Mi az Asperger szindróma? Mik az Asperger szindróma tünetei nőknél, férfiaknál, gyerekeknél?

A mentális problémák témaköre még ma, a 21. században is ingoványos terepnek számít, főleg olyan betegségek esetén, mint az Asperger-szindróma vagy az autizmus. A két betegséget, mivel az Asperger szindróma és a jól funkcionáló autizmus tünetei nagyon hasonlóak, gyakran keverik, nehéz megállapítani a határvonalat. Cikkünkben elmondjuk, mikor jelentkezik az Asperger szindróma gyerekeknél, mi a különbség az Asperger szindróma nőknél, férfiaknál jelentkező tünetei között. Ha attól félsz, hogy ismerősöd, gyermeked Asperger szindróma tüneteit mutatja, érdemes tájékozódnod az interneten, majd felkeresned egy pszichiátert, aki ilyen típusú rendellenességekkel foglalkozik!

Mi az az Asperger szindróma?

Az Asperger-szindróma leírása Hans Asperger osztrák gyermekorvos és pszichiáter nevéhez fűződik, aki olyan gyermekekkel foglalkozott, akiknek beilleszkedési nehézségei voltak. Az Asperger által vizsgált gyerekeknek hiányos metakommunikációs képességeik voltak, gondjaik voltak az empátia értelmezésével és megélésével, sőt e tünetek bizonyos fizikai feladatok korlátozott elvégzésével is párosultak.

Nehéz dolgunk van, ha konkrétan meg akarjuk határozni, hogy mi az Asperger szindróma, ugyanis a tünetegyüttesek nagy átfedést mutatnak az autizmus egy bizonyos formájával, a jól funkcionáló autizmussal. Maga az Asperger szindróma egy olyan neurobiológiai állapot, pervazív fejlődési zavar, amelyet köznyelven a fogyatékosságok kategóriájába sorolunk. Az Asperger-szindróma az átlagos és az átlagnál magasabb intelligenciahányadossal bíró személyeknél, gyermekkorban jelenik meg. Az Asperger-szindróma különlegessége, hogy a gyermekek nem mutatnak elmaradást nyelvi fejlődésükben, kialakulnak mindennapi kommunikációs készségeik, társas viselkedésük, ám idővel sokuk számára nehézzé válik beilleszkedni a társadalomba.

Az Asperger szindróma gyakorisága a mai napig ismeretlen a tudósok előtt is, ugyanis a betegség eltérő súlyossággal, tünetekkel jelentkezik a betegeknél és a diagnosztikai módszerek sem egységesek. Gyakoribb a jól funkcionáló autizmus diagnosztizációja, mint az Asperger szindrómáé, átlagosan 5:1 arányban. Az Asperger szindróma elszenvedői körülbelül 30-50%-ban nem is tudják, hogy ebben a betegségben szenvednek, ha a problémák csak korlátozott mértékben jelennek meg náluk, vagy olyan dolgokról van szó, amelyek nem "feltűnőek".

Milyen problémákat okoz az Asperger szindróma?

Az Asperger szindróma tünetei egyénenként eltérőek, ám a betegség okozta hétköznapi nehézségeket annál könnyebb összefoglalnunk. Az Asperger szindróma megnyilvánulásai leggyakrabban viselkedési és testbeszédbeli zavarokként jelennek meg: a betegek nehezen kontrollálják társas interakcióikat, nem megfelelően alkalmazzák nonverbális kommunikációs jelzéseiket. Mivel szociális képességeik az Asperger szindróma miatt fejletlenebbek, kevésbé képesek a kapcsolatteremtésre- és fenntartásra, az érzelmi kapcsolatok kialakítására, az együttérzésre.

