Hiába van kanyarban az orosz vakcina: a magyarok köszönik, nem kérnek belőle

A járványhelyzet alapjaiban rengette meg az életünket: a kezdeti tavaszi bizonytalanságok hamar elmúltak, ám újabb, még súlyosabb dilemmák léptek a helyükre. Mégis a legnehezebb az, hogy napról napra, egyre gyorsabban változik a helyzet, melyhez folyamatosan alkalmazkodnunk kell. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a lakosság bizalmatlan, és gyakran olyan konteókba kapaszkodik, melyeknek semmiféle valóságalapjuk sincs, mégis érthetőbbnek tűnnek, mint a csupasz valóság. 

A Pénzcentrum tavaly tavasszal elindított új formulája pontosan azért jött létre, hogy segítsen feltárni az olvasók legsúlyosabb dilemmáit, feltérképezze és egybegyűjtse a sokféle véleményt, és közös választ tudjon nyújtani a legfontosabb kérdéseinkre. Ez jelen pillanatban egyértelműen az oltás, az oltakozás és az ezt kísérő tengernyi kérdőjel és bizonytalanság. 17 kérdést tettünk fel a témával kapcsolatban, melyekre alig egy hét leforgása alatt több mint 13 ezer válasz érkezett. Ezeket összegyűjtöttünk, rendszereztük, majd levontuk belőlük a következtetéseket. Ám fontos megjegyezni, hogy mivel semmiféle szelektációs elvet nem követtünk, így reprezentatívnak semmiképp sem lehet nevezni a felmérést.

Tudomásod szerint átestél már a SARS-CoV-2 (koronavírus) fertőzésen?

A kérdőív első kérdése arra vonatkozott, hogy a kitöltő túlesett- e már a koronavírus fertőzésen - itt hozzá kellett tenni a tudomása szerint kitételt, hisz mint tudjuk ez a betegség az esetek egy elég magas százalékában tünetmentes, miközben az illető fertőzőnek számít.

A kitöltők 73,4 százaléka állította, hogy tudomása szerint ő még nem kapta el a vírust, 11,4 százaléka viszont igen, már átesett a betegségen. Nagy arányban 15,3 százalékban nem tudták, vagy nem válaszoltak a kérdésre.  

Hazánkban eddig közel 3 millió alkalommal történt mintavétel, tehát a lakosság hozzávetőlegesen 30 százaléka legalább egyszer le lett tesztelve (persze ez az arány lehet ennél kisebb, sokakat többször is teszteltek). Ha a koronavírus kormányzati oldalán lévő aktív fertőzöttekre és a gyógyultakra vonatkozó adatokat összeadjuk, akkor az jön ki, hogy a lakosság nagyjából 3,4 százaléka érintett hivatalosan, ami a 11,4 százaléktól egészen mesze van. Egy jelentős részük tehát feltehetően csak sejti, hogy átment rajta a vírus, hiszen akit hivatalosan tesztelnek, és a vírus jelenléte megállapításra kerül, az bekerül a statisztiki adatok közé.

EZ IS ÉRDEKELHET

Meglepő dolog történt a hatósági áras PCR-tesztekkel: erre senki sem számított

Szeptember óta van maximalizálva az áruk.

Melyik oltóanyagban bízunk?

A második, egyben talán a legizgalmasabb kérdés a bizalomról szól, arra kérdeztünk rá, hogy a kitöltők mely vakcinákban bíznak leginkább. Ez már csak azért is aktuális, mert az orosz vakcina a küszöbön van, az értékesítéséért felelős orosz Állami Befektetési Alap megküldte hazánknak a szerződéstervezetet, amely a vakcina Magyarországra szállításának alapját jelentheti. A Szputnyik V. kapcsán a korábbi gyártási kapacitáskorlátok megszűntek, de úgy tűnik, a magyarok egyelőre óvatosak:

azaz ennyien oltatnák be magukat vele. A válaszadók elsöprő többséggel a nyugati vakcinák mellett tették le a voksukat, a kínai oltóanyagok viszont az utolsó helyen végeztek, 6, illetve 3,4 százalékkal. A Pénzcentrum kérdőívét kitöltők 17 százaléka bízik az izraleli BriLife, és 41,1 százalék az AstraZeneca-ban. A Pfizer-BioNTech vakcináját a válaszadók 94,7 százaléka ítélte biztonságosnak, a Modernát 80,9 százalékuk. Ennél a kérdésnél természetesen több választ is meg lehetett jelölni. Nyilván a döntéshozókis tisztában vannak ezekkel az arányokkkal, hiszen a 2021. január 21-in Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy 

Oltakozni vagy nem oltakozni?

