Nem elég a vakcina: ez az 5 dolog kell a járvány totális legyőzéséhez

Hétvégén elértük az ötmillió beoltottat, akik közülük 3 072 940 fő már a második oltását is megkapta. Így lassan visszatér az élet a járvány előtti kerékvágásba. Sokáig utolsó napi sajtótájékoztatóján tegnap már az operatív törzs is megköszönte a lakosságnak a védelmi intézkedések betartását, a türelmet, az együttműködést.

Az 5 milliomodik beoltott után megszűnt az üzletek kötelező zárási ideje, valamint a közterületi maszkviselés is. A határon pedig június 23-án törlik el az ellenőrzést.

A kormányzat nyitási programjával párhuzamosan gyógyultak száma is folyamatosan nő, jelenleg 675 082 fő és az aktív fertőzöttek száma is  csökken. Szlávik János nyilatkozatai alapján pedig küszöbön lehet a 12–16 évesek beoltása is.

A nyárhoz közeledvén úgy látszik tehát, végre közel kilábalás a pandémiából, a magyarok lassan fellélegezhetnek. Hogy a járványnak további hullámai várhatóak-e, az persze jó kérdés. Egyre több szakértő kételkedik benne, hogy a nyájimmunitás elérése reális cél, a relatíve normális életünk visszakapása mindenesetre a küszöbön van.

Az orvosok nagy része ennek elérhetőségét persze elsősorban az oltás felvételében látja, de nem ez az egyetlen faktor, ami közelebb hozhatja a szabadságunk. A Pénzcentrum most öt másik olyan tényezőt ismertet, amik hozzájárulhatnak ahhoz, hogy magunk mögött hagyjuk a koronavírus járványt.

1. Annak pontosabb megismerése, hogy meddig is védenek az oltások

A legfrissebb kutatási eredmények alapján a szakértők szerint a legtöbb Covid-vakcina által biztosított védettség körülbelül hat hónapig, de előfordulhat, hogy valamivel tovább tart. Ez persze még csak becslés, hiszen nem telt el elég idő és zárult le elég kutatás, hogy a pontos számokat ismerjük.

Az immunitás időtartamának kiismerése ezért a közeljövő kritikus kérdése lehet a járvány elleni harcban.

Számos kutatás zajlik egyébként jelen pillanatban is ezzel kapcsolatban. A Pfizer vezére, Albert Bourla szerint valószínű, hogy azoknak, akik kaptak koronavírus elleni vakcinát, egy éven belül újabb adag megerősítő dózisra lehet szükségük, aztán pedig évenkénti oltásra, de a szakértők nagy része még óvatosabban beszél erről.

2. A génszekvencia feltérképezése 

Az elmúlt hónapokban az oltakozás legnagyobb gátjai a világszerte megjelenő különböző vírus-mutációk voltak. Ezek az igen rezisztens vírusvariációk azon túl, hogy gyorsabban terjednek és feltételezhetően súlyosabb betegséget okoztak valamilyen szinten az immunrendszert is képes kijátszani, így megnehezítették a vakcinák fejlesztését és gyártását.

Az, hogy a kutatók az új vírusvariánsokon tartsák szemüket létfontosságú része lehet az oltási programoknak, különösen a bizonyos típusú vakcinák hatékonyságát csökkenteni képes immenrezisztens típusok esetében.

Ennek módja a SARS-CoV-2 (A Covid-19-ért felelős vírus) génszekvenciájának állandó tanulmányozása és változásainak megfigyelése lehet.

Jonathan Grei, a Los Angeles-i Cedars-Sinai kórház epidemiológiai osztályának főorvosa szerint ezzel kapcsolatban az elsődleges kihívás az, hogy a kutatóknak is véges a kapacitása a fertőzött embereken végzett széleskörű vizsgálatok végzésére.

Az orvos reméli, hogy ennek ellenére a közeljövőben több, a koronavírusra pozitívan tesztelt embertő szerzett mintán tudják majd végrehajtani a szekvencia-teszteket és így tisztább képet kapnak majd a mutációk esetlegesen az immunitást gyengyítő hatásaira.

Ennek egyre inkább részei lesznek az vírust az oltakozás után elkapó betegek. Bár a fertőzést a második oltás után elkapók száma igen alacsony, ők lehetnek a kulcsa, hogy a tudósok rájöjjenek, hogyan válnak bizonyos mutációk rezisztenssé az vakcinák általi védettséggel szemben.

