Lerántjuk a leplet Magyarország új slágertermékeiről: ezzel etetnek minket valójában a boltok

Két hét múlva, október legvégén tartják az angolszász országokban a Halloweent, azt a régi kelta ünnepet, ami immár nem csak a tengerentúlon, hanem Európa sok országában is komoly népszerűségnek örvend: már hazánkban is évek óta tartanak Halloween-bulikat, és egyre gyakoribb az is, hogy a gyerekek itthon jelmezekbe öltözve indulnak el édességet szerezni az ismerősöktől.

A Halloween európai "meghonosodására" természetesen az élelmiszeripar, persze különösen az édességgyártók is igen komolyan készülnek: a boltokban már egy hónapja igen gazdag és változatos kínálatot találhatunk édességekből, direkt a halloweeni ünnepkör témájára szabva. Ennek kirívó példája az a krémtúró, ami nem csak csomagolásában, hanem textúrájában is erősen emlékeztet a sötétségre: ugyanis feketére van színezve, és pillanatok alatt nagy népszerűségre tett szert. A Pénzcentrum korábban írt arról, milyen akciókkal igyekeznek "megvenni" minket a boltok az ünnep közeledtével, ezt itt olvashatod el újra:

EZ IS ÉRDEKELHET

Évente egyszer van ilyen akció a boltokban: indul a roham a Tescóba, Auchanba, Sparba - mit lép erre az Aldi, Lidl?

Egy hónap sincs és itt a halottak napja, erre már most készülnek a boltok. Az üzletekben már a halloweeni édességek és dekorációk is megérkeztek a kínálatba.

A Pénzcentrum videoblogjának, a CashTagnek legújabb részében szakértővel beszéltük át, hova jutott el az élelmiszerek színezése, mit kell tudni az így elkészített ételekről, és vajon mi lehet vonzó egy feketére színezett édességben, illetve szokványos hétköznapi élelmiszerekben?

Genetika, hogy vonzódunk a rikító édességhez

A közösségi médiában egyre több videó születik arról, hogy a tartalomgyártók egy fekete, a csomagolás szerint vérnarancsos ízű krémtúrót kóstolnak meg, az édesség népszerűsége a Halloweenhez közeledve egyre nagyobb. Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője a CashTagnek azt mondta: nem újdonság az édességek színezése, még ilyen extrém esetben is van létjogosultsága.

Az élelmiszer-színezékeknek a terjedése régi múltra tekint már vissza, de igazán a második világháború után kezdett el jobban terjedni. Ennek persze az édesipar volt a zászlóshajója, mert amikor a csokoládékat, cukorkát, vagy akár a jégkrémeket ipari méretekben kezdték el gyártani, akkor a színezés ezt követte. De nem csak az édesiparban találhatjuk ezt meg, hanem a tejtermékeknél is jelen van: a joghurtokat, tejes édességeket is találhatunk itt, de még a húsiparban is használják a színezékeket

- mondta Braunmüller Lajos. Hozzátette, hogy a színes élelmiszerekhez vagy édesipari termékekhez vonzódás nem véletlen, de az nehezen képzelhető el, hogy valami olyasmire vágyna az ember, ami feketére van színezve.

Genetikai okokból mi, emberek nagyon szeretjük a rikító színeket, ennek biológiai okai vannak: az ember a piros, sárga vagy kék színekhez vonzódik, ezt próbálja lemásolni az élelmiszeripar. Egy nagyon gusztusos piros vagy sárga bogyó, egy cukorka nem csak a gyerekek figyelmét kelti fel. Emiatt az is ritka, hogy valami feketét akarunk enni, nem nagyon van fekete élelmiszer

- mondta erről a szakértő.

Mi történik, ha megesszük a fekete krémtúrót?

De nem csak feketére színezett krémtúrót, hanem fekete színű fokhagymás majonézt, illetve fekete tésztát is találhatunk a boltok polcain, tehát nem kizárólag az édesipar ment rá komolyabban a Halloweenre. Braunmüller Lajos szerint a színezékektől akkor sem kell tartani, ha a retteget E-betűvel kezdődnek.

Az élelmiszeripar változatos színeket, színezékeket használ, de igyekeznek természetes színezékeket beletenni a termékekbe, amikor erre kerül a sor. Erre azért is van szükség, mert nagyjából a kilencvenes évek óta a vevők egészségtudatosabbak. Az egyik, ami ugyan kevésbé elfogadott, de mégis természetes színezéknek számít, a kárminvörös ételszínezék: ezt E120 néven találhatjuk meg az összetevők listáján, a bíbortetű nőstényének a porított teste. Ilyet mindenki evett már mondjuk rózsaszín joghurtban vagy húsipari termékek esetében

- mondta a főszerkesztő.

Braunmüller Lajos elmondta, hogy míg Európában nagyon szigorú szabályok vonatkoznak az ételek előállítására, ez nem mindenhol van így a világon - de a színezékek extrém használatánál sem kell attól tartanunk, hogy bajunk lesz tőle, ha megesszük.

Nagyon szigorú szabályozása van annak, hogy mit lehet élelmiszerbe tenni, és mit nem, de ez a világ más részein nincs mindenhol így. Még a közel-keleti országokban, illetve Japánban is helyenként nagyon szigorúak az erre vonatkozó szabályok, de máshol - például Kínában vagy egyes dél-amerikai országokban, illetve Afrikában - ezekre a szabályozásokra messze nem adnak annyit, mint ami akár nálunk megszokott.Európában egészségtelen élelmiszer nincs olyan értelemben, hogyha egy adott élelmiszert egyszer elfogyasztunk, akkor bármilyen egészségkárosodás érne minket

- fogalmazott az Agrárszektor főszerkesztője.