A harmadik kérdés már sokkal személyesebb, arra vonatkozott, hogy a válaszadó be fogja-e oltatni magát, amint erre lehetősége nyílik. Mivel ez központi kérdés jelenleg a társadalmi diskurzusban, és gyakorlatilag ekörül forognak a híradások, a Pénzcentrum szerkesztői is nagyon kíváncsiak voltunk a válaszokra. Óriási meglepetés született, hiszen ilyen arányú pozitív válaszra a korábbi felmérések eredményeinek alapján nem számítottunk.

A válaszolók 74,4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kérni fogja az oltást, 11,8 százaléka úgy, hogy nem, és ennél is nagyobb a bizonytalanok aránya, 13,4 százalék Ismét hangsúlyoznunk kell, hogy nem reprezentatív kutatásról van szó, mégis érdekes lehet ennél a pontnál megállni egy pillanatra, és alaposabban megvizsgálni a válaszadók összetételét. 

Az látszik, hogy a jövőben oltakozni kívánók 60 százaléka férfi, és 40 százaléka nő, kor szerinti megoszlásban a papírforma érvényesül: tehát legkisebb arányban a 25 év alattiak válaszolták azt, hogy kérik az oltást (60%), legmagasabb arányban pedig a 64 év felettiek (84%). 

Az infografikán egyértelműen kirajzolódik, hogy minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál inkább hajlik az oltás felé: a a maximum alapfokú végzettségűek 68,4 százaléka oltakozna, a szakképző iskolát végzettek egy leheletnyivel kisebb 65,2 százaléka. Az érettségivel rendelkezők 70,7 százalékban, a főiskolát végzetteknek már a 75 százaléka, egyetemi fokozatot megszerzők 80,5 százaléka, akik pedig doktori címet szereztek, náluk 84,3 százalékos ez az arány. A kék sáv, tehát a bizonytalanok száma is fordítottan arányos az iskolákban eltöltött évek számával.

"Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan" - Én ennyit tehetek a járvány megfékezéséért

A negyedik kérdés keretében a válaszadóknak lehetőségük volt röviden kifejteni, miért döntöttek az oltás ellen, vagy mellett. Természtesen rengeteg különböző válasz érkezett, és érthető okokból mind a 13 ezret nem tudjuk feldolgozni, nem is célunk, ám az jól látszik, hogy az emberekben nagy a bizonytalanság, mégis azt szeretnék, ha mielőbb véget érne a járvány, lekerülhetne róluk a maszk, és újra utazhatnának szabadon. Ugyanakkor az idős szülők is komoly indoknak számítanak. 

Az egyik legmeghatóbb válasz ez volt: "Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan." - Én ennyit tehetek a járvány megfékezéséért. 

Akik nemmel válaszoltak, vagy azt jelölték be, hogy nem tudják, mit fognak még választani, azok gyakran azzal érveltek, hogy az eltelt idő kevés egy új vakcina kifejlesztésére, de nem volt ritka az sem, hogy mivel a koruk miatt nem tartoznak a veszélyeztetettek közé, ezért nem kérik egyelőre, talán majd 2-3 év múlva, amikor már tisztán látszik, van-e hosszú távú mellékhatása. Több ezer olyan válasz érkezett, mely szerint olvasóink bíznak a vakcinákban, szeretnének oltakozni, de kizárólag az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által forgalmazásra ajánlottakkal.

A magyar vakcina jobban véd(ene)?

Mint ismeretes, az osztrák Cebina cég és a Pécsi Tudományegyetem új vakcinakísérletbe fogott, ami már célegyenesben van. (Ugyanakkor Gulyás Gergely a janiár 21-i Kormányinfón azt mondta, idén nem bízhatunk abban, hogy lesz magyar koronavírus-vakcina.) Feltettük a kérdést olvasóinknak, hogy ők egy esetleges részben magyar fejlesztésű vakcinát biztonságosabbnak tartanának-e, szívesebben oltatnák- be magukat ezzel? A válaszokból az derült, hogy az embereket nem lelkesíteti feltétlenül a magyar vakcina gondolata, a válaszadók alig több mint harmada, 36 százaléka jelölte meg az igenválaszt, és szinte pontosan ugyanennyien voltak bizonytalanok. Egyértelmű nemmel 27,4 százalék szavazott.

