Kritikus a helyzet több mint 500 településen: a magyarok egészsége a tét

Az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) nyilvántartása szerint tartósan betöltetlen háziorvosi (vagy fogorvosi) körzetnek akkor minősül egy praxis, ha hat hónapon át folyamatosan nem tudják azt betölteni. Lehetséges, hogy lát el feladatokat ott háziorvos, de hivatalosan csak helyettesít, és valójában a körzet betöltetlen. A NEAK honlapján található összesítés szerint 584 betöltetlen körzet van, ezek közül 163 - vagyis 28 százalék - 2020. április 1-je óta vált betöltetlenné, és azóta is az. 151 körzet több mint 5 éve, 270 pedig (46 százalék) az elmúlt 5 évben, de a járványt megelőzően üresedett meg.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos tényező hátráltathatja az oltási tervet: messze még a nyájimmunitás

Több mint 1,77 millióan regisztráltak már az oltásra.

2010-ben még csak 176, tavaly januárban már 404 üres háziorvosi praxis volt, ez a szám emelkedett októberre 468-ra, 2021 januárjára pedig 584-re. Ez összefüggésben áll azzal, hogy évek óta egyre kevesebb a praktizáló háziorvos, illetve hogy a járvány alatt feltételezhetően többen a nyugdíjazásuk mellett dönthettek. Így azok a körzetek, ahol korábban is már nyugdíjas korú orvosok dolgoztak, most megüresedhettek. Az idős orvosok visszavonulása nem csak saját körzeteikre, hanem a helyettesített körzetekre is hatással lehet: azüres körzetekben ugyanis sokszor így oldották meg az ellátást. Viszont minél kevesebb a betöltött praxis, annál kevesebb lesz a helyettesített is.

Ahogy arról korábban részletesen beszámoltunk, Magyarországon a háziorvosok és házi gyermekorvosok száma egyre csökken az elmúlt 20 évben, így az egy orvosra jutó lakosok száma egyre emelkedik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartása alapján átlagosan 5159 háziorvos praktizált 2000-ben, 2019-ben már 4629-re csökkent a számuk, 10 százalékkal. Megyénként is lehet eltérés: amíg Baranyában 1751 beteg jut átlagosan egy háziorvosra, addig Pest megyében számuk eléri a 2715-öt.

Ebben szerepe van természetesen annak is, mely megyékben a legsúlyosabb a háziorvoshiány. Az ÁEEK 2021. januári adatait a 2019. júliusi adatokkal összevetve látható, hogy szinte minden megyében nőtt a betöltetlen praxisok száma, és ahol másfél éve is sok volt az üres körzet, ott csak tovább romlott a helyzet. Jellemzően, ahol 2019-ben sem volt sok betöltetlen praxis, ott idénre se nőtt jelentősen a számuk. Mint például Baranyában, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csökkent egyedül az üresek körzetek száma, de ott is mindössze 1-gyel.

A praxisok szolgálati típus szerint lehetnek felnőtt, gyerek, vagy vegyes ellátást igénylő körzetek. A betöltetlen háziorvosi körzetek közül 154-be felnőtteket ellátó házi orvost, 143-ba házi gyermekorvost, 287-be pedig vegyes ellátást vállaló orvost keresnek.

A lista szerint a legrégebb óta 17 település keresnek háziorvost: a praxisok több mint 15 éve, 2004. októbere óta üresek. Ráadásul ezek közül is 7 település Borsod megében található: Felsőgagy, Györgytarló, Hernádvécse, Putnok, Abaújkér, Cserépváralja és Felsőtelekes körzetben. Az is jellemző, hogy a betöltetlen körzetekben viszonylag kevés az ellátandó lakosságszám. Átlagosan 1297 lakos jut egy üres körzetre, ettől a medián sem esik távol: 1286. Viszont tudjuk, hogy egy háziorvosra átlagosan - 2019-es adatok alapján - 2111 lakos jutott, a betöltetlen praxisok tehát kisebb létszámúak.

Természetesen van ellenpélda is: egy érdi körzetben 4217 főt számlálnak az ellátandó lakosok, ez azonban a ritkább eset. Olyan kis körzetekbe mint amilyen a hajósi (343), bácsszőlősi (338), magyardombegyházi (229), somoskőújfalui (254), kisvárdai (169), mezőhéki (330)vagy gyönki (382) üres praxis, nehéz orvost találni.

A legtöbb lakost Borsod megyében érinti a háziorvoshiány, itt tartozik a legnagyobb számú páciens az üres körzetekhez. Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyében szintén több mint 50 ezren tartoznak a betöltetlen körzetekhez, míg Baranyában csak közel 16 ezren.

