10 ijesztő tény 2021-ben, amivel előbb-utóbb minden magyar nyugdíjas szembesül

A jelenleg már nyugdíjas korú, illetve hamarosan nyugdíjba vonuló korosztályt érintő problémák eddig is jelen voltak, és a helyzet  évről évre lassanként romlott. Erre a folyamatra régóta keresik a megoldást a szakemberek, viszont főként részterületenként: a nagy egészről ritkán esik szó. Pedig összefüggő kérdésekről ezek, hiszen az idősebb korosztály elszegényedése és az általános egészségi állapota hat egymásra - minél többe kerülnek a gyógyszerek, egészségfenntartás, annál szegényebb, illetve minél szegényebb, annál egészségtelenebbül étkezik, kevesebb pénzt tud fordítani az egészségére. Ugyanígy, az öregkori depresszió is összefügg például a szociális ellátás hiányosságaival, és még lehetne sorolni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Beütött a szociális krízis: ezért is szegényednek el az idős magyarok

Ezt már nem lehet helyrehozni...

Általános jelenség, hogy az idősödéssel párhuzamosan a kapitalista társadalmakban a gondoskodási kapacitások fokozatosan kimerülnek. Gyarmati Andrea szociológus tanulmányában kifejti, hogy a demográfiai változásokból fakadó gyors ütemű gondozási szükséglet-növekedésnek melyek a legmeghatározóbbb tényezői. Az általa felhasznált statisztikákból az tűnik ki, hogy már most jelentős problémákkal küzd a 65 feletti korosztály, amelyek a jövőben egyre súlyosabbak lesznek.

Egyre nő az idősek, csökken a fiatalok száma

Az senkinek sem újdonság, hogy a demográfiai öregedés problémája Magyarországot is ugyanúgy sújtja, mint az EU legtöbb országát. A Magyarországon élők (9 769 526 fő) közül minden ötödik ember 65 év feletti, arányuk az össztársadalomhoz képest évről évre nő. Míg 2001-ben még csak a lakosság 15,1 százalékát tették ki a 65 éven felüliek, addig 2020-ra ez az arány elérte a 19,9 százalékot. Így 2021-ben már a társdalom több mint egy ötöde lehet 65 év feletti.

Az arány növekedési üteme is egyre emelkedik: 2001-től 2012-ig 0,1 és 0,2 százalékpont között mozgott a növekedés éves szinten, 2013-tól viszont elkezdett drasztikusabban emelkedni, és 2019-ről 2020-ra már több mint fél százalékpontos emelkedést láthatunk.

A 80 felettiek, azaz a nagyon idősek száma és aránya is egyre nő: 1990-ben még 260 ezer, 2016-ban már 412 ezer fő tartozott ebbe a korosztályba a KSH adatai szerint. Ez persze nem csak a nyugdíjrendszerre jelent nagy terhet - ugyanis egyre kevesebb aktív dolgozó "tartja el" az időseket -, hanem a szociális ellátási hálózatra, egészségügyre is. A Ratko-korszak áldatlan hatása pedig csak a következő 10 évben "érik be".

A magas életkor azzal is jár, hogy az egészségi állapot már leromlott: 2016-os adatok alapján a 65 év felettieknek 74 százaléka, vagy nagyjából 1,3 millió fő élt valamilyen fizikai korlátozottsággal, tehát mondhatjuk, hogy jelen statisztikák szerint 10 emberből 7 nem tudja megőrizni az egészségét idős korára.

Közel a nyugdíjkatasztrófa?

Az, hogy arányaiban egyre nagyobb részt tesz ki a 65 feletti korosztály a lakosságból, azt is jelenti, hogy nő az időskori eltartottsági ráta. Amíg ez 2010-ben még 24,2 százalékot tett ki Magyarországon, addig 2020-ra már 30,3 százalékra emelkedett. A növekedési üteme pedig, akárcsak a 65 év felettiek arányszámának, egyre gyorsul:

Számítások szerint 80 éven belül ez az arány már 56 százalék is lehet, ami azt jelenti, hogy 2100-ra 56 idős ember juthat 100 munkaképes korú személyre Magyarországon. Az Unióban ez az arány kcsivel magasabb: 57 százalékos lesz. A növekedés valószínűsíthetően a 2030-2060-as évek között lesz a leginkább számottevő, ugyanis ezalatt a 30 év alatt ugyanis majdnem 20 százalékkal fog növekedni Magyarországon az időskori függőségi ráta. Vagyis 100 munkaképes korú emberre ez alatt a 30 év alatt majdnem 20-szal több időskorú fog majd jutni néhány évtized leforgása alatt:

{{EMBED:infogram_41f290b4-1ec4-4e1a-84e1-6f79b1d94ec3}}

Ahogy a grafikonon látszik, 2060-tól 2100-ig "csupán" négy százalékos növekedés jeleztek előre. Ami azt jelenti, hogy a most előttünk álló 20-40 év rengeteg kihívást fog tartogatni a hirtelen megugró, hamar elöregedő társadalmunkban. Hiszen 2030-ig már csak 10 évünk van, hogy felkészüljünk a társadalom drasztikus elöregedésére.

