Kiderült a joghurt-titok: ezt mindenki rosszul tudja, vagyonok folynak el hiába

Napjaink trendje hazánkban és a nagyvilágban is az egészségtudatosság, és önmagában a tudatos fogyasztás. Szeretjük tudni mit eszünk meg és jó eséllyel akkor vesszük le a polcról, ha úgy gondoljuk a termék egészségünkre is jótékony hatással lehet.

Nem meglepő, hogy a fejlett világban, így az Európai Unióban is, már az élelmiszergyártás szabályozása is egyre több termékre kiterjed. Hogy mit hívhatunk joghurtnak abban legutóbb tavaly október 23-án történt változás, amikor  az Európai Parlament a Közös Agrárpolitika (KAP) módosító javaslatairól. Ezek közül a 171-es külön érintette a tejtermékeket és a fogyasztók által jellemzően az azok helyettesítésére használt termékek (italok, sajt- és joghurtszerű készítmények stb.) elnevezéseit. A gyártóknak tartózkodniuk kell az olyan szavaktól, mint pl. a „sajtszerű”, „tejet helyettesítő”, „túró állagú”, „joghurt ízű” stb.

Egy új javaslat szerint pedig minden összefüggésben megtiltanák a tejet nem tartalmazó áruknál a tej/tejtermék név használatát

A hazai tej és tejtermék fogyasztás – egy, a háztartások fogyasztását mérő GfK kutatás szerint – a tavalyi évben 2019-hez képest volumenben 5 százalékkal, értékben pedig 10 százalék feletti mértékben növekedett. Ezen belül az átlagos növekedést meghaladó mértékben emelkedett az UHT tejek és az ízesített tejitalok (kakaó, jegeskávé) fogyasztása, valamint a tejszínek, a vaj, a sajtok és a tejdesszertek forgalma, egyedül a joghurt fogyasztás maradt el ettől az ütemtől.

A joghurtokkal kapcsolatban már az az aggály is felmerülhet, hogy egyre nehezebb hazai gyártásút találni belőlük. A Nébih által publikált, a magyar élelmiszerek kínálatával kapcsolatos friss adatok szerint a Magyarországon jelenlévő 10 legnagyobb kereskedelmi lánc üzleteiben az összkínálatban a magyar termékek aránya 70% körüli, míg 6 évvel ezelőtt még csaknem 80%-os szinten állt. A legnagyobb veszteséget pedig épp a nagy hozzáadott értékű élelmiszerek (sajtok, sonkák, joghurtok, gyümölcslekvárok) szenvedték el, esetükben ma már a polcok több mint felén külföldi árucikkeket találhatunk.

A Huffpost most kimondottan az egészségtudatosság szempontjából is körüljárta a joghurtok témakörét. A lapnak nyilatkozó szakértők pedig számos tévhitet is eloszlattak a különböző típusú joghurtokkal kapcsolatban.

Ha valaha is ettél már natúr joghurtot, valószínűleg nem érezted a legfinomabb nasinak. Valószínűleg a csökkentett, vagy rosszabb esetben nulla zsírtartalma volt a felejthető ízvilág oka. A teljes tejből készült natúr joghurtok viszont nem csak sokkal finomabbak, de állaguk is sokkal jobb. És ez még nem minden, ugyanis sokkal több hasznos tápanyag is marad bennük, mint a zsírcsökkentett társaikban.

A natúr joghurtok esetében egyébként három fő típus létezik:

• A hagyományos, vagy amerikai típusú natúr joghurt teljes tejjel, általában körülbelül 120 kalóriát és 6 gramm fehérjét tartalmaz egy 170 grammos kiszerelés
• A Görög joghurt, aminek 170 grammja jellemzően 160 kalóriát és 15 gramm fehérjét tartalmaz
• És ott van még a skyr, azaz az izlandi joghurt, elég hasonló a görög joghurthoz: sűrű és krémes, nagyon fehérjegazdag. Az elkészítése során négyszer annyi tejet használnak, mint a hagyományos joghurt esetében, és kb.18 gramm fehérjét és 170 kalóriát tartalmaz.