Praxisközösségeké a jövő?

2020 októberében kezdődtek meg a szakmai egyeztetések azzal kapcsolatban, hogy a kormány a betöltetlen körzetek problémáját úgynevezett praxisközösségek létrehozásával orvosolná. A nyilvánosságra került tervezet szerint az ország 199 járásában plusz a fővárosban - összesen mintegy 1000 praxisközösséget hoznának létre. Egy ilyen praxisközösségben átlagosan hat háziorvos, házi gyermekorvos és az ő munkájukat segítő egyéb szakemberek - ápolók, dietetikusok, életmód tanácsadók, pszichológusok, gyógytornászok - dolgoznának együtt. A cél, hogy kevesebb orvossal minél több szolgáltatáshoz (szűrésekhez, egészségmegőrzést segítő programokhoz) segítsék a lakosságot. Az előkészítők szerint egy-egy ilyen alapellátó egység kezelheti a területén lévő betöltetlen körzetek betegeit, és biztosíthatja az ügyeleti ellátást is.

Idén januárban került bejelentésre, hogy a háziorvosokra is kiterjesztik az orvosi béremelést, de esetükben a növekedés mértéke attól is függ, hogy a doktor "szorosabb vagy lazább" praxisközösséget vállal. Hogy ez mit jelent, azt még egyelőre nem tisztázták, viszont a Magyar Orvosi Kamara sürgeti a részletek tisztázását. Egy korábbi felmérés szerint egyébként a háziorvosok háromnegyede nem akar praxisközösségben dolgozni - ez is egy olyan tényező, amely miatt még egy ideig valószínűleg nem fog megoldódni a betöltetlen praxisok ügye.

Kevés a háziorvos az oltási tervhez?

Múlt héten jelentette be az operatív törzs sajtótájékoztatóján György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, hogy minden megyében, a védelmi bizottságok mellett, oltási csoportok jöttek létre, összesen 20 helyszínen. "Bízunk benne, hogy heteken belül felgyorsulnak az oltások" - fogalmazott, és ismertette, hogy a napokban lezárul az egészségügyi dolgozók és idősotthonok lakóinak kampányszerű oltása, jövő héten pedig kezdődik a regisztráltak oltatása. Hozzátette: ebben már a háziorvosok is részt vesznek, kezdetnek 1800 háziorvos kap majd egy-egy ampulla Moderna-vakcinát, amely 10 személy oltására elegendő.

A háziorvosok és házi gyermekorvosok száma Magyarországon az elmúlt 20 évben egyre csökken, így az átlagosan egy orvosra jutó lakosok száma egyre emelkedik. Emelett pedig, ahogy a fentiekben részleteztük: a betöltetlen praxisok száma is egyre emelkedik, egyes megyékben különösen nagy problémákat okozhat az orvoshiány. Ezt a tendenciát csak súlyosbította a koronavírus-járvány, ugyanis sok nyugdíjas korú háziorvos döntött és dönthet még nyugdíjazása mellett a kialakult helyzet miatt.

Amikor a tömeges oltási terv megvalósítására kerül majd sor - amely elvileg a napokban elkezdődhet, ahogy az influenza oltás esetében, a koronavírus-vakcina beadásánál sem lesz mindegy, hogy adott körzetben mennyi a páciens, hányan juthatnak oltóanyaghoz. Lehetséges, hogy egyes körzetekben több oltóanyag jut majd arányaiban az ellátottakra, mint az olyanokban, ahová eleve sokan tartoznak. A háziorvosok leterheltsége pedig a helyettesített körzetekben a jelentkezők feltorlódását eredményezheti, így a gyors átoltásra nem feltétlen lesz lehetőség a kapacitáshiány miatt.

Arról egyelőre nincs információnk, hogy melyik megyében mekkora az oltási hajlandóság, de Müller Cecília országos tisztifőorvos azt mondta január 25-én a sajtó kérdésére, hogy eddig 1 millió 775 fő regisztrált már az oltásra. Ez a szám magasabb, mint a tavalyi évben Magyarország által megrendelt (1,4 milliónyi) influenza-vakcina volt, amelynek oltási kampánya sem zajlott zavartalanul, hiszen míg a vidéki kisebb körzetekben "bőven jutott" mindenkinek az ingyenes oltásból, addig például a fővárosban sok körzet kifogyott a vakcinából, és heteket kellett várni, mire a lakosok beadathatták az oltást. Ráadásul az influenza oltást egy körben kapták a páciensek, míg a koronavírus oltásokból - hatásmechanizmustól függően - kettő oltási időpontra is szükség lehet egy beteg esetében.