Miért felügyeli közelről a műmellek gyártását a NAV?

Az eredeti tervek szerint a teljes magánorvosi szektorban bevezették volna a NAV-hoz bekötött online pénztárgépek kötelező használatát, ám mire a kormány eljutott a bejelentésig, az elképzelés felpuhult.

Lantos Csaba közgazdász-szociológus 2012-es adatok alapján készített elemzése szerint az orvosok mintegy 300 milliárdos nettó jövedelmük kevesebb, mint fele után fizetnek adót. Számításai szerint a nem adózott jövedelem 85 százaléka keletkezik a lakásrendelőkben, és csak a többi a hálapénz.

Rékassy Balázs egészségügyi rendszerelemző két társával készített egy ennél frissebb kutatást: ebben az egészségpénztári adatbázisokat felhasználva és a leglátogatottabb szolgáltatókat vizsgálva arra jutottak, hogy

A magán-egészségügyi szolgáltatói szektor még ma is döntően készpénzalapú. A kisebb szolgáltatóknál, rendelőkben nem lehet kártyával fizetni és a számlaadás sem mindennapos. Számlát elsősorban az egészségpénztári tagok kapnak, ők a betegek ötödét jelentik.

Rékassy a Népszabadságnak elmondta: úgy véli, azért csak a plasztikai sebészek kerülhettek most a pénztárgép-használatra kötelezettek közé, mert a többi területtől eltérően az ő tevékenységük nem egészségügyi, hanem szépészeti beavatkozásnak számít, ami 27 százalékos áfával terhelt, szemben a gyógyítással, amit 0 százalékos. Eddig, ha adtak is számlát, azon gyakran egészségügyi szolgáltatást tüntettek fel, az áfabevétel így elveszett az állam számára - tette hozzá.

A szakértő szerint, ha a teljes magánorvosi szektorban kötelezővé tennék az online pénztárgépet, az bizonyosan általános áremelkedéshez vezetne. Ma vannak 10-15 ezer forintos vizitdíjak a magánorvosoknál, ami zsebbe megy, ám ha ez után adózni kellene, máris 20 ezer forintra nőhetne a tarifa.