Brutális elszigeteltség és stressz: ha betör a vírus, ezeknek az intézményeknek annyi

Képzeljük el, hogy tíz, 5 és 18 év közt gyerekkel vagyunk karanténban, miközben összesen két számítógép áll rendelkezésre, és a gyerekek gyakorlatilag nem hagyhatják el a házat. Nincs játszótér, nincs focipálya, nincs közeli park, nem lehet találkozni a barátokkal, a szülőkkel. Ötödik hete megy ez a gyermekotthonokban. A bezártság megviseli a gyerekeket, akik a szokásoshoz képest extra törődést, nagyobb figyelmet igényelnek.

 - mondta Kata, az egyik fővárosi gyermekotthon nevelője, akinek nevét kérésére megváltoztattuk. Az intézményben a nevelői szobában található számítógéppel együtt két gép van, vagyis ennyi jut a tíz iskolás korú gyerekre, akiknek nincs szünet, digitális formában folyik az oktatás.

- mondta Kata, aki 12 éve dolgozik ebben a gyermekotthonban, 6 éve csoportvezetőként. A házban több a sajátos nevelési igényű kisgyerek, aki speciális iskolába jár, ők például nem tudnak önállóan haladni a tanárok által feladott leckével, ott kell lenni mellettük, segíteni őket.

- mondta. Ráadásul most érzik csak igazán, hogy mekkora a munkaerőhiány a szektorban, ugyanis jelenleg két nevelő és két gyermekfelügyelő dolgozik. A gyermekfelügyelő elsősorban gondozási feladatokat lát el, a nevelőnek pedig pedagógusi, nevelési feladatai vannak.

- magyarázta Kata, hozzátéve, a karantén előtt 12 órás váltott műszakokban dolgoztak, mindig volt egy nevelő és egy gyermekfelügyelő a gyerekekkel.

"Úgy alakítottuk ki a munkarendet, hogy a 24 órás műszak után legyen egy kis idő fellélegezni, regenerálódni, de törekszünk arra, hogy azért a húzósabb időszakokban ketten legyünk bent, így van, aki akár 4 órára, de bejön segíteni" - mondta a szakember. Erre szükség is van, hiszen karantén ide vagy oda, bármikor adódhat valamilyen váratlan helyzet, rosszullét vagy baleset.

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SzGyF) biztosít a nevelők és gyermekfelügyelők számára fejenként két, mosható maszkot, gumikesztyűt és kézfertőtlenítőt is. A karantén ideje alatt volt rá példa, hogy az egyik kisgyerek rosszul lett, el kellett vinni orvoshoz, de az SzGyF biztosít ilyen esetekre sofőrt, hogy ne kelljen BKV-zni.

 - jegyezte meg Kata, aki elmondta, a nevelők a pedagógus bértábla szerint kapják a fizetésüket. Ő 12 év után, két diplomával, a pótlékokkal együtt nagyjából havonta nettó 200-250 ezer forintot keres.

 - magyarázta a helyzetet Kata. Pedig azoknak a gyerekeknek, akik otthonba kerülnek, különösen fontos lenne az állandóság, a rendszeresség, a biztonságérzet, ehhez pedig fix nevelői team kellene. A nagy jövés-menés, a munkatársak cserélődése a gyermekotthonokban folyó munkát is negatív irányba befolyásolhatja.

Kata szerint ők még jó helyzetben vannak, jó a nevelői csapat, összetartanak, de ahhoz, hogy Magyarországon többen válasszák ezt a hivatást és csökkenjen a lemorzsolódás, fizetésemelésre lenne szükség, valamint szupervízióra, szakmai támogatásra. Ezt a feladatot sok esetben a csoportvezető látja el, csak épp adódik a kérdés: ki támogatja a csoportvezetőt?

Még jobban összecsiszolódott a közösség

Kata elmondása szerint a karantén első napjaiban a gyerekek együttműködőek voltak, aztán nagyjából a második héten kezdtek besokallni. Mindenkinek az életkorának megfelelően magyarázták el, miért nincs most iskola, miért nem lehet a játszótérre menni, vagy vásárolni. A gyerekek ugyanis kapnak zsebpénzt, amit ők maguk oszthatnak be. A járvány előtt ennek megfelelően a nagyobbak egyedül vásárolhattak, a kisebbek pedig a nevelőkkel vagy gyermekfelügyelőkkel. Most azonban még boltba menni sincs lehetőség. Kata arról számolt be, leginkább finomságokra, nassolni valókra vágynak a gyerekek, ezeket most az otthon munkatársai viszik be nekik.

 - mondta Kata, hozzátéve, a nagyobbak között van, aki például dohányzik. A járvány előtt fel sem merülhetett volna, hogy az otthon dolgozói vegyék meg számára a dohányárut, de most mérlegelni kell:

Kata hangsúlyozta, az új helyzethez alkalmazkodni kell és muszáj bizonyos szempontból rugalmasabbnak lenni. Úgy látja, hogy a házon belül a közösséget meg is erősíti az összezártság. Szigorú napirend van, ugyanabban az időben kelnek reggel a gyerekek, mintha iskolába kellene menniük. A közös reggeli után jön a tanulás. Ez az eszköz hiány miatt nem zökkenőmentes, rengeteg szervezést igényel, de Kata azt mondta, egyelőre működik a rendszer. A közös ebéd után van egy kis szabadidő, ki lehet menni az udvarra, lehet kütyüzni a telefonnal, pihenni, sportolni, délután közös foglalkozások vannak, kézműveskednek, beszélgetnek, együtt játszanak.

- mondta, hozzátéve, jól jelzi, hogy a gyerekek kezdik elveszíteni a türelmüket, hogy az ötödik héten már volt, ki sírt, mert hiányzik neki az iskola.

A szülőkkel is szerencséje van, vannak, akik nehezen viselik, hogy szünetel a kapcsolattartás, és esetleg beállítanak, de megállnak a kapunál, és onnan integetnek és beszélnek a gyerekükkel. Csomagokat is tudnak küldeni, ezeket fertőtlenítés után kaphatják meg a gyerekek.

Kata hangsúlyozza, tényleg szerencsésnek érzi magát a csapat miatt, ráadásul az elektronikus eszközökön kívül semmiben sem szenvednek hiányt, a fenntartó házhoz rendeli az élelmiszert, van bőven ennivaló, az ebédet is szállítják. A gyerekek persze sok mindennek örülnének, de jelenleg az adományozás is szünetel,

Jó lenne az is, ha kisebb csoportokban elhagyhatnák az intézményt, kimehetnének a szabadba, ezt azonban a fenntartó egyelőre nem nagyon engedélyezi. Pedig a friss levegő, a szaladgálás, a játék sokat segítene a gyerekeknek. Erről egyébként múlt héten Dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos is beszélt az Operatív Törzs tájékoztatóján, hangsúlyozta, hogy a mentális egészség szempontjából kulcsfontosságú a rendszeres testmozgás ezekben a napokban is. Kiemelte, a futás, biciklizés, séta a szabadban javasolt, lehetőleg minél távolabb az emberektől, hiszen a kültéri sportolás rizikófaktora csekély.