A szakértők túlnyomó részt a Görög és az Izlandi joghurtokat ajánlottak, a magasabb fehérjetartalom. Mutatjuk, miért érdemes teljes tejjel készült joghurtot fogyasztani szerintük.

Jellemzően kisebb a cukortartalma

A mára az egészségtudatos trendek fellegvárának számító Egyesült Államokban sem mindig a zsír volt a "főellenség". Az az alacsony kalóriatartalmú étrendek terjedése pedig csak a 70-es években indult be, állami nyomásra, ezért a tengerentúlon a 80-as években kezdtek el terjedni a zsírcsökkentett termékek is. A zsírellenes hadjárat hátterében elsősorban az a vélekedés állt, hogy a transzzsírsavak szívbetegségek kialakulásához vezethetnek. Újabb kutatások egyébként  már nem tudtak egyértelmű kapcsolatok kimutatni a szívbetegségek és a transzzsírsavak fogyasztása közt.

Sokan épp a transzzsírsav tartalmuk miatt kerülik a teljes tejből készült joghurtokat, attól tartva, hogy felviszi LDL koleszterinszintjüket

- magyarázta Rahaf Al Bochi, dietetikus

A kutatási eredmények viszont ezen a területen még mindig hiányosak és a következtetések és megállapítások is folyamatosan formálódnak. Egyre több a bizonyíték arra, hogy a magas zsírtartalmú tejtermékek védő hatással bírnak a cukorbetegséggel és a  szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben.

Ráadásul az alacsonyabb zsírtartalmú joghurtokban a jellegtelen ízt gyakran magasabb cukortartalommal próbálják kompenzálni. Ezért is nehéz azokat kihozni az egészségesebbnek a szakértő szerint.

A zsíros joghurtok kevésbé viszik fel a vércukorszinted

Ha zsíros, natúr joghurtot választasz a cukrosabb, például a gyümölcsjoghurtok helyett, kisebb eséllyel fog tőle megugrani a vércukorszinted is. Az egyik amerikai gyártó, a Chobani málnás joghurtja például gramm cukrot tartalmaz, szemben a gyártó zsíros, natúrt joghurtjával, ami mindössze 4 grammot.

Ha pedig a vércukszintünk egy hirtelen emelkedés után visszaesik, nagy eséllyel kezdünk el vágyakozni a cukor és az azt tartalmazó nasik után. Sokkal jobban járunk, ha az ízesített joghurt helyett natúrt veszünk, és ha nem elég édes inkább egy kis mézzel, vagy gyümölccsel próbáljuk feldobni. Nem szabad elfeledni viszont, hogy a natúr, zsíros joghurt is egész sok cukrot tartalmaz.

Körülbelül 12 gramm természetes laktóz van minden pohár tejtermékben, attól függetlenül, hogy tejről, vagy joghurtról van szó

-árulta el Jaclyn London, táplálkozási és wellness szakértő

Nem is az az igazán hangsúlyos, hogy a natúr joghurttal mennyivel kevesebb cukrot viszünk be, hanem, hogy az százalékosan jóval kevesebb. Ezért könnyebben jól lakunk vele, mert szervezetünk is lassabb idő alatt fogadja be és alakítja át azt, véli a szakértő.

A zsíros joghurttal hosszabb távon jól lakunk

A teljes tejből készült joghurtok egy másik előnye, hogy jó eséllyel tovább érezzük magunk jól lakva tőle, mint a zsírcsökkentett joghurtoktól. Egy 170 grammos doboz görög joghurt például 20 gramm fehérjét tartalmaz. Szóval már önmagában a fehérjetartalma révén is nagyon laktató, a magas zsírtartalommal kiegszülve pedig ez egy hosszabb távú jóllakáshoz vezet.