Jöhet a sírig tartó munka

Magyarországon ma egy 15 éves fiatal 34,4 év munkával töltött évre készülhet - és ez egyébként még az EU-s átlag alatt van 1,5 évvel, de már nem sokáig, ha továbbra ilyen rohamosan nő ez a mutató. Az alábbi grafikonon látható, hogy az uniós átlag ugyan magasabb, de kisebb ütemben növekszik, míg Magyarországon olyan mértékű az emelkedés, hogy megjósolni sem lehet egyelőre, hol lesz a vége:

Ami pedig a nemeket illeti. Egy magyar férfi a legfrissebb, 2019-es számok alapján 37,4, míg egy nő 31,2 év munkával töltött évre számíthat élete során. Ez az 5-6 éves különbség kis változásokkal folyamatosan fennáll a nemek között a 2000-es évek óta.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ez az igazi nyugdíjkatasztrófa: érik a sírig tartó munka Magyarországon

Ma egy 15 éves fiatal 34,4 év munkával töltött évre készülhet.

Várható élettartam vs. egészségben és nyugdíjban töltött évek

Magyarországon valamivel javulni kezdett a 65 éves korban várható élettartam 1990 és 2018 között: míg a férfiak átlaga 12,1-ről 14,6 évre nőtt, a nőké 15,4 évről 18,5 évre emelkedett, tehát a nők átlagosan nagyjából 4 évvel több életévre számíthattak, mint a férfiak. 2019-ben a születéskor várható élettartam átlagosan 76,2 év volt, a nőknél magasabb: 79,3 év; a férfiaknál alacsonyabb: 72,9 év.

Viszont a várható élettartam növekedése nem jelenti azt, hogy egészségben tölthetik el az idősek ezeket az éveket: az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2018-ban Magyarországon a nők egészségben várható élettartama  a születéskor 61,8 év, férfiaknál pedig 60,4 év volt. Tíz év alatt valamit javultak is a statisztikák, mert 2010-ben még a nőknek 58,6, a férfiaknak átlagosan 56,3 év volt várható, amit egészségben töltenek. Azt viszont látni kell, hogy az adatok alapján

A OECD statisztikák szerint pedig Magyarországon a férfiak csak 15,6 évet, a nők pedig 21,9 évet töltenek átlagosan nyugdíjban. A vizsgált országok átlagához képest hátrányban vagyunk: az OECD átlag férfiak körében 18,1 év, nők esetében pedig 22,5 év. Hiába javultak 1970 óta a statisztikák, 2004 óta kis mértékben folyamatos csökkenést mutat a nyugdíjban töltött évek száma. Ráadásul, a fentiek alapján elég kevés az esély rá, hogy ezeket az éveket nagyrészt egészségüket megőrizve tölthetik el az idősek.

Magány, elszigeteltség, izoláció

Eddig is gyakran hangoztatták a szakemberek, hogy az időskori izoláltság, magány összeffügésben áll a romló fizikei és mentális egészséggel. Azonban a koronavírus járvány most rávilágított, mekkora problémát is jelent valójában, hogy rengeteg idős él izoláltan, vagyis nincsen segítsége, társasága - hiába vannak gyerekei, családja, ha ők távol élnek, és például karantén idején nincs, aki elmenjen a közértbe pár zsemléért helyettük.

A KSH adatai szerint 2019-ben 636 723 volt azoknak a háztartásoknak a száma, ahol 65 év feletti személy él. 2010 és 2015 között drasztikusan nőtt a számuk, azóta változó, de magas értéket mutat. Az arányuk az összes olyan háztartáshoz viszonyítva, ahol 65 év felettiek élnek 56,2 százalék.

Ez azért is jelent egyre nagyobb terhet a társadalomra nézve, mert az időseknek sokszor nincs olyan élő gyermeke, aki el tudná látni a gondozását szükség esetén, és ahogy nő az életkor, az arány is romlik. 2016-os adatok szerint a 65 év feletti egyedül élő idősek közül a nőknek 40 százaléka, a férfiaknak 17 százaléka élt egyedül, amelynek hátterében már nem csak a megözvegyülés áll, hanem a válások emelkedő száma is.

