Itt az igazság: ennyiszer jár orvoshoz, sebészhez egy átlag magyar

A múlt héten a Pénzcentrum behatóan foglalkozott az Eurostat átfogó jelentésével, melyben Uniós szinten számoltak be arról, hogy az EU lakosait mennyire terheli meg anyagilag a gyógyszerkiadás, egy esetleg fogászati beavatkozás, illetve bármilyen szükséges fizetős orvosi kezelés. Háromrészes cikksorozatunk legfontosabb megállapításai a hivatalos statisztikák alapján a következők voltak:

• a magyarok csaknem 60 százalékának jelent anyagi megterhelést a gyógyszerek megvásárlása, ezen belül 17,1 százalék vélte úgy, hogy nagyon súlyos kiadás a felírt gyógyszerek megvásárlása;

• a magyarok több mint 40 százalékának okoz anyagi megterhelést egy esetleges fogászati beavatkozás, közülük 13,8 százaléknak kifejezetten nagy kiadást jelent kifizetni a fogászati ellátást;

• amagyar háztartások 40 százalékának jelentenek anyagi megterhelést a fizetős orvosi kezelések, a válaszadók 12,1 százaléka egyenesen anyagi csődként élne meg egy ilyen kezelést.

A helyzet tehát Magyarországon egyetlen vizsgált pontban sem volt túl rózsás, és az anyagi nehézségeknek bizony meg is van a hatása hazánkban. A korábbi jelentés folytatásaként ugyanis az Eurostat február 25-én újabb 3 különböző statisztikát tett közzé, mely azt mutatja meg, hogy a lakosság mekkora része konzultált körzeti orvossal, fogorvossal, illetve általános sebésszel 2017-ben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hazánk még mindig a középmezőnyben kullog az egészséges országok listáján

Négy helyet ugrott előre hazánk az Egészséges Országok rangsorán.

Sokan, sokat betegeskednek

2017-ben 10 EU-s állampolgárból 4 (38%) 1-szer vagy 2-szer meglátogatta körzeti orvosát. Ezen felül az emberek negyede konzultált orvosával 3-5 alkalommal, míg majdnem ugyanennyi, az emberek 24 százaléka egyáltalán nem kereste fel orvosát. A lakosok 16 százaléka ugyanakkor 6-szor vagy többször is elment a háziorvoshoz. 

Magyarországon a megkérdezettek közül a legtöbben (30,4%) egyszer vagy kétszer felkeresték házi orvosukat 2017-ben, 28,9 százaléknyian (2. legmagasabb arányú csoport) voltak viszont azok, akik egyetlen egyszer sem tették meg mindezt. A válaszadók 20,6 százaléka 3-5-ször ment el orvosához, további 10-10 százalék volt azok aránya, akik 6-9, illetve 10 vagy többször keresték föl körzeti orvosukat. Ha az arányokat kicsit jobban megnézzük, az látszik, hogy 

ha ehhez hozzávesszük azt a 30 százalékot, aki 1-2-szer volt, máris ott tartunk, hogy 10-ből 7 magyar bizony megjárta az orvost valamilyen bajával 2017-ben. Ehhez képest az európai átlag a következőképpen alakult:

• soha nem ment el: 28,5 százalék,
• 1-2-szer volt: 37,6 százalék,
• 3-5-ször volt: 24,6 százalék,
• 6-9-szer volt: 7,9 százalék,
• 10 vagy többször volt: 6,4 százalék.

Ez, ha összeadjuk azt jelenti, hogy átlagosan az EU-s lakosok 38,9 százaléka konzultált legalább 3-szor általános orvosával, ez pedig nem sokkal kevesebb mint a magyar adat.

Fogorvoshoz nem megyünk

Ha fogorvosról van szó, akkor arányaiban az európaiaknak annyira már nem akarózik nekiindulni. A lakosság 45 százaléka 2017-ben például egyetlen egyszer sem konzultált fogorvossal, holott az ajánlások szerint ezt évente legalább egyszer mindenkinek meg kellene tennie. Az emberek 42 százaléka ugyanakkor legalább 1-szer vagy 2-szer elment fogorvoshoz, míg 10 százaléknyian voltak azok, akik 3-5-ször, és 3 százaléknyian azok, akik 6-szor vagy többször is jártak fogorvosnál.

Magyarországon ugyanakkor a számok jóval kiábrándítóbban alakultak, mint a házi orvosi látogatottság esetében, a haza lakosság 74,4 százaléka ugyanis egyszer sem ment fogorvoshoz 2017-ben, csupán 18,4 százaléknyian voltak azok, akik 1-szer vagy 2-szer megtették ezt, csupán 5,3 százaléknyian azok, akik 3-5-ször is elmentek, és mindösszesen 1,1 százaléka a válaszadóknak volt 6-9-szer, 0,8 százalékuk pedig 10-szer vagy többször fogorvosi konzultáción. 

A magyar eredmény egyébként az összesített listán holtversenyben a görögökkel a 3. legrosszabbnak számít, és bár az Eurostat ebben a jelentésében nem taglalja az okokat, bárdolatlanság lenne azt feltételezni, hogy a tömeges távolmaradás a fogorvostól azt jelentené, hogy a magyarok fogai kiváló állapotban volnának.

Sőt, ahogyan azt a bevezetőben írtuk, a lakosság 40 százalékának anyagilag egyenesen megterhelő lenne egy fogászati beavatkozás, így sokan alapból el sem mennek egy magánrendelésre, az sztk-kban pedig lehet, hogy annyit kellene várni egy-egy vizsgálatra, hogy sokan azt sem vállalják be. Mindehhez még hab a tortán, hogy Magyarországon januári adatok szerint 231 fogorvosi praxisban tartósan (tehát legalább fél éve) nincsen szakorvos.

Műtét, műtét hátán?

Bár átlagosan az EU-ban az emberek 45 százaléka egyszer sem konzultált sebésszel valamilyen műtét kapcsán, 10-ből több mint hárman egyszer vagy kétszer megtették ezt. Magyarországon ez az arány valamivel magasabb volt az átlagosnál, de eredményünkkel így is az európai középmezőnyben végeztünk.

A magyarok 55,8 százaléka nem volt sebészeti konzultáción, míg 24,9 százalékuk 1-szer vagy 2-szer igen. Hazánkban 11,5 százalék volt azon válaszadók aránya, akik 3-5-ször is megtették mindezt, ám mindösszesen 4,1, illetve 3,7 százaléknyian voltak azok, akik 6-9-szer, vagy 10-szer esetleg többször is konzultáltak sebésszel.