Itt van az elemzői jóslat: recesszió és infláció vár Magyarországra a járvány miatt

Történetének legnagyobb, összesen 47 ország 126 ágazatát érintő leminősítését jelentette be az Euler Hermes hitelbiztosító. A járvány miatt hozott drasztikus kormányzati intézkedések a belső kereslet összeomlását, és a nemzetközi kereskedelem drasztikus visszaesését eredményezték.

- figyelmeztet Bujdosó Tünde, az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója. Aki szerint koronavírus triplasokkot okozott a nemzetközi gazdaság számára: az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomás mellett kereskedelmi, pénzügyi és fogyasztási válsággal egyszerre küzdenek az országok.

Kétféle forgatókönyv alapján egy rossz, és egy még rosszabb forgatókönyvet vázoltak fel a világgazdaság számára:

• U-alakú válsággörbe: a járvány májusban tetőzik és szeptemberre enyhül; a határok júniusban megnyílnak. Ebben az esetben a globalis GDP-növekedés idén 0,9 százalék, a globális kereskedelem-visszaesés -3,7 százalék, a globális fizetésképtelenségek száma pedig 14 százalékkal emelkedik.
• L-alakú, vagy kiterjesztett U alakú válsággörbe: 12-18 hónapos egészségügyi válság, és lehetséges újrafertőződés ősszel. A határok zárva maradnak, az időszakos korlátozó intézkedéseket kiterjesztik a kormányok. Ebben az esetben a globális GDP-változás idén -1,5 százalék, a globális kereskedelem visszaesése -10 százalék, a globális vállalati fizetésképtelenségek száma pedig 25 százalékkal emelkedik.

A válság által leginkább sújtott szektorok a szállítás, az autóipar, az elektronikai gyártás és a kiskereskedelem. A szállításon belül a légitársaságok, különösképpen az eladósodott fapados cégek szenvedik meg a járványt. Az autóiparban főleg az értékesítők és a beszállítók érintettek, de a gyártók sem kerülik el a drasztikus bevételcsökkenést, mivel az autóeladások világszinten várhatóan 10 százalékkal esnek vissza idén. Emiatt az autógyártó és beszállítói szektorok kockázati kilátását minősítették le. Az elektronikai gyártók szintén csökkenő keresletet tapasztalnak világszerte, míg a kiskereskedelmi szektorban - leginkább Ázsiában - a nyitvatartási korlátozások okoznak gondot. 

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a járvány miatt legalább 13 ezer kis- és középvállalat mehet csődbe csak Nyugat-Európában - főként olyan a cégek, amelyek az építőiparban, az élelmiszeriparban vagy a szolgáltató szektorban működnek, és már a járvány előtt is cash-flow problémával küzdöttek. És ha mindez még nem lenne elég: a terebélyesedő pénzügyi válságot jelzi, hogy a feltörekvő piacokon az elmúlt hetekben rekordméretű, a 2008-as pénzügyi összeomláskor tapasztaltat is meghaladó forráskivonás történt, amely gyors árfolyamgyengüléshez vezetett. 

A közép-kelet-európai régió - két hónapig tartó járványügyi zárlattal, és további két hónapig tartó fokozatos feloldással kalkulálva - nagy valószínűséggel gazdasági recesszióba fordul, amely Magyarországon lehet a legmélyebb (-2,7 százalék) - a hitelbiztosító számításai szerint. Lényeges különbség viszont 2008-hoz képest - emeli ki Bujdosó Tünde -, hogy a térség országai sokkal jobb állapotban vannak gazdaságilag, mint voltak 12 évvel ezelőtt, ami némileg könnyebbé teszi a mostani kormányok dolgát válságmenedzselés tekintetében. Habár a monetáris mozgástér korlátozott, jóval több fiskális lehetőség áll rendelkezésre a kormányzati beavatkozás számára.

Ezért nem meglepőek az eddigi, hatalmas méretű kormányzati intézkedések: Csehországban az éves bruttó haza termék 18 százalékának, Lengyelországban 9 százalékának, Romániában 1,2 százalékának, Magyarországon pedig 18-20 százalékának megfelelő méretű mentőcsomagot hirdettek, vagy ígértek a kormányok. Ezek a mentőcsomagok jelentősen enyhíthetik a járvány gazdasági sokkhatását, ám újabb kihívást a döntések finanszírozása okozhat. Ennek következményeként 2021-ben, a válság elmúltával a régió országaiban felerősödik az inflációs nyomás - jósolja a szakértő.

Magyarország a járvány után

A járvány hatásaival kapcsolatosan sajnos a távolabbi kilátások sem bíztatóak Magyarországon. Az ipari termelés és kiskereskedelmi forgalom visszaesésének egyik legnagyobb vesztese a teljes magyar GDP 26 százalékát adó feldolgozóipar. Ennek 30 százalékát a járműgyártás adja, de ezen kívül a gumi- és műanyaggyártás, valamint fémfeldolgozási termékek gyártása, és egyéb villamos berendezések gyártása is kötődik olyan autóipari gyártási kapacitásokhoz, melyekben a járvány hatására rendszeresek az időszakos leállások.

Ami a magyar vállalatok idei kilátásait illeti, Bujdosó Tünde kiemelte: a piaci szereplők között eredményesség és gazdálkodás tekintetében lényeges különbségek vannak, hiszen ha csak az autóipart vesszük, még a legnagyobb hazai vállalatok között is találunk rendkívül eredményesen - akár 10-20 százalékos EBITDA-val - gazdálkodó példát, de 0,5-1 százalékos EBITDA sem ritka. Másrészről viszont a nemzetközi vállalatok magyar leányvállalatai között, ahol a külföldi finanszírozás és irányítás a domináns, akad számos olyan, amely akár már évek óta negatív EBITDA szinttel működik.

Az építőiparban hasonló trendet fedezhetünk fel, a fuvarozó vállalatoknál ellenben már árnyaltabb a kép, hiszen itt EBITDA tekintetében a 2-5 százalék egyáltalán nem ritka jelenség, és különösen a nemzetközi fuvarozásban érintett cégek működése lehet veszélyben. A kiskereskedelem bizonyos ágaiban most még ugyan fellendülés látható - a járvány előtti felhalmozás miatt az élelmiszeriparban különösen, és egyes elektronikai cikkek (laptop-ok) tekintetében -, azonban egy elhúzódó válság esetén a gyengülő lakossági vásárlóerő, a kötelező boltbezárások és az üzemanyag-felhasználás csökkenése már ebben a szektorban is problémát okozhat. 

Összességében elmondható, hogy a kiemelt kockázattal bíró piaci szegmensekben az alacsonyabb eredménytartalommal működő, kevésbé hatékony vállalkozások fennmaradása kétséges, ezért ezeken a területeken növekvő késedelmes jelentésekre, tömeges fizetési átütemezésekre és fizetésképtelenségekre számít az Euler Hermes.