3. Gyorstesztek (lehetőleg otthon)

A gyorstesztek könnyű és olcsó elérhetősége is nagyban segíthetné, hogy tisztább képet lássunk a fertőzöttek tényleges számáról. Bár a PCR-tesztek árát a kormány 19 500 forintban maximálta, a szerológiai - vagyis antitest és antigén szintet mérő - vizsgálatok árai széles skálán mozognak. És otthoni tesztből is csak kevés féle érhető el hazánkban.

Nancy Bennett, a Rochesteri Orvosi Egyetem közegészségügy központjának főorvosa szerint pedig az otthoni tesztelés is igen fontos lenne. Az orvos szerint nagy segítség lenne, ha az emberek "maguk tudnák kezelni a betegségüket"

A tesztek persze a legbiztosabb eredményt szakértők által elvégezve adják és az otthoni tesztek eleve kevésbé összetettek bizonyos klinikai megoldásoknál. Az egészségügy válláról mindenesetre nagy terhet vehetne le, ha az enyhébb tünetektől szenvedők számára könnyebben elérhetőek lennének az öndiagnosztika eszközei.

4. Új kezelési módok kifejlesztése

Hiába csökken folyamatosan a kórházban ápoltak és az elhunytak száma, a szakértők szerint nem szabad leállni a Covid fertőzés lehetséges kezelési módjainak kutatásával. Különösen annak tudatában lehet ez fontos, hogy a koronavírus valamilyen formában jó eséllyel örökre velünk marad. Ezért is elengedhetetlen, hogy minél több gyógyászati eszköz a kezünkben legyen, ahogy felkészülünk a vírussal való hosszú távú együttélésre.

A hazánkban is tesztelt és az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerügyi Hivatala minősítésével is rendelkező remdesivir gyógyszert például már kimondottan a Covid-19 kezelésére fejlesztették ki. És ahogy az orvosok egyre jobban megértik a vírus testünkben való terjedésének módját, cél, hogy egyre több hasonló készítményt lehessen engedélyeztetni.

Több módszerrel rendelkezünk a koronavírus kezelésére, mint a járvány kezdetén, de az eszközeink száma még mindig erősen korlátozott - véli Grein

5. A betegséghez való hozzállásunk

Ahogy a járvány újabb állomásához érünk a maszkviselés szabályai és az egészségvédelmi irányelvek is változnak. Úgy tűnik, nyáron megint nyaralhatunk és számos olyan helyet látogathatunk majd, amit az utóbbi hónapokban nem lehetett.

A cél a szakértők szerint most az, hogy éretten álljunk a korlátozásokhoz és az állami szigor enyhülésével mérlegeljük magunk, mit biztonságos és mit nem az csinálni a pandémia mostani leszálló szakaszában.

Az egyik kulcsstratégia a járvány kontroll alatt tartásában, hogy a biztonsági ajánlásokat, amíg lehet betartjuk, különösen nagy kockázatú környezetben

-véli Grein

Mint ismeretes, a települések belterületén már kötelező a maszkviselés és megszűnt a másfél méteres távolságtartási szabály is. Minden olyan helyen viszont továbbra is kötelező a maszk használata, ahol védettek és nem védettek zárt térben találkozhatnak, így a tömegközlekedés során és az üzletekben történő vásárláskor is kötelező a maszk használata.

Várhatóan persze idővel a korlátozások zár térben is feloldásra kerülnek. De az olyan általános ajánlásokat, mint a rendszeres és alapos kézmosás, vagy hogy kerüljük az egy pohárból ivást ismerőseinkkel jobb betartani a járvány lecsengése után is.

Számos szakértő emellett örvendetesnek találná, ha hosszú távon változna meg az a dolgozók és munkáltatók munkahelyekkel kapcsolatos hozzáállása is. Ha ahol, és amikor lehet, otthonról dolgozunk és a munkaadó a betegszabadsághoz is flexibilisen viszonyul, az ugyancsak segítheti a jövőbeni járványok kirobbanásának megelőzését.

Persze jó eséllyel az általunk felsoroltak betartásával és véghezvitelével sem szabadulunk meg végleg a koronavírustól, de az oltási programmal együtt hozzájárulhatnak, hogy minél előbb visszakaphassuk szabadságunkat. A cél az, hogy egy kezelhető szintre szorítsuk vissza az új fertőzések számát és életünk visszatérhessen a normális kerékvágásba.