Vége a jóvilágnak: így érinti a koronavírus a magyar hiteleseket

Biztonságos személyi hitelekért keresd fel a Pénzcentrum kalkulorát!

Magyarországon az elmúlt években nagy gazdasági fejlődés ment végbe: évről évre kétszámjegyű volt a reálbérek emelkedése, a foglalkoztatás folyamatosan nőtt, a munkanélküliség rekordalacsony volt. Ezzel együtt természetesen az árak is megnőttek, de a rekordalacsony hitelkamatokkal együtt ez a környezet nem is lehetett volna ideálisabb a hitelfelvételre. A lakásvásárlást némileg korlátozták a korábban nem látott intézkedések (például a szigorúbb adósságfék-szabályok), a fogyasztási hitelek előtt viszont nem volt akadály.

Rendszeresen beszámolunk róla, hogy a hitelkihelyezések havonta szinte borítékolhatóan meghaladják az előző éves szintet, és ez idén januárban sem volt máshogy. Emiatt már nem meglepő, ha a személyi hitelek állománya rekordszinten van, bár a növekedési ütemben már látunk némi lassulást.

A rekordalacsony kamatok és a növekvő bérek mellett ebben semmi meglepő nincs. A hitelfelvétel fő céljai a lakásfelújítás és az autóvásárlás, az elmúlt években pedig mind a kettő esetben jelentősen megdrágultak a költségek - ez is hozzájárult az átlagos hitelösszeg növekedéséhez. A helyzet tehát érthető: növekvő gazdaság, növekvő bérek, egyre élénkebb hitelfelvételi kedv.

A koronavírus ezt is tönkreteszi

Az év elején ég azt jósolták az elemzők, hogy a magyar gazdaság lassulni fog - a kérdés csak az volt, hogy 3,5 és 4 százalék között hol áll meg a növekedés üteme. Azt is sejtettük, hogy a hitelfelvételi kedv nőni fog, és jó eséllyel gondolhattuk, hogy 2020 egy újabb rekordév lesz 2019 után - az első januári adatok erre okot is adtak. Ekkor azonban jött a koronavírus, és mindent tönkretett.

Személyi hitelt vennél fel? A Pénzcentrum kalkulátorában több bank közül is választhatsz!

A koronavírus járvány terjedésével az országok megelőző intézkedéseket hoztak, karantén alá vonták a gócpontokat, egyetemeket, iskolákat, színházakat zártak be, korlátozták az állampolgárok mozgását. A szabályozásnak pedig még nincs vége: Olaszországot csak tegnap vonták teljes karantén alá, és ha ilyen ütemben terjed a járvány, akkor Spanyolországban, Németországban, Franciaországban is drasztikus intézkedések várhatóak. Ezzel egyidőben az egyébként is sérülékeny német gazdaság átmeneti recesszióba fog süllyedni (ez már aligha elkerülhető), Olaszország pedig még ennél is nagyobb bajban lehet. Ha elhúzódik a járvány, vállalatok fognak becsődölni, munkahelyek fognak megszűnni, és a válságkezelés negatív hatásai miatt a gazdaságok hosszú távon is megérezhetik a hatását (például elszálló államadósságok).

De mi köze ennek a magyar személyi hitelekhez?

A gazdasági csodát, amely 2012 óta jellemezte a fejlett világot, egy influenzához hasonló, de annál veszélyesebb vírus gyilkolta meg, gyakorlatilag 2 hónap alatt. Egyelőre csak a tőzsdék pánikolnak, de ennek hamarosan reálgazdasági hatása lesz, Európa törékeny gazdaságai pedig csúnyán meg fogják érezni ennek a hatását.
Magyarország nyitott gazdaság, az exportunk a GDP kb. 85 százalékát teszi ki évente. Magyarul ez annyit jelent, hogy a német, francia, olasz gazdaságok szenvedését mi is érezni fogjuk. Hiába gyártunk mi autókat, ha a németek nem veszik meg. Az ellátási láncok sérülni fognak, és a nagy európai gazdaságok visszaesését itthon is érezni fogjuk. Az exportorientált vállalatok ideiglenesen elbocsátják majd a dolgozóikat, hogy így mérsékeljék a veszteségeket, a nekik beszállító magyar kkv-k pedig be fognak csődölni - az ő munkavállalóik is az utcára kerülnek.

