Súlyos kór terjed Magyarországon: ott lehet bármelyik forintbankjegyen

Régi hiedelem Magyarországon, hogy a készpénz rendkívül koszos, ezáltal ártalmas lehet az egészségre. De hogy ez valóban így is van-e, arról már kevesebb szó esik. Éppen ezért vizsgálódásaink során megnéztük, hogy mekkora készpénzállomány van jelenleg forgalomban Magyarországon, ezzel párhuzamosan pedig megkerestük az Országos Közegészségügyi Intézetet (OKI) is, hogy mekkora veszélyeket rejt az emberi egészségre nézve a készpénzhasználat, továbbá mekkora szerepet játszanak a bankjegyek és az érmék a napjainkban is tomboló influenzajárvány közvetítésében.

Fürdünk a pénzben

- mondta el megkeresésünkre a Magyar Nemzeti Bank (MNB), akik hozzátették azt is, hogy bár egzakt méréseik nincsenek, feltételezéseik szerint naponta tízmilliós nagyságrendű lehet a lakosság készpénztranzakcióinak száma. Ezekből az adatokból pedig joggal következtethetünk arra, hogy bizony nem véletlen a pénz rossz híre, hiszen mind a bankjegyek, mind pedig az érmék óriási mennyiségben járnak kézről-kézre, amiből kifolyólag rengeteg minden történhet velük pályafutásuk során. Ami ráadásul egyáltalán nem kevés idő:

- monda el az MNB, akik hozzátették azt is, hogy a pénzgyártás során olyan, elsősorban felületkezelő anyagokat is alkalmaznak, amelyek miatt a pénz jobban ellenáll a sokrétű forgalmi hatásnak, mint például más, a kereskedelemben használatos anyagok, így hosszabb élettartalommal bír. Mindezek ellenére az MNB arra is felhívta a figyelmet, hogy

De hogy mennyire is célszerű ezt figyelembe venni, továbbá járványügyi szempontból mekkora veszélyt jelent valójában a készpénz, arról már az ÁNTSZ-t kérdeztük.

Eridj, azonnal moss kezet!

Mielőtt bárki pánikba esne a zsebén meglapuló ezresek, kétezresek láttán érdemes előre tisztázni:

- hívta fel figyelmünket az ÁNTSZ. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a készpénz ne lehetne potenciális egészségügyi veszélyforrás. Az ÁNTSZ tájékoztatásából ugyanis az is kiderült, hogy

Érdemes tehát körültekintőnek lenni és betartani az alapvető higiéniai ajánlásokat annak érdekében, hogy a kórokozók ne juthassanak a készpénzről a szervezetünkbe:

• ügyelni kell a kézhigiéniára,
• köhögéssel-tüsszentéssel kapcsolatos etikettre,
• tüsszentéskor, köhögéskor zsebkendő kell használni,
• meleg vízzel, szappannal kell kezet mosni,
• influenza ellen pedig jelentős védelmet nyújt a védőoltás beadatása.

Ezeken túl kifejezetten kerülni kell az arc, különösen a szem és az orr körüli régió, indokolatlan, rendszeres szennyezett érintését, hiszen ez lehetőséget biztosít a kórokozóknak a kézről a légutakba történő bejutásra.

Összességében tehát kijelenthetjük, hogy bár a készpénz nem elsődleges közvetítő felülete az influenzának, nem árt vigyázni. Már csak azért is, mert ha egy bankjegyen vagy pénzérmén 1 millió vírus jelen van, az már érdemben veszélyt jelenthet az emberi egészségre. Ráadásul a vírus átlagosan 48 óráig őrzi a fertőző képességét a különböző tárgyak felszínén. Két nap pedig sok idő.

A hiedelem alapjai tehát meglehetősen valósak, ugyanakkor az alapvető higiénia ajánlások betartásával rendkívül nagymértékben csökkenthető a banjegyektől, pénzérméktől való megbetegedés kockázata. Ettől persze a pénz még mocskos marad, de korántsem olyan veszélyes, mint azt előzetesen gondoltuk volna. Persze azért a tömegközlekedési járművek kapaszkodóival simán felveszi a versenyt ezen a téren.