Legutóbb január negyedikén számoltunk be arról a Pénzcentrumon, hogy a december végén kezdődött globális oltási láz mit jelent pontosan az egyes országokra nézve. Azaz, hogy 100 lakosra számolva nagyjából 1-2 hét alatt hány embert tudtak beoltani. Akkor többek között azt írtuk, hogy Magyarországon 100 emberre vetítve 0,05 kapott koronavírus elleni védőoltást. Azóta azonban ismét eltelt több mint két hét, úgyhogy ismét elővettük az adatokat, azért hogy megnézzük, január közepén milyen valójában a helyzet.

Megszaladtak az oltások

Legutóbbi cikkünk legfőbb megállapítása az volt, miszerint 3-4 ország kivételével az újév elejére nem igen sikerült senkinek még csak megközelítőleg sem nagy oltottságot elérnie. Akkor a listát Izrael vezette, ott 100 lakosra vetítve 12,59 már kapott koronavírus-vakcinát, mögötte azonban Bahrainben és az Egyesült Királyságban ez a szám még az ötöt sem érte el.

A világátlag egyébként ekkor, január 4-5-én 0,16 volt, ami a 100 főre számolt beadott koronavírus vakcinákat jelentette. Ez a szám azonban január 18-ra már 0,54 re ugrott. De ne feledjük, a tudományos előrejelzések szerint ugyanis az új koronavírus elterjedésének visszaszorításához a lakossági oltottságnak 60-70 százalékos küszöböt kellene elérnie, méghozzá annyira rövid idő alatt, amennyire ez fizikailag csak lehetséges.

Ahogy azonban látjuk, a világátlag ettől még jócskán elmarad. A legközelebb ehhez a számhoz egyébként Izrael áll, itt 100 emberből január 19-i adatok alapján már 31,15 kapott koronavírus-vakcinát. Őket az Egyesült Arab Emírségek követik, 100 főre számolt 20,88 oltást kapó polgárra. A két éllovas mögött azonban csak két országban, Bahrainben és az Egyesült Királyságban jár 5 fölött a Covid-oltást kapók száma (100 emberre számolva).

Ha végigfutjuk a listát, akkor látjuk, hogy az EU-ban január 18-i adatok alapján átlagosan 100 lakosból 1.35-öt oltottak be koronavírus elleni vakcinával. Ennél a számnál Magyarország jobban áll, igaz csak 1 századdal, hazánkban ugyanis január 18-ra

Ez pedig, ahogy láttuk, abszolút az unió középmezőnye, a hivatalos adatok szerint 8 ország van előttünk közvetlenül az EU-ból, ám közülük csupán kettő tud felmutatni 2 ember vagy afölötti beoltottat (100 emberre számolva). Szlovénia, Spanyolország, Málta és Dánia, igaz utóbbi 3 felé is jutott január közepére. Nem kevesebb, mint 8-an vannak azonban azon országok is, akiknél jelenleg kisebb az oltottság mértéke, mint Magyarországon. Ilyen például Románia és Szlovákia mellett Finnország, Belgium, Franciaország vagy a leginkább lemaradt Bulgária.

Hogyan alakult az oltás Magyarországon?

A magyar adatokból kiolvasható, hogy hazánkban az oltottság mértéke 100 főre vetítve az utóbbi két hétben, tehát január 4. és 18. között 8,5-szeresére nőtt. Ezzel párhuzamosan az EU-átlag csupán 6,4-szeresére emelkedett. Elmondható tehát, hogy január vége felé közeledve az oltás gyorsabban halad Magyarországon, mint átlagosan EU-ban. Hazánk masszívan a középmezőnybe tartozik, legalább annyi országban jobb valamivel a helyzet, mint amennyiben rosszabb.

A megváltás azonban, mint ahogy látszik is, még nagyon messze van az EU országaitól. Hiszen míg például Izraelnek már csak a most beoltottak kétszeresére lenne szüksége a lakosság legalább 60 százalékának a beoltásához, addig az EU-átlagnak még 44-szer annyi emberre lenne szüksége, mint amennyit eddig sikerült beoltani. Ez a szám, mármint a legalább 44-szeres szükséges beoltott szám Magyarországra is igaz.

Ha azonban tudnánk tartani a két hét alatti 8,5-szeres növekedést, akkor a legalább 60 százalékos átoltottság tavasz eleje/közepére meglehetne. Ehhez azonban addigra milliós nagyságrendben kellene, hogy legyen vakcinánk. Az pedig egyelőre nem látni pontosan, hogy ez az elkövetkezendő 2-3 hónapban megvalósulhat-e. Az azonban biztos, hogy a nyugati fejlesztésű vakcinák mellett folyamatosan hallani, keletről is szükséges lehet nagyobb mennyiségá koronavírus-vakcina beszerzése. Ezekkel szemben azonban a magyar lakosság jóval kritikusabb, mint a nyugatiakkal.