Mi a BCG oltás? A BCG oltás mi ellen véd, mik lehetnek a BCG oltás mellékhatásai?

A tuberkulózis, másnéven TBC elleni BCG oltás évtizedek óta a legmegbízhatóbb megelőzési módszere e súlyos betegségnek, ám sokan tartanak tőle a BCG oltás mellékhatásai miatt. Cikkünkben elmagyarázzuk, a BCG oltás mi ellen véd, mi a tuberkulózis, miért szükséges ellene a BCG oltás, és hogy a BCG oltás mikor aktuális gyerekeknél, felnőtteknél egyaránt. Segítünk eligazodni a BCG oltás következményeivel kapcsolatban is: a BCG oltás mikor fakad ki és mi van, ha a BCG oltás nem fakad ki? A BCG ismétlő oltás után milyen mellékhatások lehetnek?

Mi a BCG oltás? A BCG oltás mi ellen véd?

A BCG oltás egy olyan, Magyarországon térítésmentes, minden gyermeknek alanyi jogon járó, gyermekbetegség-megelőző oltás, amely a tuberkulózis ellen véd. Hazánkban összesen 11 súlyos, fertőző betegség ellen oltják a gyermekeket különböző életkorban; ebből a BCG oltást kapjuk meg legfiatalabb korunkban: a BCG oltást születésünk után minél hamarabb, még a csecsemőgondozó klinikáról való távozásunk előtt kell beadatnunk.

A BCG oltás (Bacillus Calmette-Guérin) bevezetése azokban az országokban, köztük Magyarországon történt meg, ahol a TBC gyakori betegségnek számított. 1954 óta a BCG oltás beadatása minden csecsemő esetében kötelező; azok a felnőttek is megkaphatják (kivéve legyengült immunrendszer és terhesség esetén), akik korábban nem kapták meg azt, és ki vannak téve a betegségnek. A BCG oltás egyébként húgyhólyagrák kezelésére is alkalmazott.

Mi a tuberkulózis, másnéven TBC?

A tuberkulózis (TBC, gümőkór) okozója a Mycobacterium tuberkulózis baktérium, amely cseppfertőződés útján terjed, de fertőzött szarvasmarha tejének fogyasztásával is bejuttathatjuk szervezetünkbe. A szervezetünkbe jutó tuberkulózis baktériumok a nyirokcsomókba jutnak, ahol, ha immunrendszerünk megfelelően felkészült, elakadnak, és gümőket képezve betokolódnak. Ha az immunrendszerünk gyenge, a baktériumok kiszabadulhatnak a gümőkből a szervezetünkbe és tovább-fertőzhetik a környezetünkben élőket. Ha a TBC baktériumok elárasztják szervezetünket, megfertőzve az agyvelőt, a csontvelőt, a tüdőt és a veséket, súlyos esetben életveszélybe is kerülhetünk.

A BCG oltás legyengített baktériumokat tartalmaz és a tuberkulózis legsúlyosabb formáitól véd, a fertőzés terjedését azonban nem állítja meg. A tuberkulózisos beteget minden esetben el kell különíteni, őt és környezetét is antibiotikummal kell kezelni (az antibiotikumokat a tévhitekkel ellentétben bakteriális, nem pedig vírusos fertőzések gyógyítására alkalmazzák).

A BCG oltás mikor, hogyan történik?

A BCG oltás beadatása csecsemőkorban történik, kissúlyú és koraszülött babák esetében egyaránt, kivéve, ha immunhiány vagy HIV fertőzés gyanúja áll fenn. A BCG oltás helye a bal váll külső felén van, ahol, ha az oltás "megfogant", 4-6 hét múlva egy kis piros duzzanat keletkezhet, ami elfehéredhet, majd genny fakadhat ki belőle - ekkor hegesen gyógyul. Aki heg nélkül gyógyul, annak valószínűleg nem kell ismétlő oltás.

A BCG oltás mikor fakad ki?

Normális esetben maximum néhány hétig állnak fenn a fekélyes tünetek, majd azok maguktól bevarasodnak, elmúlnak.