1990-ben az egyedül élő 65 év felettiek esetén a férfiak 17, míg a nők 9 százaléka volt elvált. 2016-ban ez az arány már a férfiak esetén 27, a nők esetében pedig 16 százalékra emelkedett. A tanulmány szerint ez azért fontos tendencia, mivel a nagyon időseknél a házastárs gondozói szerepe értékelődik fel - a nagyon idősek már nem a szüleiket, hanem a házastársukat gondozzák.

Családon belüli ápolás

Ebből rögtön következik egy másik főként időseket sújtó probléma: az otthoni ápolás. A felnőtt családtagot ápoló családi gondozók becsült száma 400-600 ezer fő. Ehhez képest Magyarországon mindössze 50 ezer fő kap alanyi jogú ápolási díjat (amibe nemcsak az idős hozzátartozójukat ápolók, hanem pl. fogyatékossággal élő rokont, gyermeket ápolók is beletartoznak). Így feltehetően sokan nem is tudják, hogy jogosultak lennének az ellátásra.

Az ápolási díj idős hozzátartozó ápolása esetén kétféleképpen alakulhat: a kiemelt ápolási díj (jelentős egészségkárosodás esetén) magasabb összegű családi pótlék jár a családnak, és az ápolási díj összegeaz alapdíj 180%-a, 74 403 forint. A másik eset a a tartós ápolást végzők időskori támogatása, melynek összege 2021-ben 62 ezer forint. A családtagjukat gondozókra ezért jellemző a jövedelmi szegénység, sokan bár szeretnének, nem tudnak munkát vállalni a gondozási feladataik mellett, írja a tanulmány.

A családi gondozók életkora szintén átlagosan 50 év körül van, de az egészségi állapotukat nagyon megviseli az intenzív gondozás. Mivel nincsenek számukra tehermentesítő szolgáltatások, a gondozás izolációval, elszegényedéssel, egészségi és mentális problémákkal jár. Magyarországon viszont az Európai Uniós összehasonlításban is nagyon alacsony az idős hozzátartozót gondozók aránya: a felnőtt népesség 8-10 százaléka. A tanulmány ebből következően feltételezi, hogy nem az ellátásra szoruló idősek aránya alacsonyabb, hanem az ellátási szükséglettel rendelkező, de ellátatlan idősek aránya magas.

Idősek otthona, szociális ellátás

Magyarországon 2019-es adatok alapján 55500 fő volt azok száma, akik időskorúak otthonában, gondozóházban ellátottak közé tartoztak a KSH adatai alapján. A lakók 92%-a 65 év feletti, a legnagyobb részük (22 ezer fő, 43%) a 80-89 éves korosztályhoz tartozik. Vagyis a 65 év felettiek 2,85 százaléka tudja igénybe venni ezt a szociális ellátási formát. A házi segítségnyújtásban 90 542 fő ellátottak tartottak nyilván tavalyelőtt, idősek nappali ellátásában 38 109 fő részesült. 2019-es adatok szerint a várakozók száma folyamatosan nő.

A várakozási idő átlagosan két év, a kérelmek körülbelül fele megszűnik a várakozási idő alatt, fele részben időközi elhalálozás miatt. Az utóbbi nyolc évben központi állami fenntartásban működő idősek otthonában új férőhely nem jött létre, ugyanis a kapacitások száma be van fagyasztva: azaz bentlakásos ellátásokban nem lehetséges új férőhelyet létrehozni.

Depresszió és demencia

A gondozási problémák nagyban összefüggnek a mentális betegségekkel, azon belül is főként a demenciával érintett idősek számának növekedésével. Az Eurostat legfrissebb, 2017-es adatai szerint a demenciával összefüggésben álló halálesetek száma 3216 volt, az Alheimer-kórt is idevéve még 548 esetet vettek számba Magyarországon. A koronavírus-járvány következtében elhunytak között rengeteg olyan időst tartanak nyilván, aki demenciával, alzheimer-betegséggel küzdött. Becslések szerint a mentális betegségekben érintettek száma itthon nagyjából 200-250 ezerre tehető.

Annak ellenére, hogy a demens betegek mindössze 6 százaléka kerül be idősek otthonába, arányuk az összes bentlakóhoz viszonyítva az idősotthonok férőhelyein már 23 százalékot tesz ki. Európában a 60 év feletti lakosság 6 százaléka szenved a demencia enyhe, középsúlyos vagy súlyos típusában, a 90 év felettieknek pedig közel 30 százaléka érintett. A WHO adatai alapján 2017-ben

A betegség végső stádiumában már 24 órás felügyelet szükséges, így nagy gondozási terhet és költségeket jelenthet a jövőben a helyzet kezelése mind a családok, mind az állami ellátó rendszer számára. A nagyon idősek egyébként is fokozottan ki vannak téve a mentális problémáknak: a súlyos depresszió fennállásának valószínűsége a 80 év felettiek körében a legmagasabb, 24 százalék, és további 19 százalékuk mutat depresszív tüneteket, ez összesen 43 százalék.

