Így is elmehetsz táppénzre: egy forintot sem buksz a fizetésedből

Télen sokkal könnyebb ágynak esni, mint nyáron. Elég ha csak egy sima megfázásra vagy a potenciálisan közelgő éves influenzajárványra gondolunk. Azon túl, hogy egy megbetegedés esetén jelentősen megnőnek a költségeink (hisz legtöbbször gyógyszereket kell vennünk), még a bevételünk is csökken, hisz sem a betegszabadság, sem pedig a táppénz időszakára nem jár a rendes fizetésünk, csak annak egy része.

Ilyen esetekben jól jöhet, ha van egészségpénztári megtakarításunk, hisz a betegszabadság vagy táppénz alatt kieső nettóbérünket az egészségpénztári számlánkról adómentesen kompenzálhatjuk. Ezen túlmenően, szintén adómentesen vehetünk fel pénzt róla többek között gyógyszerre, egészségügyi segédeszközre, továbbá magánorvosi ellátást is fizethetünk erről a számláról.

Kivenni elég egyszerű a megtakarításunkból. Előfordulhat, hogy az egészségpénztárunk leszerződött azzal a patikával vagy orvossal, ahol vásároltunk vagy szolgáltatást vettünk igénybe. Ebben az esetben egészségkártyával is fizethetünk (ez olyan, mint egy bankkártya, csak erről az egészségpénztári megtakarításunk terhére költhetünk pénzt), ha pedig nincs szerződés a pénztárunk és a szolgáltató között, akkor a nevünkre kiállított számla ellenében kapjuk vissza a kifizetett összeget.

Hogy kerülhet pénz a számlánkra?

A számlánkra alapvetően két forrásból, a munkáltatónktól a cafetéria-keretünk terhére, valamint saját magunk által befizetve kerülhet pénz. Az első esetben 40,71 százalék adó és járulék terheli a befizetést 2018-ban, adható felső összeghatár viszont nincs.

Ez még mindig jóval olcsóbb a munkáltatónak, mint munkabért fizetni, hisz például egy bruttó 300 ezres fizetés járulékokkal együtt 370 500 forintba kerül a munkáltatónak, míg a nettó bérünk ez alapján (családi és egyéb adókedvezmény nélkül) 199 500 forint lesz. A teljes költség tehát a nettó bérünkhöz viszonyítva 85,71 százalék.

Ez viszont csak a munkáltatói hozzájárulás, lehetőségünk van saját zsebből is befizetni pénzt az egészségpénztári számlánkra, ekkor pedig 

A befizetéseken túl, igénybe lehet még venni adókedvezményt a megtakarításaink lekötése és bizonyos prevenciós szolgáltatások igénybevételekor is, de ezek is beleszámítanak az éves 150 ezres felső korlátba.

Mi alapján döntsek?

Ha még nem vagy egészségpénztári tag, akkor számtalan szolgáltató közül választhatsz. Mivel a törvény szigorúan szabályozza a pénztárak működését, ezért abban semmi különbség nincs, hogy melyik pénztárnál, milyen egészségügyi költségeket számolhatsz el. Kényelmi szempontból persze jobb, ha olyan pénztárba lépsz be, mely sok szolgáltatóval van szerződésben, hisz ekkor az egészségkártyával is fizethetők a költségek, így nem kell sem meghitelezni a költséget saját pénzedből a pénztárnak, sem pedig számlákkal bajlódni.

Mi most három szempontot vettünk górcső alá, melyeket érdemes figyelembe venni, amikor egészségpénztárat választasz. Az első szempont, hogy rendelkezzen minél nagyobb tagsággal, hisz ebben az esetben többen teremtik elő azt az összeget, amelyből a pénztár működik.

Ez azért fontos, mert a befizetéseid néhány százalékát működési költségekre vonja le a pénztár, azt tehát nem tudod elkölteni. Mivel egy pénztár üzemeltetési költsége nem növekszik egyenesen arányosan a tagok számával, ezért egy nagy tagsággal bíró intézmény hatékonyabban fog tudni működni, így nagy az esély arra, hogy a megtakarításaid kisebb részét vonják csak le működésre.

A következő szempontunk pont ehhez kapcsolódik. Ha kihasználnád a teljes, 150 ezres adóvisszatérítést, akkor évi 750 ezer forintot kell befizetni a pénztárba. Azt vizsgáltuk meg, hogy ebből mekkora rész kerül az egyes pénztáraknál a fedezeti alapba, azaz mennyi pénzt költhetsz el egészségügyi költségekre.

A harmadik szempontunk pedig az volt, hogy a tagság mekkora része 40 év alatti. Ez azért fontos, hogy hosszútávon biztosítva legyen a fizető tagok létszáma, amely a stabilitás illetve a jövőbeni hatékony működés záloga is lehet.

Kiket válasszak?

A kiszamolo.hu 2015-ös egészségpénztári körképe alapján vizsgáltuk meg a fenti három szempont segítségével azokat a pénztárakat, melyeknek akkor legalább 100 ezer tagja volt.

Az egészségpénztárak által elkészített beszámolók alapján jelenleg még csak a 2016. év végi adatok nyilvánosak, így ezeket használtuk fel az elemzésünkhöz. Az OTP Egészségpénztár 2016-os beszámolója alapján közel 1,1 millió (1 086 640) egészségpénztári tag van Magyarországon.

Az éves zárólétszám alapján a legnagyobb az OTP Egészségpénztár volt 240 869 taggal, őket követte a Prémium Egészségpénztár 200 752 fővel, a bronzérmes pedig az MKB-Pannónia Egészség- és Önsegélyező Pénztár lett, tagságuk 187 144 főből állt.

Amennyiben most 750 ezer forintot fizetünk be a számlánkra, abban az esetben a legmagasabb elkölthető egyenlegünk az MKB-Pannóniánál lesz, 722 250 forint. Őket követi az OTP 713 850 forinttal, és csak kicsit van lemaradva a Prémium Egészségpénztár, ahol a 750 ezer forint befizetésből 713 850 forint marad.

A harmadik szempont az volt, hogy mennyire fiatal a tagállomány. Ebben az összehasonlításban is az MKB Pannónia végzett az élen a vizsgált pénztárak közül, mivel tagságuk 45,3 százaléka van 16 és 40 év között. Szinte nincs is lemaradva tőlük az ezüstérmes Prémium Egészségpénztár 45,2 százalékkal, és a harmadik helyezett Patika Egészségpénztár is csak épphogy megelőzi a negyedik helyezett OTP-t (41,3 százalék és 41 százalék sorrendben).

Készítettünk egy összefoglaló infografikát is, ahol a fenti adatok összehasonlíthatóak. Kiindulási pontunk ugye egy 2015-ös körkép volt, ott még 100 ezer feletti tagsággal rendelkezett a Tempó és a Medicina Egészségpénztár is, de azóta mindkét intézménynek jelentősen csökkent a taglétszáma.