Mi van, ha a BCG oltás nem fakad ki?

Ritkább esetben a BCG oltás helye sokáig nem gyógyul be: ha a BCG oltás nem fakad ki, vagy ha a var mindig újra-gennyesedik, és hónapokon át nem gyógyul, mindenképpen forduljunk orvoshoz!

A BCG oltás mellékhatásai

A gyakori, problémamentes BCG oltás mellékhatásai közé tartozik az oltás helyén létrejövő bőrpír, apró fekély, illetve a nyirokcsomók duzzanata. Ha a BCG oltás utáni nyirokcsomó duzzanatok megjelennek, illetve huzamosabb ideig fennállnak, minden esetben tájékoztatnunk kell a gyermekorvost, aki szükség esetén további vizsgálatokat javasol.

BCG ismétlő oltás után milyen mellékhatások lehetnek?

Az ismétlő oltás esetében a BCG oltás mellékhatásai ugyanazok, mint a fent leírtak. A BCG oltás akkor okozhat problémát, ha azt a bőr alá nem szakszerűen adják be: ekkor előfordulhat, hogy a keletkezett duzzanat nagyobb, a BCG oltás helye nem akar begyógyulni.

Van összefüggés a BCG oltás és a Covid-19 terjedése között?

A koronavírusra vonatkozó epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy azokban az országokban, ahol a BCG oltás kötelező jelleggel beadandó gyermekkori védőoltás, az átlagnál kisebb mértékű halálozási rátát figyelhetünk meg. Ehhez természetesen hozzájárulnak az adott ország kulturális szokásai és egészségügyi háttere is. A kutatások szerint a tuberkulózis megelőzésére kifejlesztett BCG oltás alkalmazása összefüggést mutat a koronavírus-fertőzöttséggel, a betegség lefolyásával: azokban az országokban, ahol felfüggesztették a kötelező BCG oltás programokat, vagy sosem kerültek azok bevezetésre (például Olaszországban), kifejezetten nagy halálozási aránnyal járt a betegség. Mivel a kutatások még gyermekcipőben járnak, nem tudjuk, hogy a BCG oltás beadását követően mikortól/meddig számíthatunk védettségre, ezért számos kísérletre van még szükség, hogy az elméleteket alátámasszák.

Az oltásellenesség problémája

Az oltásellenesség a ’90-es években lett "divat", amikor egy Andrew Wakefield nevű kutató tanulmányaiban összefüggést mutatott ki az MMR oltás (kombinált mumpsz, kanyaró és rubeola elleni védőoltás) és az autizmus kialakulása között. Az oltásellenesség lassan begyűrűzött a köztudatba és általános félelmet generált a lakosságban minden védőoltás, köztük a BCG oltás ellen is. Az MMR oltás-ellenességi históriával kapcsolatban kiderült, hogy Wakefieldet valójában "felbérelték", hogy cáfolja meg a kombinált védőoltás sikerességét, hogy egy másik, nem kombinált védőoltás piacra dobását alapozhassa meg, természetesen kereskedelmi okokból. A kutatás eredményeit meghamisították, az MMR oltás nem okoz autizmust, ahogy a BCG oltás beadása is teljesen biztonságos.

Az oltásellenesség mindemellett megmaradt a köztudatban: számtalan szülő kifejezetten ellenzi gyermekeinek beolttatását olyan okokból kifolyólag, mint a fent leírt rémhírek. Az olyan védőoltásoknak köszönhetően, mint a BCG oltás és más gyermekbetegségek megelőzését szolgáló védőoltások olyan súlyos fertőző betegségek visszaszorítását, sőt, eltűnését okozták, amelyek a történelem során megtizedelték a lakosságot.

Összegzés: ne akarjuk megúszni a védőoltást!

A tuberkulózist a mai napig súlyos fertőző betegségként tartjuk számon, amely gyermekekre és felnőttekre egyaránt veszélyes. A BCG oltas feltalálásának, általánossá válásának köszönhetően ez a súlyos betegség már megelőzhető, emiatt is kötelező beadatni azt minden újszülöttnek az ő és környezete védelmében.