Pénzcentrum • 2020. július 26. 14:00
Vajon a koronavírus okozta válság milyen kihívásokat és változásokat idézett elő a hazai vállalati és intézményi szféra emberi erőforrás-menedzselési gyakorlatában? Többek között erre a kérdésre is keresik a választ a KoronaHR elnevezésű kutatás résztvevői, melyben a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának munkatársai is közreműködnek. A kutatás első eredményei már rendelkezésre állnak, az elkövetkező hónapokban várhatóak a további megállapítások.
A KoronaHR elnevezésű kutatás három szakmai civil szervezet, tizenhárom egyetem, hét területi gazdasági kamara, egy önkormányzat, egy elhelyezkedést segítő vállalkozás és egy kutatási program összefogásával indult el idén júniusban. A kutatás keretein belül eddig közel 400 vállalat és intézmény adatai állnak rendelkezésre. A vizsgálat első eredményei azt mutatják, hogy a hagyományos iparágak és szolgáltatások esetében a vártnál kisebbek voltak a koronavírus okozta megrázkódtatások.
Poór József egyetemi tanár (Szent István Egyetem), a kutatócsoport vezetője hangsúlyozta: "A válaszadók több mint négyötöde (81,2%) magáncég, fennmaradó egyötödük állami és önkormányzati, nonprofit és egyéb szervezet. A vizsgált szervezetek több mint kétharmada (67%) kis- és közepes méretű, míg a többiek, 26%-a nagy szervezet, a megkérdezettek 7%-a pedig önfoglalkoztató"
A válaszadók közel kétharmada nem szüneteltette tevékenységét a pandémia időszaka alatt, közel kétharmaduk (65%) nem változtatta dolgozói létszámát. Ezek a számok viszont azért is alakultak így, mivel a mintában a szálláshelyek és vendéglők aránya csak 7,1% volt. Az idegenforgalmi és turisztikai szektorban nagyobb volt a szüneteltetések aránya - mondta Hegedüs Henrik kutató, a HSZOSZ és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.
Kun András kutató, egyetemi docens (Debreceni Egyetem) szerint a válaszadók jelentős része a hatékonyságnövelésben, az otthoni munkavégzés (home office) alkalmazásában, valamint új kommunikációs eszközök bevezetésében látja a rövid távú működtetés lehetőséget.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Szabó Katalin kutató, egyetemi adjunktus (Szent István Egyetem) szerint a HR által legfontosabbnak tekintett feladatok és intézkedések a következők: a belső kommunikáció fejlesztése, az atipikus foglalkoztatás/home office alkalmazása, munka- és egészségvédelem, létszám- és utódlástervezés, munkakörelemzés és -tervezés.
Balogh Gábor kutató, egyetemi adjunktus (Pécsi Tudományegyetem) végül elmondta, hogy megfigyeléseik szerint a 2008-2009-es válság idején fordított helyzet volt jellemző, akkor inkább a leépítéseken, a bezárásokon és a kapacitások csökkentésén volt a hangsúly.