Nyilván rövid távon, ha eleget eszünk, bármivel jól lehet lakni, de ahhoz, hogy ez tartós legyen érdemes a teljes tápértékű megoldásokat választani. Egy jó adag zsíros joghurt betolása után pedig kis eséllyel fogunk már öt perc múlva azon gondolkozni, mi mást kajálhatnánk még. A zsírtartalom és a fehérje ugyanis rendes telítettség érzetet okoz és nem csak egyfajta "gyorssegélyként" funkcionál, ha megéheznénk.

Az sem utolsó szempont, hogy finomabb

Ahogyan azt a Stanford Egyetem egy kutatója már tudományosan is alátámasztotta, jóval könnyebben tesszük le a voksunkat a tápláló és/vagy egészséges kaják mellett, ha azok ráadásul ízlenek is. A zsíros joghurt pedig finom, krémes és sokoldalú nasi, mindamellett, hogy az egészségünknek is jót tesz.

A tápanyagok tekintetében egyébként a teljes tejből készült joghurt nem sokban különbözik a zsírszegény, vagy a zsírmentes társaitól. Hasonló mennyiségű fehérje és probiotikum található bennük. A döntő szempont a zsírtartalom, ami egész más ízélményt és jóllakottságérzetet képes adni és  jó eséllyel megelőzi, hogy nem sokkal a joghurtozás után valamilyen egészségtelenebb nasival egészítsük ki azt.

A zsíros joghurtokkal ráadásul rendes főételeket is remekül kiegészíthetünk. Krémes és fehérjedús öntetként használható akár sajtos tésztához, gyroshoz, vagy gyümölcsleveshez is.

A joghurtfelhozatal boltonként igen eltérő

A Pénzcentrum utánajárt a különböző joghurtok árainak és hozzáférhetőségének. Néhány ismert és széles termékportfólióval rendelkező gyártó termékeit négy népszerű üzlet online felületein. 

Zsírtartalom tekintetében a Danone Oikos Görög joghurtja volt a nyerő, azonban ízesített joghurt lévén mégsem feltétlenül ez tűnik a legegészségesebb választásnak. Bár kalóriatartalma is nagy, fehérjetartalmát tekintve az összes többi vizsgált joghurttól elmarad. A két vizsgált gyümölcsös joghurt közül viszont sok szempontból ez lehet a jobb választás, a Parmalat Dolce Vita krémjoghurtja ugyanis zsírtartalmát tekintve elmarad valamelyest (5,4%), és bár előnye lehet, hogy kevésbé kalóriadús (440kJ), de ára is jóval borsosabb. 299 forint az Oikos 139 forintos árával szemben. Az eltérés még literárra átszámolva is 50%-os. A gyümölcsös joghurtok egyébként alapvetően könnyebben hozzáférhetőnek tűnnek natúr társaiknál, a vizsgált üzletek közül ugyanis csak egy-egy hely rendelős felületén nem találtuk meg őket.

A natúr joghurtok között már nagyobb volt a veseny. A Nádudvari és a Danone terméke egyaránt 3% feletti zsírtartalommal bír és kalóriatartalma mindkettőnek 250 alatti. Magasabb fehérjetartalma miatt viszont, ha a megszólaltatott szakértőkre hallgatunk a Nádudvari élőflórás natúr joghurt a 6%-os fehérjetartalmával jóval laktatóbb lehet, mint a 3,1%-os kalóriatartalmú Danone élőflórás natúr joghurt. A Danone termékének hatalmas előnye viszont, hogy három vizsgált üzletben is megtaláltuk, míg a Nádudvariét csupán négyből kettőben. A joghurtok ára egyébként a legtöbb üzletben forintra pontosan megegyezik, bár a Danone 10 grammal kisebb kiszerelésű.

A Parmalat élőflórás zsírszegény natúr joghurtja ezeknél valamivel drágább (109 Ft), zsírtaltalma pedig a nevéhez hűen igen alacsony, csupán 1,4%-os. Kalóriát ugyan valamivel kevesebbet tartalmaz a zsírosabb társainál (183kJ(, de fehérjetartalma is alacsony (3,1%). Ráadásul egyedül a Tescoban találtuk meg a vizsgált üzletek közül.