Kövérek adója: ki nem találod, mennyire sokba kerül a túlsúly

A statisztikák alapján a magyarok a sokkal jobbak spórolásban, mint diétázásban: a lakosság közel 60 százaléka havi rendszerességgel spórol, így hozzuk az európai átlagot, igaz, nem valami tudatosan. Viszont elhízottságban elsők vagyunk az Unióban, ahol a népesség több mint 50 százaléka legalább túlsúlyos és több mint 20 százaléka elhízott. Magyarországon a lakosság 60 százaléka túlsúlyos, akik közül minden második ember már elhízottnak számít.

Ahhoz, hogy le tudjunk adni a túlsúlyunkból, valamint hogy eredményesen tudjunk spórolni, nagyon hasonló szabályokat kell hoznunk magunk számára, amelyekhez szigorúan tartjuk magunkat. A cél mindkét esetben pozitív: az egészségtelen étkezési szokások, és a túlzott költekezés, rossz pénzkezelési beidegződések levetkőzése. Az eredményes fogyókúra és a hatékony spórolás módszertana sok ponton megegyezik. Mert miről szól tulajdonképpen mindkét cél, és hogyan tudjuk elérni azt? Egy jobb - egészségesebb, anyagilag biztonságosabb - életről, a rossz szokások levetkőzésével, életmódváltással. A Huffpost összeszedte, milyen módszerrel tudunk hatékonyan spórolni és fogyni is. 

1. Értsd meg a számokat és cselekedj

A fogyókúra és a spórolás is matematikai probléma. A fogyáshoz kevesebb kalóriát kell bevinned ahhoz, mint amennyit a szervezeted igényel, hogy fenntartsa a súlyát. Ahhoz hogy eredményesen spórolj, kevesebbet kell költened, mint amennyit megkeresel. Mindkét esetben bizonyos növekvő és csökkenő számokat szeretnénk látni: mínusz kilókat és plusz forintokat. Azonban ahhoz hogy kevesebbet mutasson a mérleg, és többet a bankszámlakivonat a hó végén, nem csak a végcélt kell kitűznünk, hanem folyamatosan számolnunk kell majd: kalóriákat, vagy forintokat.

Viszont itt lépnek be az emberi tényezők a képletbe: bár sokan tisztában vannak vele, hogy az egészségtelen, kiegyensúlyozatlan étkezés, mozgásszegény életmód elhízáshoz, a túlköltekezés pedig eladósodáshoz vezethet, de ismerni a "matekot" csak egy dolog. Ha megértjük, hogyan tudnánk többet fogyni, spórolni, az még nem elég, cselekedni is kell: az almát választani délutáni nasinak a csokis muffin helyett. Az teszi nehézzé a fogyókúrát, ami a megtakarításban is riasztó: mivel a vágyott cél többnyire viszonylag nagy, a hozzá vezető lépések viszont állandó lemondással járnak, és hosszú távú kitartást igényelnek, nehéz szigorúan tartanunk magunkat egy szigorú diétához, vagy költési tervhez.

Viszont ösztönző lehet, ha folyamatosan nyomon követjük megspórolt forintjainkat és leadott dekáinkat: határozzunk meg kisebb mérföldköveket a nagy célunk eléréséig, amikor megjutalmazhatjuk magunkat. Ahogy a fogyásnál, a spórolásnál is felléphet a jojó effektus: nem csak a drasztikusan elhagyott rossz étkezési szokások térhetnek vissza, ha elértük a kitűzött testsúlyt, hanem a spórolás sem lesz hosszútávon tartós, ha nem társul életmódváltással. 

Ahhoz hogy valaki félre tudjon tenni, természetesen fontos, hogy legyen miből. Viszont elég nehéz, vagy szinte lehetetlen eleget keresni ahhoz, hogy eladósodás nélkül fenn tudjunk tartani egy túlköltekező életmódot. Aki nem vizsgálja felül a költéseit, az olyan, mintha úgy próbálna fogyni, hogy a diétás étrendjéből a cukros üdítőket és a bő olajban sült ételeket nem hagyja el.

2. Ahhoz, hogy ellenőrizhesd a haladást, mérd fel, min kell változtatnod

Ha igazán fogyni akarsz, akkor előbb meg kell mérned, mennyit eszel. Ha igazán spórolni akarsz, ki kell számolnod, mennyit költesz. A fogyás és a spórolás sem fog menni anélkül, hogy ne változtatnál azon, mennyit és mit eszel, illetve hogy mennyit és mire költesz. A jelenlegi étrended, és a jelenlegi hozzáállásod a pénzügyekhez nem megfelelő a számodra, először ezzel kell szembenézned. De mi jellemzi a jelenlegi szokásaidat? Előbb ezzel kell tisztába jönnöd, hogy tudd, min változtass. Anélkül, hogy ráállnál a mérlegre, és átnéznéd a számlakivonatodat, nem fog menni.

