Súlyos a helyzet: állami gondozásba kerülhetnek az elhízott gyerekek?

Kiemeltek egy gyereket a családjából, mert túlsúlyos volt és a családja egyáltalán nem foglalkozott az egészségével. Az eset korántsem egyedi, több mint 32 ezer gyerek esetén kellett meghozni a nehéz döntést, mert a családjuk nem foglalkozott egészségügyi problémáikkal. Mindez nem Magyarországon, hanem Nagy-Britanniában történt.

 - idézi a Daily Mail Claude Knights-ot, egy gyermekjogvédő szervezet munkatársát.

Magyarországon ilyesmi még nem fordulhat elő, azonban itt is óriási probléma a gyermekkori elhízás. November közepén Kovács Viktória, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet táplálkozástudományi szakreferense beszélt arról, hogy a magyar felnőttek körülbelül 60, a gyerekek 20 százaléka túlsúlyos. Hangsúlyozta, a túlsúlynak és az elhízásnak nagyon komoly hatása van az életminőségre, sok krónikus betegség kockázatát növeli. Egyidei kutatásszerint a két év alatti magyar gyerekek 13-19 százaléka, a 2 éves kor felettieknek pedig a 6,5 százaléka potenciálisan túlsúlyosnak vagy elhízottnak számít.

Novemberben jelent meg az OECD egészségügyi jelentése, a Health at a Glance 2017, amely szintén lesújtó képet fest a magyarok egészségügyi helyzetéről. E szerint a magyar emberek 30 százaléka van elhízva. Ha kifejezetten a gyerekekre vonatkozó adatokat nézzük, jól látható, hogy az OECD-s átlaghoz képest (24,6 százalék) rosszabb a helyzet, de nem sokkal. A 10-12 évesek 25,5 százaléka küzd túlsúllyal.

Hogy miért túlsúloys a magyarok többsége, arra választ ad az is, hogy viszonylag kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk. A magyar gyerekek kevesebb mint 30 százaléka fogyaszt naponta friss gyümölcsöt vagy/és zöldésget, a napi mozgást tekintve viszont nem állunk rosszul, a 15 éves magyar fiatalok közel 18 százaléka sportol valamennyit naponta. Ez persze összefügg azzal is, hogy az iskolákban minden nap van testnevelés óra.

Szívproblémák, rák, diabétesz

12 év alatt duplájára nőtt a magyar cukorbetegek száma a 19 évnél idősebbek körében 2003 és 2015 között a KSH adatai szerint. "Most közel 800 ezer olyan beteg van Magyarországon, aki kezelés alatt is áll, és további közel félmillió, akinél viszont még nem diagnosztizálták a cukorbetegséget. Vagyis sokan vannak, akik betegek, de nem is tudnak róla, hogy azok" - mondta a Pénzcentrumnak korábban Dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa, aki arról is beszélt, hogy a cukorbetegségnek két csoportját különítik el: az 1-est és a 2-est.

- mondta. A cukorbetegségen kívül a túlsúly megnöveli a daganatos megbetegedések, valamint a szív-és érrendszeri betegségek kialakulását is.

Ahhoz, hogy sok gyerek küzd túlsúllyal, szakemberek szerint az élelmiszerreklámok mellett az is hozzájárul, hogy a tápláló és egészséges ételek sok, komoly anyagi problémákkal küzdő család számára túl drága, míg a rossz minőségű, cukrozott, magas kalóriatartalmú ételek olcsóbban beszerezhetőek. Erről Majid Ezzati, az Imperial College London professzora beszélt. Kiemelte, a megoldás az lenne, hogy az egészséges, alacsony kalóriatartlamú élelmiszerek minél szélesebb réteg számára elérhetőek legyenek, különösen a szegényebb családok számára, valamint hogy megfelelő szabályozásra és adózásra lenne szükség a gyerekek érdekében.

Magyarországon ilyen jellegű törekvés van is, hat évvel ezelőtt bevezették a chipsadót, hogy a bizonyítottan sok cukrot, sót, koffeint vagy más egészségkárosító anyagot tartalmazó élelmiszerekből, üdítőkből minél kevesebbet fogyasszanak az emberek, illetve a gyártók változtassanak e termékek receptúráin. Az iskolai büféket és menzákat is megreformálták, idén augusztusban robbant a hír, hogy körlevélben tájékoztatta az iskolaigazgatókat az Emberi Erőforrások Minisztériuma az iskolai büfékben árusítható, valamint a tiltott termékekről. A dokumentum - amelyhez hatósági leírást is mellékeltek - az egyenként felsorolt termékek mellett tartalmazza az egészségtelen termékek árusításának jogkövetkezményeit is.

E szerint a polcokról eltűnnek a túlcukrozott, mesterséges adalékanyagokkal ellátott üdítők, az energiaitalok, a chipsek, szörpök, csomagolt sós termékek, helyettük - elvileg - szendvicsek, saláták, joghurtok, ásványvíz, tejtermékek, gyümölcsök szerepelnek majd a kínálatban. Ugyanakkor az adónem és a reformok eleddig nem hoztak jelentős változást, 2017 elején kiderült, hogy az országos táplálkozás- és tápláltsági állapotvizsgálat eredményei szerint az elmúlt években minden magyar több hozzáadott cukrot fogyasztott, mint előtte.