Ennyit a távolságtartástartásról: a nyugdíjasok és a budapestiek járnak az élen

2021. március 16. 13:28

A felnőtt magyarok 80 százaléka jelentősen korlátozza a találkozóit, s mindössze 8 százalékuk álltja, hogy nem érdekli az egész és nem fél a fertőződősétől. Önkorlátozásban az idősek, az alapfokú végzettségűek és a városi lakosok járnak az élen - derült ki egy friss közvéleménykutatásból.

A harmadik hullám súlyosbodásáak okán Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs múlt heti tájékoztatóin többször is hangsúlyozta a védelmi intézkedések betartása mellett az önkorlátozás fontosságát, kiemelve, hogy mindenki törekedjen a kontaktusok számának csökkentésére, csak a halaszthatatlan személyes találkozókra kerítsen sort, és még a hétvégi nagybevásárlástól is tartózkodjon, ha lehet. Mindezt annak érdekében, hogy elkerüljük a fertőződést, amire a brit vírusmutáns terjedése miatt most sokkal nagyobb az esély, mint a járvány során eddig bármikor. Azt is hozzátette, hogy úgy tűnik, kicsit fogy az erőnk, de ezt nem engedhetjük meg magunknak.

A magyarok nagy része - 80 százaléka - csökkenti, vagy legalábbis igyekszik csökkenteni kontaktusait, törekszik az óvatosságra - derül ki a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvéleménykutatásból. A felnőtt lakosság 29 százaléka csak a vele egy háztartásban élőkkel kontaktál, minden harmadik válaszoló csak azokkal találkozik, akikkel feltétlenül szükséges, 18 százalékuk pedig törekszik arra, hogy amennyire lehet, csökkentsen a személyes kontaktusokat. Mindössze 4 százalék volt azok aránya, akik szabadtéri találkozókra szűkítik az elkerülhetetlen kapcsolatfelvételt, 8 százalék pedig elmondta, hogy nem csökkenti a találkozóit, de azokra csak szabadtéren és maszkban kerít sor.

A felnőtt lakosság 8 százalékát nem érdekli a vírushelyzet, nem fél a megfertőződéstől.

A 60 évesek illetve idősebbek 85 százaléka erősen önkorlátozó életmódot folytat: 37 százalék csak a vele együtt élővel tart személyes kapcsolatot, 31 százalék csak az elkerülhetetlen találkozásokra kerít sort, 17 százalék pedig igyekszik csökkenteni a kontaktusait. Ebben a korosztályban a legkisebb azok aránya - 5 százalék - akiket nem érdekel a járvány és nem félnek a fertőződéstől.

A 18-39 éves fiatalok 78 százaléka erősen önkorlátozó: 29 százalékuk csak a közös háztartásbelivel érintkezik, 32 százalékuk csak azokkal, akikkel elkerülhetetlen, 17 százalékuk pedig igyekszik csökkenteni a találkozóit. Ugyanakkor minden tizedik fiatal azt válaszolta, hogy nem érdekli az egész és nem fél a betegségtől.

A középkorúak 76 százaléka visszafogottan éli a hétköznapokat, de ebben a korosztályban csak 21 százalék korlátozza a kontaktusokat a háztartás tagjaira, viszont 36 százalékuk jelezte, hogy csak azokkal találkozik, akikkel feltétlenül szükséges. A 40-59 évesek 8 százalékát nem érdekli a járvány.

Jelentősen eltér a lakosság magatartása iskolai végzettség szerint. Míg az alapfokú végzettségűek 39 százaléka állította, hogy csak a vele egy háztartásban élőkkel kontaktál, az érettségizettek 17, a diplomásoknak 21 százaléka viselkedik így. Ugyanakkor míg az érettségizettek 41 százaléka csak azokkal találkozik, akikkel feltétlenül szükséges, az alapfokú végzettségűek 28 százaléka, a diplomások 31 százaléka válaszolta ezt. A személyes kontaktusok csökkentésére törekedett az alapfokú végzettségűek 15, az érettségizettek 20, a diplomások 25 százaléka.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Míg a legkevésbé iskolázottak 6 százaléka jelentette ki, hogy nem érdekli az egész és nem fél a vírustól, az érettségizettek körében majdnem kétszer ennyien - 11 százalék - voltak ezen a véleményen, a diplomásoknak 7 százaléka vélekedett így. 

Az eredmények szerint az izolációra való törekvés szempontjából meghatározó, hogy valaki nagyvárosban vagy kisvárosban, községben él. Míg a budapestiek és a megyeszékhelyen élők 14-14 százaléka állította, hogy csak a velük együtt élőkkel találkozik személyesen, a kisebb városokban élők 40, a községi lakosok 33 százaléka válaszolta ezt. Ugyanakkor a fővárosiak válaszolták a legnagyobb arányban - 45 százalék - hogy csak azokkal találkoznak, akikkel feltétlenül szükséges, a megyeszékhelyen élők 40 százaléka, a más városokban élők 25 százaléka, a községi lakosok 29 százaléka védekezik így.

Ugyancsak a fővárosiak közül állították a legtöbben, hogy annyira csökkentik a személyes kontaktusokat, amennyire csak lehetséges.

A kutatás szerint a megyeszékhelyen élők aggódnak a legkevésbé a járvány miatt, 15 százalékukat nem érdekli az egész és nem félnek a vírustól. A budapestiek 5, az egyéb városokban élők és a községi lakosok 6-6 százaléka volt ezen az állásponton

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2026. január 6. kedd
Boldizsár
2. hét
Január 6.
Vízkereszt
EZT OLVASTAD MÁR?