Az étkezési és költési szokásaink nyomon követésében segíthetnek a különböző applikációk. Természetesen a kalóriaszámláló, és költés rendszerező applikációk nem vállnak be mindenkinél: valakinek még mindig a papír alapú módszer a legműködőképesebb. Bármilyen módszert is használ az ember, az első és legfontosabb szabály, hogy

• ne titkold el magad elől a lopott kalóriákat napközben, vagy az elköltött aprót: mindent pontosan jegyezz fel.

Ezáltal sokkal hatékonyabb lesz a második lépés:

• találd meg, mi az, amin változtatnod kell, és tudsz is változtatni.

Nem szabad abban a hitben élni, hogy "véletlenül" viszünk be több kalóriát, vagy több pénzt költünk, mint valójában szerettünk volna, hiszen minden csak döntés kérdése. Egy váratlan kiadás pedig nem szabad, hogy felborítsa a tudatos pénzügyi terveinket, ugyanígy egy szülinapi, vagy karácsonyi - nem is annyira váratlan - lakoma nem szabad, hogy keresztülhúzza a fogyási terveinket.

3. Tudd, mi az, amiről még megéri lemondani

Mind ismerünk aszkétákat és mindenben smucig embereket, viszont ettől nekünk nem kell szélsőségesen lemondanunk mindenről a fogyás vagy spórolás érdekében. Éppen azzal, hogyha valaki túl drasztikusan szorítja vissza az addigi szokásait, lehetetlenül el hosszú távon a diéta vagy megtakarítás, mert egy idő után el fog fogyni az energiánk és türelmünk. 

Nem kell lemondanunk nyáron minden fagyiról, vagy a nagyi húsleveséről, ahogy nem kell lemondanunk minden moziról, vagy egy új ruháról, ami megtetszett a kirakatban. A lényeg, hogy mérlegeljünk: megéri-e nekünk az a bevitt kalória, azt a két gombóc fagyit, vagy megéri-e az a ruha valóban azt az árat, amiért kínálják. Van, amikor megéri, és van, amikor nem. 

Ha a túlköltekezésünk, túlsúlyunk hátterében éppen főként a boltkórosság, vagy az édességfogyasztás áll, akkor főként gondoljuk meg tízszer is, ha nem rövidtávra akarunk megszabadulni ezektől a szokásoktól. Tehát meg kell húzni a határt, viszont ennek a határnak rugalmasnak kell lennie, hogy a spórolás és fogyózás ne menjen az agyunkra:

4. Tervezz előre, de hagyj mozgásteret magadnak

Nagyon fontos pontos számítást végezni: mennyit akarunk fogyni, vagy spórolni, mennyi idő alatt, illetve bizonyos lépéseket betartva mennyit tudunk félretenni, leadni, tehát mikor fogjuk elérni a célunkat. Azonban bármennyire is tudatosan állunk hozzá a fogyókúrához vagy spóroláshoz, senki sem eszik 100 százalékban csak egészséges, kevés kalóriát tartalmazó ételeket, és senki sem költ 100 százalékban csak a legszükségesebb dolgokra. Amikor tervezünk, hajlamosak vagyunk kihagyni a számításból azokat az eseteket, amikor elgyengülünk: ha a terv túl szigorú, és nem enged meg egy kis rugalmasságot néha, eredménytelen is lehet. Egy túl kötött ütemtervet, ha nem tudunk teljesíteni, akkor csak sorozatos kudarcok fognak érni minket, ami miatt egy idő elteltével lemondunk a fő célunkról is, hiszen "úgy sem fog sikerülni". 

Lényeg, hogy a rugalmasság is tervezett legyen: ha már nagyon vágyunk egy szelet csokitortára, akkor tervezzük el, hogy azt fogunk enni a hét végén, de akkor hét közben próbáljuk még inkább visszafogni a kalóriabevitelt. Ha régóta szemezünk egy új konzoljátékkal, amit most akciósan megvehetnénk - vegyük meg. Viszont cserébe spóroljunk még többet a következő egy hónapban. Viszont ha egy mód van rá, tartsuk magunkat a tervhez - sokszor ehhez már a tudat is elég, hogyha akarnánk, kicsit eltérhetnénk tőle. 

