Nem titok többé: ez kell a gondtalan nyugdíjas évekhez

Egy tavaly év végi kutatás szerint a nyugdíjkilátásokat tekintve a 30-as éveiben járó magyarok a legpesszimistábbak: közel a felük arra számít, hogy nélkülöznie kell idős korában. A kutatásból kiderül, hogy sokan aggasztónak látják a helyzetüket: mindössze 16 százalék számít arra, hogy megél majd az állami nyugdíjból, 37 százalék szerint ez csak nagyon nehezen megy majd.

A 30-59 éves lakosság 73 százaléka nyugdíjasként a mostanihoz képest rosszabb vagy sokkal rosszabb életszínvonalra számít. Mégis, keveseknek van kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítása, a 30-as éveikben járók 58 százaléka még el sem kezdett takarékoskodni, a negyvenes éveiket taposóknál 42 százalék szintén nem tett még félre időskorára, míg az ötvenesek 38 százalékának nincs nyugdíjcélra spórolt pénze - derül ki egy másik felmérésből.

Az öngondoskodás persze fontos, ám a pénz önmagában nem garancia arra, hogy hosszú, boldog életünk lesz. Ez derül ki legalábbis a Harvard Egyetem immár 75 éve tartó kutatásából. Az 1938-ban indított vizsgálatban 724 férfi vett részt, közülük 60-an még mindig életben vannak, többségük már elmúlt 90 éves. Volt köztük, aki annak idején a Harvard egyetemre járt, sokan pedig a bostoni szegénynegyedben éltek. Nagyon más életutat jártak be a kutatásban részt vevők.

 - mondta Robert Waldinger pszichiáter, a kutatás a jelenlegi vezetője.

Az elmúlt 75 évben a kutatásban részt vevő szakemberek 2 évente felkeresték és személyesen kérdezték ki az önkénteseket a munkájukkal, egészségügyi helyzetükkel, családi életükkel kapcsolatban. Idővel nem csak a férfiakkal, hanem szeretteikkel, feleségükkel, gyerekeikkel is beszélgettek. Emellett az egészségi állapotukat is nyomon követték: vérvételek, röntgenek készültek, rendszeresen történtek orvosi vizsgálatok.

- mondta Waldinger, aki szerint az eddigi kutatásból 3 nagy tanulság vonható le.

1. A közösségi kapcsolatok nagyon meghatározóak egészségünk szempontjából, a magány viszont pusztító hatású.

- mondta. Eközben a magányos emberek, akik elszigeteltek, idősebb korukra boldogtalanokká válnak, egészségük hamarabb megromlik, és rövidebb ideig élnek, mint azok, akik ápolják társas kapcsolataikat.

2. A kapcsolat minősége számít, nem a mennyiség. Vagyis nem az számít, kinek hány ismerőse van, hanem az, mennyire szorosak emberi kapcsolataink. A kutatás szerint azok az idősebbek még a fájdalmakat is jobban tudták elviselni, akiknek volt kiért felépülni, mint azok, akik egyedül voltak. Ugyanakkor az is látszik az eredményekből, hogy a mérgező kapcsolatok súlyosan rombolják az egészséget is, ezért Waldinger úgy fogalmaz, egy rossz házasságnál jobb a válás. Azok, akik az 50-es éveikben járva elégedettek voltak az életükkel, jó egészségnek örvendtek 80 éves korukban is. Vagyis törekedni kell a boldog, harmonikus családi életre, ha sokáig szeretnénk élni.

3. A kiegyensúlyozott, boldog kapcsolatok nem csak a testi egészséget, de kifejezetten az agyunkat, kognitív képességeinket is védik.

 - mondta Robert Waldinger pszichiáter, aki szerint érdemes időt és enegiát szánni társas kapcsolatainkra, felkeresni azokat a rokonokat, akikkel évek óta nem beszéltünk, építeni a szociális hálót, új emberekkel ismerkedni, kezdeményezni, mert végülis mindez hozzájárul ahhoz, hogy idős korunkban egészségesek éselégedettek legyünk.