Ez csak a közvetett hatás volt - ha itthon is elterjed a járvány, akkor elkerülhetetlenek lesznek a korlátozások, ami a lakossági kereslet visszaesését eredményezi majd. Ha pedig a kisbolt nem tudja eladni a termékeket, akkor nem is fog nyitva tartani. A keresleti sokk végeredményben leépítéseket eredményez majd, azaz Magyarországon újra meg fog jelenni a munkanélküliség. A turisztikáról nem is beszélve: a kieső külföldi turisták miatt a szállodák, éttermek szintén nagy bevételkiesést szenvednek majd el.

Innen pedig már egyenes út vezet a hitelkereslet csökkenéséhez. Ha valakinek elveszik a munkája, hitelképtelen lesz. Ha neadjisten volt meglévő hitele, és nincs megtakarítása, akkor nagy bajban lehet. De az sem kell feltétlenül, hogy elveszítsék az emberek a munkájukat, elég, ha bizonytalannak ítélik meg a környezetüket - romló kilátások közepette a hitelfelvételi kedv is romlik.

Pánikolni természetesen nem kell, a kormányok ilyen helyzetben mindent megtesznek azért, hogy a gazdasági károkat csökkentsék. Olaszországban például felfüggesztették a jelzáloghitelek törlesztését, hogy a lakosság ne szenvedjen akkora kárt (más kérdés, hogy ez a bankokon keresztül a végletesen eladósodott államnak is fájni fog). A magyar kormánynak ráadásul van némi mozgástere, ha csak a költségvetési kiadásokat és az államadósságot nézzük - ha a járvány nyárra eltűnik, akkor a tartalék bőven elég lesz. Ha nem tűnik el, akkor más bajunk is lesz. Összességében tehát valamekkora visszaesést a hitelfelvételben biztosan látunk majd, tragédiától azonban nem kell tartani.

És a kamatokkal mi lesz?

Az sem utolsó szempont, hogy a romló gazdasági kilátások közepette hogyan alakulnak majd a kamatok. A Magyar Nemzeti Bank ebben a tekintetben némileg csapdahelyzetben van: a lassuló növekedést ellensúlyozhatja a kamatok további csökkentésével, a magas infláció miatt viszont most még erre nem nagyon van tere. Az infláció alakulása egy ilyen járvány esetén pedig kettős lehet: ha a kínálati sokk az erősebb, akkor nőhet, ha a keresleti, akkor csökkenhet az áremelkedés üteme. Mindenesetre egy zsugoródó gazdaság esetén - azért itt még messze nem tartunk - nem valószínű, hogy a kamatok nőni fognak. A személyi hiteleknél ráadásul van mozgástere a bankoknak, hiszen még mindig messze a forrásköltség feletti kamatokat számolnak fel.

A kamatok még mindig a padlón vannak! Válassz olcsó hitelt a Pénzcentrum kalkulátorában!

Egyébként is történelmi mélyponton vannak, és nem csak Magyarországon (sőt, itthon EU-s viszonylatban még magasnak is nevezhetők a hitelkamatok). Ez annak tudható be, hogy a jegybankok a bőség évei alatt nem emelték vissza a kamatot, hanem prociklikus gazdaságpolitikát folytattak - azaz az alacsony kamatokkal még toltak is egyet a szekéren. Ez magyarázható volt az eurózónában azzal, hogy a növekedés csak vonakodva akart beindulni, nálunk azonban nem ez volt a helyzet. Ha a jegybankok akkor kamatot emelnek, akkor most tudnának mit csökkenteni. Igaz, akkor a tavalyi év sem biztos, hogy rekordév lett volna a személyi hiteleknél.