A lényeg, hogy a számításba mindig csúszhat hiba - és csúszni is fog, erre készüljünk. Azonban azon kell lennünk, hogy egy "rossz nap", amikor engedünk a csábításnak, vagy muszáj eltérnünk a terveinktől, ne indítson el lavinát. Egy tortaszelet még nem a világ, de ne engedjünk a tartásunkból mondván, "ennek a napnak már úgyis mindegy". Tudnunk kell, akárhány hiba is csúszik a számításunkba, még mindig folytathatjuk onnan, ahol felborult a diéta vagy pénzügyi terv. Sőt, bármikor készíthetünk új tervet is, ha a másik betarthatatlannak bizonyul. 

5. Ne időszakos önmegtartóztatásra, hanem egy új életmódra készülj fel

Ha valaki egyszer rászánja magát, hogy tisztában legyen vele mivel mennyi kalóriát visz be, és meghatározza magának, mennyit hajlandó maximum költeni kávéra, magazinokra, kaparós sorsjegyre, vagy mobilinternet előfizetésre - tehát bármire - akkor már nehezen tér vissza a korábbi életmódjához. Aki komolyan vette a diétát, és a spórolási tervét, annak nem okozhat gondot folytatni annak alkalmazása az után is, hogy elérte a célját. 

Hiszen végső soron nem csak maga az ideális testsúly elérése, vagy egy bizonyos összeg összegyűjtése az egyedüli cél: legalább annyira fontos, hogy egészségesebbekké váljuk, úgy étkezzünk, és normális keretek között tartsuk a költéseinket.
Igazság szerint ehetünk, amit szeretnénk, és költhetünk arra, amire szeretnénk. Nincs kőbe vésve, hogy az embernek, hogyan kell élnie az életét, és hogy aki ettől eltér, az automatikusan rosszul bánik a pénzzel, vagy egészségtelenül étkezik. Viszont ebből az is következik, hogy mi vagyunk azok, akik erőn felül vásárolunk, vagy többet eszünk a kelletténél, és adósságot, túlsúlyt halmozunk fel. Tehát csak rajtunk múlik - kivéve persze, ha valamilyen betegség játszik közre - hogy melyik utat választjuk, és mi fogja meghatározni az életünknek ezt a két fontos területét - az anyagiakat és az egészséget. 

6. Ne csak az akaraterődre támaszkodj, készíts inkább stratégiát

Az akaraterőnek, bármilyen sok jutott is valakinek belőle, meg vannak a maga korlátai: kutatások bizonyítják, ha valamibe a korábbinál jóval több energiát fektetünk, azt más fontos dolgoktól fogjuk elvonni. Tehát ha minden erőnkkel a spórolásra koncentrálunk, vagy az egészséges, diétás étkezésnek kötelezzük el magunkat, akkor máshol fogjuk tapasztalni az idő és az energia hiányát. Ezért hasznos inkább egy rendszert kidolgozni, ami segít minden helyzetben a helyes döntést hozni - akár bevitt kalóriáról, akár elköltött forintokról legyen is szó - anélkül, hogy plusz energiát kelljen hozzá átcsoportosítanunk. 

Ha anyagiakról van szó, osszuk be előre a pénzünket, ha a fogyásról, tervezzük meg, hol faragunk a kalóriákból. Ahhoz, hogy ne engedjük a csábításoknak, tudnunk kell, mivel töltjük az időt, mit eszünk helyette, és mivel jutalmazzuk meg magunkat, ami nem pénzzel vagy étkezéssel kapcsolatos jutalom. 

A kemény munka pedig végül meghozza a gyümölcsét, és elégedetten nézhetünk a tükörbe, vagy olvashatjuk a számlakivonatunkat. Ez amikor belevágunk, még nem látszik, de segíthet, ha elképzeljük, hogyan érezzük majd magunkat, ha elértük a kitűzött célunkat. Egészségesebbnek, anyagilag stabilabbnak, és nem utolsó sorban sikeresnek: aki el tudja érni, amit elhatározott. Amit egyszer már elértünk, fenntartani könnyebb lesz, egyre kevesebb lesz a csábítás a régi szokásainkban, hiszen ez is egy leszokási folyamat. 

Tehát a pénzügyeinkben, és táplálkozásunkban nagyon hasonló elvek mentén szabadulhatunk meg a rossz szokásoktól, de nem csak e között a két terület között lehet párhuzamot vonni. Ha valamit túlzásba viszünk, vagy éppen hiányzik az életünkből, ugyanezekkel a módszerekkel, tudatosan megszüntetjük a rossz mintákból adódó problémáinkat, csak elég kitartónak kell lennünk, hogy elérjük a célunkat.