Világgazdaság • 2013. október 30. 09:04
Sorra nyílnak az országban az egészségfejlesztési irodák, ám kevesen értik, mi célt is szolgálnak - írja a Világgazdaság.
Ötvennyolc egészségfejlesztési iroda (efi) kialakítására 80 és 125 millió forint közötti támogatást kaptak kórházak, szakrendelők és önkormányzatok az ország különböző pontjain, ezen belül 18 hátrányos helyzetű kistérségben. Az összesen mintegy hatmilliárd forintos uniós forrás elvileg két évig fedezi az irodahálózat fenntartását - a helyiségek rezsijét és a két-három állandó munkatárs bérét -, de a pályázóknak öt évig vállalniuk kellett a működtetést, amire a harmadik évtől elvileg majd a népegészségügyi termékadó jelent majd fedezetet.
A hosszú távú cél az, hogy minden kistérségben működjön egy ilyen iroda, mintegy a gerincét képezve az egészségügyi kormányzat által vizionált népegészségügyi hálózatnak. Hogy ez pontosan hogyan is fog kinézni, az azonban még nem teljesen világos. Az egészségügyért felelős államtitkár szerint az életmódbeli tanácsadásra szorulók ezentúl itt kaphatnak majd hatékony segítséget. A pályázati kiírás szerint viszont emellett helyi egészségfejlesztési programokat is működtetniük kell az irodáknak.
A tanácsadás "döntően a középosztálynál és a gazdagoknál jön szóba, a nagyon rossz társadalmi helyzetben lévőknél nyilván nem az életmódprogram a központi kérdés" - nyilatkozta még az év elején Vokó Zoltán, az Egészségfejlesztési Intézet azóta önként távozott vezetője a Medical Tribune szaklapnak. Ádány Róza, a népegészségügy egyik legismertebb hazai képviselője úgy látja, jóllehet az egészségfejlesztés országos hálózatának szükségességét nem lehet vitatni, annak szakrendelőkhöz, kórházakhoz integrálása elhibázott lépés. "Az emberekhez egészen közel kell vinni ezeket a programokat, és hosszú évtizedeken keresztül, kormányokon átívelve kell működtetni azokat, hogy valódi eredményeket érjünk el" - fogalmazott.