Ismét érdemes megállni egy pillanatra és megnézni az arányokat: jól látszik, hogy ebben a kérdésben a nők bizonytalanabbak voltak, mint a férfiak, ahogy az is egyértelműen kirajzolódik, hogy minél idősebb válaszadóról van szó, annál bizonytalanabb. 25 év alatt a Nem tudom, nem válaszolok rublikát 21,9 százalék jelölte meg, a 24 és 40 évesek között ez az arány 24,5 százalék, 41 és 55 év között 31,2 százalék, 56 és 64 év között 39,99 százalék, 64 év fölöttiek esetében pedig már 42,6 százalék. 

Végzettség szerinti megoszlásban pedig érdemes az igen válaszok csökkenő arányát megfigyelni: a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendeklezők 43 százaléka, szakképző iskolát végzettek 41,8 százaléka, érettségizettek 38 százaléka, főiskolai diplomával rendelkezők 35 százaléka, egyetemet végzettek 32 százaléka, doktori fokozatot elérőknek pedig már csak a 30,5 százaléka bízna jobban a magyar vakcinában.

Bedőlünk a konteóknak?

Amióta először elhangzott a médiában a koronavírus és az oltás szó egy mondaton belül, elkezdtek szaporodni a különféle vadabbnál vadabb összeesküvés-elméletek, rövidebb nevükön a konteók. Aki csak megkapargatta az internet felszínét, hajmeresztő elképzelésekbe botlott az oltás, Bill Gates, a lefizetett egészségügyi dolgozók és járványszakemberek témakörében, és akkor az 5G elméleteket még nem is említettük! Ezek persze olykor viccesek, akár jót is derülhetnénk rajtuk, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy mennyire veszélyesek! Sokszor és sokan felhívták már a figyelmünket, a kormány tagjai, járványügyi szakemberek, orvosok, kutatók, hogy csak olyan információkat fogadjunk el valósnak, ami hiteles forrásból jut el hozzánk! Ez persze néha nem könnyű, sokkal egyszerűbb lenne egy hatalma átverésként, vagy összeesküvésként felfogni a pandémiát. Ilyen helyzetekben mégis hasznosabb megőrizni a józan eszünket, és a tények talaján maradni.

Ennek kapcsán kíváncsiak voltunk, olvasóink mit gondolnak ezekről az elméletekről, pár összeesküvés-eéméletet felsoroltunk, és megkértük őket, írják meg, ők mit hallottak, miben hisznek. A beérkezett válaszok kicsit sem voltak radikálisak, sőt, olvasóink 20,8 százalékának semmiféle aggálya nincs az oltásokkal kapcsolatban. A legtöbb válaszadó, 44 százalékuk azt jelölte meg, hogy vannak ugyan aggályai, ám ettől függetlenül kérni fogja az oltást, ám sokakat aggaszt (38,7%), hogy semmit nem tudnak a később esetlegesen jelentkező mellékhatásokról.

A kérdőívet kitöltők 17,9 százaléka mondta azt, hogy mivel nem volt elég idő a vakcina kifejlesztésre, ezért nem bízik bennük, 8,8 százalékuk pedig azt jelölte meg a lehetséges válaszok közül, hogy szerinte egyszerűen lefizetik az egészségügyi, járványügyi szakembereket, hogy azt mondják, hatásos az oltóanyag. Az 5G-s (1,3%) és a chippes (3,4%) elmélet egyáltalán nem volt népszerű olvasóink körében, érkeztek azonban egyéb válaszok. 

A kérdőív itt nem ért véget, cikkünk következő részében azokra a kérdésekre adott válaszokat fogjuk elemezni, mely a tömeges oltások utáni életre vonatkozik.

A felmérésről

A Pénzcentrum 2020. január 13. és 20. között végzett felmérésében 13 136 válaszadó vett részt, 57,4 százalékuk férfi, 42,6 százalékuk nő. A válaszadók közül a 25 év alattiak aránya 1,1 százalék, a 25 és 40 év közöttieké 11,4 százalék, a 41 és 55 közöttieké 27,4 százalék, 55 és 64 év közöttieké 21 százalék, és a 64 év felettiek arány 39 százalék volt. Kíváncsiak voltunk még a legmagasabb iskolai végzettségre is: maximum alapfokú bizonyítvány a kitöltők 1,1 százalékának van, szakképző iskolát 8,9 százalékuk végzett, érettségije 29,6 százalékuknak van, főiskolát 28,8 százalékuk végzett, egyetemet 29,1 százalékuk, és végül Phd-t 2,6 százalékuk szerzett.