hétköznapi kórokozóknak, az emberek immunitását az elmúlt évben az életmódbeli változások is gyengíthették - például az, hogy sokan többet isznak, kevesebbet alszanak, nem mozognak a szabadban és nem jutnak elegendő D-vitaminhoz

- magyarázta Monaa Zafar, a Westmed Medical Group belgyógyász orvosa.

A szakemberek szerint kérdéses az is, hogy milyen lehet a 2021-2022-es influenzaszezon, miután tavaly gyakorlatilag nem volt ilyen. Egyes feltételezések szerint nehezebb lesz a megszokottnál, mivel a tudósok nehezen tudják megjósolni, hogy a jövő évi vakcinával mely influenzatörzseket célozzák meg. Ennek az aggodalomnak azonban semmi köze az emberek immunrendszeréhez.

Bár a legtöbb felnőtt immunrendszerét nem változtatta meg a világjárvány, néhány fertőzésen átesett esetében valóban tapasztaltak bizonyos hosszú távú változásokat.

Néhány betegnél jelentős gyulladásos reakciót tapasztaltunk, ahogy az immunrendszer a betegség leküzdésére törekedett  A koronavírusból való felépülés hosszú távú hatásokhoz vezetett - amelyeket általában long-COVID-ként emlegetnek

- mondta Bandi. A szakértők még mindig nem tudják, mi okozza, hogy egyeseknél a hosszú távú hatásokat. Az egyik elmélet szerint a tartós tünetek tartós gyulladásos vagy autoimmun válaszból eredhetnek.

Az pedig sürgető kérdés, hogy mindez mitben befolyásolja az immunrendszer működését, amikor visszatérünk a világba. Becslések szerint a betegek közül akár minden negyedik ember szenved a koronavírus hosszú távú hatásaitól. Ezért fontos lesz megérteni a víruson átesett emberek immunrendszerének változásait.

Az alvás, a szocializáció nagyon fontos lesz

Nincs egyértelmű tudományos bizonyíték arra, hogy ha bizonyos szokásokat követünk, azzal valóban felturbózhatjuk az immunrendszerünket, de az általános jólétünkről való gondoskodás biztosan nem árt. Mindig jó ötlet sokat aludni, és rendesen étkezni.

A hat-nyolc óra alvás, a heti 150 perc testmozgás, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a sovány fehérje, a gyümölcsök és a zöldségek kiegyensúlyozott fogyasztása mind-mind segít megerősíteni az immunrendszerünket

- mondta Zafar. Tuvana Bain, a Westmed Medical Group belgyógyász orvosa pedig úgy vélte, a legjobb immunerősítő a rendszeres testmozgás. Emellett a szakértők hangsúlyozták azt is, hogy a társas kapcsolatok mennyire fontosak a mentális egészségünk szempontjából.

Ahogy az emberek újra találkozhatnak a családdal, barátokkal és kollégákkal, annak közvetett hatással lehet az immunrendszer erősítésére. A kutatások ugyanis a magányosságot rengeteg betegséggel hozták összefüggésbe, a szívbetegségektől kezdve az immunrendszerünk gyengüléséig

- mondta Bandi.

A szakértők felhívták a figyelmet arra is, nagyon fontos lesz a következő időszakban, hogy betegen ne menjünk be az irodába, vagy küldjük el a gyerekünket az iskolába.

Ha otthon maradsz és pihensz, nemcsak a saját immunrendszerednek adsz esélyt a visszavágásra, hanem segítesz mások biztonságát is megőrizni. Régebben előfordulhatott, hogy megpróbáljuk kibírni a munkanapot, vagy adunk a gyermekünknek egy lázcsillapítót, mielőtt elküldjük az iskolába, de most nem szabad elfelejteni, hogy lehetnek olyanok körülöttünk, akiknek az immunrendszere megsínylette a járványt

- hívta fel a figyelmet Bandi.