Civilizációs betegségek vs. koronavírus járvány

A civilizációs betegségek alatt olyan, nem fertőzés útján terjedő betegségeket értünk, mint amilyenek a különböző daganatok, a Parkinson-kór, az autoimmun betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, a sztrókok, a cukorbetegség, a krónikus veseelégtelenség, a csontritkulás, a degeneratív ízületi gyulladás vagy az Alzheimer-kór.

Az Európai Bizottság által tavaly közölt egészségügyi országprofil szerint nem számították ezek közé a legtöbbeket érintő magas vérnyomást és még sok más betegséget. Ezekkel is számolva, a már említett 2014-es európai egészségfelmérés szerint a 65 évnél idősebbek körében 80 százalékos a krónikus betegségek előfordulása, míg a teljes népességben 45 százalékos volt ez az arány. A krónikus betegek pedig nem csak a koronavírusnak vannak jobban kitéve, hanem akár az influenzának is, de arra is jóval nagyobb esélyük van, hogy valamilyen kórházi fertőzés következtében még jobban megbetegedjenek.

Dohányzás, alkoholizmus

A WHO 2018-ra vonatkozó adatai szerint elégtelen fizikai aktivitás miatt évente 1,6 millióan, alkoholfogyasztás következtében 3,3 millióan, egészségtelen táplálkozás miatt 4,1 millióan, a bel- és kültéri levegő szennyezettsége következtében 6,8 millióan haltak meg világszerte. A dohányzás 7,2 millió ember haláláért felelős az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint. Magyarországon a 14 évesnél idősebb lakosság 34 százaléka - a nők 28 és a férfiak 40 százaléka -, azaz összesen két és fél millió ember dohányzik rendszeresen.

Mindeközben egytizedük nem éri meg az 55. életévét, 28 százalékuk hal meg 65 éves kora előtt, 57 százalékuk pedig 75 éves kora előtt. Magyarországon a 65 év felettiek körében a dohányzók aránya 10,8 százalék volt 2014-ben (azóta korcsoportos bontásban nem készült reprezentatív adatfelvétel), és közülük is 2,4 százalék napi 20 szálnál több cigarettát szív.

Az alkoholizmus szintén hatalmas problémát jelent a krónikus betegségek kockázata szempontjából idős korban. A WHO néhány éve nagyjából 900 ezerre becsülte a magyar alkoholisták számát, hazánkban a 15 éven felüliek körében évente 10,7 liter tiszta szesz jut egy főre, ha a fogyasztást nézzük.

Bár friss adatok erre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre, akár a mindennapi tapasztalat mutatja, hogy sok magyar - főként férfiak - idősebb, 55 éves koruk felett hajlamosak egyre több alkoholt fogyasztani úgy is, ha korábban nem volt semmilyen szerfüggőségük. Ez összefüggésben lehet akár a nyugdíjba vonulással, akár depresszióval, és még sok tényezővel - az alkoholproblémák pedig hamar más krónikus betegségekhez, életminőségromláshoz is vezethetnek. Az idősek éppen elszigeteltségük, rosszabb egészségi helyzetük miatt jobban ki is vannak téve az alkohol ártalmainak, mint a fiatalabbak.

Alapvető és szociális ellátás, információ- és munkaerőhiány

Az alapszolgáltatásokat (étkeztetés, házi segítségnyújtás) 1993 óta kötelező minden települési önkormányzatnak biztosítania, ugyanakkor jelenleg csak a települések 80-90 százalékán elérhetők ezek a szolgáltatások. Sok településen a szolgáltatás helyben nem is elérhető. Azonban még tovább súlyosbítja a képet, hogy egyenlőtlen a kapacitások elosztása: egyes településeken az idősek 80 százaléka számára biztosított az ellátás, máshol csak néhány százalékban.

A professzionális gondozók száma is folyamatos csökkenést mutat, összesen a szociális szférában 93 ezren dolgoznak, és a járvány alatt ez a kérdés is kibukott: ezt a szakmát feltehetően sokan az alacsony bérek miatt nem választják: a dolgozók 70-80 százaléka nem kapja meg a bruttó 296 ezer forintos átlagbért, miközben a munka nagy szakértelmet, és teherbírást kíván. A betöltetlen álláshelyek száma 2010 óta folyamatosan nő, 2019-ben 3600 betöltetlen álláshely volt. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a professzionális gondozók átlagélet kora 50 év körül van, hamarosan tömegesen fognak nyugdíjba vonulni, miközben a szociális felsőfokú végzettek száma 2009 óta drasztikusan lecsökkent.