Ezek a leggyakoribb rákos megbetegedések Magyarországon

Leggyakrabban a tünetek és a motivációs ismeretek hiánya, a hosszú előjegyzés, illetve a diagnózistól való félelem miatt maradnak el a szükséges szűrővizsgálatok. A Generali kutatása szerint itthon a megkérdezettek jelentős része (28%) fél a daganatos betegségektől, amelyeket a szív- és érrendszeri betegségek (24%), illetve az agyvérzés, trombózis (22%) követnek. Bár az európai lakosság mindössze a világ népességének egynyolcadát teszi ki, mégis a daganatos esetek közel negyedét itt regisztrálják, évente 3,7 millió új megbetegedéssel. Mi, magyarok Európában sajnos az élmezőnyben vagyunk ezen a téren: 2013-ban Horvátországgal, Szlovákiával, Szlovéniával, Dániával és Lettországgal együtt a daganatos megbetegedések nálunk okozták a legtöbb halálesetet - 100 ezer lakosra vetítve legalább 300 esetben.

Ezek a leggyakoribb daganatos betegségek

Az unió tagállamaiban az Eurostat felmérése szerint 2013-ban 100 ezer lakosra vetítve átlagosan 265 daganatos megbetegedéssel összefüggő elhalálozás történt. Ezekben az esetekben a leggyakoribb (100 ezer lakosonként több mint 10) a légcső, a hörgő és a tüdő, a vastagbél, a szigmabél és a végbél találkozási pontja, a végbél, a végbélcsatorna és a végbélnyílás, a mell, a hasnyálmirigy, illetve a gyomor, a máj és az epevezeték rosszindulatú daganata volt. Magyarszágon sajnos két esetben is kiemelkedőek voltak az adatok az említett évben: tüdőrákban (100 ezer lakos / 89 halálozás) és vastagbélrákban (100 ezer lakos / 56 halálozás) is nálunk haltak meg a legtöbben.

A KSH adatai alapján a rosszindulatú daganatos megbetegedések száma az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan emelkedett itthon: míg 1999-ben közel 141 ezer ilyen esetről számoltak be, 2015-ben ez már közel 348 ezer volt - ebből közel 146 ezer férfi és több mint 202 ezer nő. A hazai megyék közül ebben az időszakban Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) vezette a mezőnyt (közel 98 ezer eset), a dobogó második és harmadik fokán pedig Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, közel 56 ezer eset) és Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye, több mint 47 ezer eset) követte.

Mik jelentik a legnagyobb kockázatot?

Persze nem feledkezhetünk meg arról, hogy vannak olyan kiemelt rizikófaktorok, amelyek nagy eséllyel rákot okoznak. A WHO adatai alapján Magyarországon ezek a mozgáshiányra, túlzott alkoholfogyasztásra, dohányzásra, háztartási szilárd tüzelőanyagok használatára és az elhízásra vezethetők vissza. Amellett, hogy az életmódunkon is érdemes lenne változtatnunk, a tapasztalat azt mutatja, sokan a prevenciós jellegű szűrővizsgálatokat sem veszik komolyan. A 2014-es európai lakossági egészségfelmérés szerint ötből három nő vett részt az adott évben mammográfiás vizsgálaton, a szűrővizsgálatra behívott korosztály 11 százaléka azonban még soha nem ment el a vizsgálatra.

Szabó Gergő háziorvos tapasztalatai szerint a nők a család egészségőrei, ők jobban odafigyelnek saját és családjuk egészségére, de szükséges lenne még inkább tudatosan, rendszeresen tervezni az alapvető megelőző jellegű szűrővizsgálatokon való részvételt. Míg Svédországban az emlőszűrésen való részvételi arány megközelíti a 90 százalékot, Magyarországon ez csak 50 százalék körül mozog, míg a WHO által elvárt érték 70 százalék. Hasonlóan nagy a kontraszt a méhnyakrákszűrésen való részvételi arány tekintetében is.

Az életkorhoz kötött szűrések mellett legalább olyan fontos, hogy akinek a családjában előfordult daganatos megbetegedés (főleg, ha halmozottan), annak az adott rokon megbetegedési életkora előtt évekkel javasolt a vizsgálatok elvégzése. További fontos tényező, hogy akinek életmódja, foglalkozása miatt fokozott a rizikó, szintén panaszoktól, életkortól függetlenül hamarabb jelentkezzen e szűrővizsgálatokra.

Hova mehetünk szűrésre?

Az állami ellátásban akár saját kérésre is történhet szűrővizsgálat, de a kapacitáshiány miatt erre csak fokozott kockázat esetén van lehetőség. Az a szerencsésebb eset, ha a szűrővizsgálatok orvosi tanácsra, előzetes rizikófelmérésen történnek. Egyrészt rábízhatjuk magunkat a háziorvosunkra, másfelől magánorvosi ellátás keretében is kérhetjük egészségi állapotunk felmérését, utóbbi azonban komolyabb költséggel is járhat.