Behúzták a féket a magyar vállalkozók: kevesebb az új és a működő cég

Mindemellett kevesebb cég szűnt meg (4,3 %), jelentősen csökkent a felszámolások (22%), és a kényszertörlések (32%) száma az egy évvel korábbi értékekhez képest, de közel harmadával nőtt a végelszámolások száma. A legtöbb vállalkozás így is kényszertörléssel szűnt meg: a tárgyalt időszakban 11 902 ilyet regisztrált a Bisnode cégcsoport szeptember végi adataiból.

Komoly, 33 százalékos csökkenés mutatkozik a csődök számában is, de csak arányaiban: a 2019-es 24 csődhöz képest 2020 első kilenc hónapjában regisztrált 16 csődeljárás csak apró töredékét adja az összesen 26 252 cégmegszűnésnek. Mindezzel együtt 3224 vállalkozással működött kevesebb Magyarországon szeptember végén, mint egy évvel korábban, ami 0,66 százalékos csökkenést jelent.

Bár az iparágakat tekintve a vállalkozások számában 11 ágazatban növekedést regisztrált a Bisnode, ezek többsége csak marginális, egy százalék alatti mértékű volt. A Vegyi anyag, gyógyszer termékek gyártása, kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás területén mért épphogy 1 százalék alatti növekedés például 8 új vállalkozás létrejöttét jelentette.

Arányait tekintve számottevőbb mértékben három ágazatban nőtt a cégek száma: Kommunális tevékenység (villamosenergia, gáz, gőzellátás, légkondicionálás, víz, szennyvíz, hulladék) (1,9%); Építőipar (3,75%); Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (2,2%), de ezek közül csak az építőipar volt az, ami számszerűleg említést érdemel a maga 1873 új vállalkozásával. Talán érdemes megjegyezni, hogy ez volt az a három ágazat, ami az előző, féléves értékelés idején is növekedés mutatott cégszámban.

Az ágazatok többségében azonban csökkent a vállalkozások száma. Arányait tekintve a legnagyobb mértékben a textiliparnál és a papíriparnál: mindkettő esetében 4,5 százalékos csökkenést regisztrált a Bisnode. Ez számszerűleg 122-vel, illetve 154-gyel kevesebb céget jelent. A legtöbb céget viszont a Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazata veszítette az előző évhez képest, itt 1604-gyel kevesebb vállalkozás működött szeptember végén, ami 2 százalékkal alacsonyabb, mint az egy évvel ezelőtti érték.

Bár tucatnyi ágazatban alapítottak több új céget, mint az előző évben, arányaiban csak hat területen nőtt ez a szám jelentősebben. A legnagyobb számbeli növekedés a Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár) ágazatában volt, de a 79-cel több frissen alapított cég csak 4 százalékos bővülést jelent.

Annál szembeötlőbb, hogy a korábban ezen a területen mindig jól teljesítő építőiparban 302-vel kevesebb új céget alapítottak, emellett 341-gyel csökkent az Ingatlanügyletek, 183-mal az Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, 182-vel a Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása, valamint 180-nal a Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) területén alapított új cégek száma. Az ingatlanügyleteknél ez arányaiban is jelentős: ötödével kevesebb, mint tavaly.

A megszűnő cégek száma kilenc ágazatban haladta meg az ezret, a legtöbb céget a Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazata veszítette. A 4076-os érték 15 százalékkal magasabb a tavalyihoz képest, de arányaiban az Információ, kommunikáció ágazatban megszűnt cégek száma (1820) nőtt leginkább: 22,6 százalékkal volt több, mint az előző év harmadik negyedében.

A legtöbb felszámolás az építőiparban (625) indult idén, ami 6 százalékkal kevesebb mint tavaly. A legtöbb csődöt (4) a Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) területén regisztrálta a Bisnode, a legtöbb végelszámolást a Szakmai, tudományos, műszaki tevékenységnél (2506, ami 41 százalékkal több, mint tavaly), míg a legtöbb kényszertörlést megint csak az építőiparnál (1808, ami 21 százalékos csökkenés 2019-hez képest).

Ha az adatokat földrajzi szempontból értékeljük, akkor a főváros és Pest megye egy-két nagyságrenddel magasabb értékekkel emelkedik ki a többi közül, ezért talán érdemes lehet a megyék eredményeit külön is megnézni.

Az biztos, hogy a legtöbb cég 2020 kilencedik hónapjának végén Budapesten működött (188 204), a második helyen pedig Pest megye áll (76 221). A két térség gazdaságának méretét jelzi az is, hogy a harmadik helyen álló Bács-Kiskun megyében 18 877 működő vállalkozást regisztrált a Bisnode, ami még mindig több mint négyszerese annak, ahány cég a sereghatjó Nógrád megyében működött (4308). Bár a cégek számának alakulása országosan csökkenést mutat, mégis voltak olyan térségek - még Nógrád megye is - ahol emelkedést regisztrált a Bisnode.

Összesen nyolc megyében nőtt a működő vállalkozások száma: a leginkább Pest megyében, ahol 444-gyel többen voltak, mint egy éve. Az egyes megyékben észlelhető növekedést azonban ellensúlyozza, hogy csak a fővárosban 3583-mal kevesebb cég működött, mint a tavalyi harmadik negyedévben, ami itt 2 százalékos csökkenés.

A fővárosban alapították a legtöbb új céget (9245), itt volt a legtöbb megszűnés (13274), itt indult a legtöbb felszámolás (1446), a legtöbb végelszámolás (4173), illetve a legtöbb kényszertörlés (8072).

A megyéket külön értékelve látjuk, hogy míg a legtöbb vállalkozás Bács-Kiskunban működött (18 877), addig a cégalapítási kedv Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legnagyobb: a 750 új vállalat még közel negyedével, 145-tel magasabb is mint a 2019-es adat.

Több megyében is nőtt egyébként a cégalapítási kedv: például Fejérben - az itt szeptember végéig létrejött 615 új vállalkozás 14-gyel haladta meg a tavalyi értéket -, illetve Hajdú-Biharban, ahol 54-gyel, Somogyban, ahol 22-vel, Bács-Kiskunban, ahol 19-cel, Baranyában, ahol 37-tel, Jász-Nagykun-Szolnokban, ahol 18-cal, Tolnában, ahol 15-tel, és Vasban, ahol 19-cel több új vállalkozás jött létre, mint egy évvel korábban.

A külön vizsgált megyék között a legtöbb cégmegszűnést (852) és végelszámolást (353) Borsodban regisztrálta a Bisnode, a legtöbb felszámolás (237) Szabolcs-Szatmár-Beregben indult, csőd csak egy-egy történt, összesen hat megyében.

Eközben a fővárosban nagyjából tizedével kevesebb (9245) új céget alapítottak tavalyhoz képest.