Az Asperger szindróma okozhat ismétlődő beszéd- és viselkedésmintákat. Lépjünk túl az Asperger-szindróma kapcsán kialakult sztereotípiákon: aki ebben a betegségben szenved, leggyakrabban nem káromkodásokat ismételget, ám az is előfordulhat. Olyan berögzült viselkedésmintákkal kell számolnunk, mint például a szemkontaktustól való elzárkózás, az érdeklődési területek speciális korlátozottsága vagy a napi rutinba beillesztett rendellenes rituálék, furcsa ragaszkodások vagy éppen undorok - például, amikor valaki a járdán soha nem lép rá a repedésekre.

Az Asperger-szindróma főként felnőtt korban okozhat beilleszkedési nehézségeket, ha annak súlyossága gátolja a munkavégzést, vagy a szindrómában szenvedő egyén nem szeretné mutatni a fogyatékosságát. Mint korábban leírtuk, az Asperger szindrómás emberek szociális, de nem értelmi fogyatékossággal rendelkeznek, így tudatában vannak másságuknak - éppen ezért az Asperger szindróma más kísérőbetegségekkel, például depresszióval is együtt járhat.

Az Asperger szindróma tünetei: miben különbözik az autizmustól?

Az Asperger szindróma tünetei

• Nehézségek az érzelmek kifejezésében, leolvasásában;
• Kapcsolatlétesítési- és fenntartási problémák, helytelen gesztikuláció és azok értelmezésének korlátoltsága;
• Berögzült, a tikkelésen túlmutató mozgásformák, például kézrázás;
• Beszédproblémák: az érzelmek hiánya, helytelen hanglejtés és hangszín, éneklő-affektáció;
• Kényszeres ragaszkodás saját napi rutinjukhoz, félelem az ettől való eltéréstől;
• Egy kifejezetten szűk témakör iránt tanúsított szélsőséges érdeklődés;
• Berögzült ellenszenv, érzékenység különböző dolgokkal kapcsolatban;
• Echolália: a másoktól átvett kifejezések görcsös ismételgetése.

Miben más a jól funkcionáló autizmus?

A fent felsorolt tünetek mind jellemzőek a jól funkcionáló autizmusra is, egy számottevő különbséggel: a klasszikus autisták fejlődésükben elmaradottabbak az Asperger-szindróma elszenvedőinél. Az autisták általában 70-nél alacsonyabb IQ szinttel, sokkal meghatározóbb diszfunkcionalitással rendelkeznek. A két betegség közi meghatározó különbség az, hogy míg az Asperger szindróma elszenvedőjének nincs beszédfejlődési problémája, addig az autistákra jellemző a megkésett beszéd.

Az Asperger szindróma nőknél és férfiaknál megnyilvánulhat máshogy?

Igen, vannak eltérések az Asperger szindróma nőknél és férfiaknál előforduló tüneteinél. Az Asperger szindrómában szenvedő nők hajlamosak a visszahúzódásra, magukba fordulásra, depresszióra, perfekcionizmusra. Az Asperger szindróma férfiak esetében gyakran az akusztikus zavarok felfokozottságában nyilvánul meg: gyakoribb a kommunikációs zavar, az empátia hiánya.

Az Asperger-szindróma és a beszűkült érdeklődési kör

Az Asperger szindróma tünetei között is kiemelt fontossággal kell tekintenünk a speciális, gyakran szélsőségesen beszűkült érdeklődési körre: például egy egyén érdeklődhet a kortárs regények tartalomjegyzékének eltérő formai követelményei, vagy az autók alvázszámai iránt, minden más tartalomtól függetlenül. Mivel a gyerekek eredendően hajlamosak egy-egy szűk téma iránt nagy érdeklődést mutatni, nem kell egyből az Asperger szindróma egyéb tüneteit keresnünk náluk, ám érdemes odafigyelni arra, hogy alkalmi érdeklődésről vagy kóros jelenségről van-e szó.

Az Asperger szindróma e tipikus tünete miatt a beteg sokszor, sokat beszél a fókuszált érdeklődési köréről, ám nem képes felismerni, ha beszélgetőpartnere nem kíván részt venni a társalgásban. A beteg beszéde gyakran sajátos logika mentén zajlik, amelyet nehéz lehet értelmezni, viszont a beteg is ütközhet másokkal kapcsolatban ugyanilyen értelmezési nehézségekbe.

Az Asperger-szindróma okai

Az Asperger szindróma okai legnagyobbrészt a mai napig tisztázatlanok ugyanúgy, mint az autizmus esetében. Több kutatás során is megállapították, hogy az Asperger szindróma genetikai okokból kifolyólag is létrejöhet, ám olyan gént, amely konkrétan ezt a betegséget okozza, a tudósok még nem találtak; emiatt leginkább a családi genetikai halmozódást tartják felelősnek. A családi genetikai halmozódás többféle gyengébb, a felmenőknél meglévő rendellenesség, nehézség együttes öröklésére utal. Olyan nehézségekre kell itt gondolnunk, mint a kisebb interakciós, nyelvi, olvasási akadályozottságok, beszédproblémák.

Az Asperger-szindróma diagnosztizálása

Megbízható Asperger szindróma teszt nem létezik! Az Asperger szindróma diagnosztizációja gyermekkorban történik meg: habár a gyermek fejlődésében, nyelvi kompetenciájának kialakulásában nem késleltetett, mint az autistáknál, az Asperger szindróma tünetei sajnos jelentkeznek. Amikor több furcsaság, berögződés, fókuszált érdeklődés és interakciós nehézségek együttesen is előfordulnak, érdemes szakember véleményét kérni a halmozódó rendellenességekkel kapcsolatban. Az Asperger szindróma diagnózisát olyan gyermekpszichiáter fogja tudni pontosan megállapítani, aki kifejezetten a pervazív fejlődési zavarokra specializálódott.

Az Asperger szindróma kezelése: gyógyítható az Asperger szindróma?

Az Asperger szindróma kezelése minden páciens esetében más-más terápiás módszereket igényel, mivel az Asperger szindróma tünetei is máshogyan jelentkezhetnek. A kezelés lényege, hogy a beteg a pszichiáter segítségével feltárja a problémákat okozó stresszelő körülményeket, így próbálják a kommunikációs készségeket a beteg életkorának, fejlettségének megfelelő állapotába állítani. A jellemző kezelésmódok:

• Kognitív viselkedésterápia;
• Stresszkezelés;
• A kísérőbetegségek kezelése (pl. az Asperger szindróma okozta depresszió);
• Szociális- és kommunikációs készségek fejlesztése, beszédterápia;
• Szenzoros integrációs és mozgáskoordinációs foglalkozások;
• Családtámogatás.

A kezelések hatásossága egyénenként változó: odafigyeléssel komoly fejlődést érhetünk el, de a teljes gyógyulás egyelőre nem garantált.

Érdekesség: az Asperger szindróma nincs hatással a tehetségre

Rengeteg híres művész, történelmi személyiség szenvedett az Asperger-szindróma tüneteitől, sőt, még Nobel-díjas tudós is került ki soraikból! Íme, a legismertebb Asperger szindrómás hírességek:

• Albert Einstein
• Bonaparte Napóleon
• Nagy Péter orosz cár
• Leonardo da Vinci
• Vincent van Gogh

Összegzés: Mikor forduljunk szakemberhez?

Minden esetben tartsuk szem előtt, hogy cikkünk tájékoztató jellegű; tartózkodjunk az internetes öndiagnosztizációtól! Ha ismerősünk, gyermekünk a fent leírt halmozottan kóros viselkedésformákat együttesen mutatja, vagy kortársaihoz képest eltérő viselkedésmintákat mutat, mindenképpen keressünk fel egy pszichiátert megbízható szakorvosi véleményért! Ne feledjük, a fogyatékosságok, mentális zavarok esetében a család odafigyelése, törődése és segítőkészsége elhanyagolhatatlan fontosságú a beteg fejlődésének érdekében!