15-20%-os díjemelést kapnak a nyakukba a magyar ingatlantulajok: sokat bukhat, aki nem fizeti be

Élelmiszert nap mint nap vásárolunk, ám lakásépítésre talán egész életünkben csak egyszer, vagy egyszer sem adjuk a fejünket. Nagyobb felújításra is nagy eséllyel csak néhány alkalommal kerül sor az életünk során, ám a kisebb felújítások között is – mint például a szobák kifestése – jellemzően hosszú évek telnek el. Mindebből az következik, hogy az emberek jelentős része általában nem, vagy csak jóval kevésbé van tudatában annak, hogy az infláció bizony az építőiparban, illetve vele együtt az egész ingatlanpiacon is jelentős mértékben érezhető volt az elmúlt időszakban. Hiszen drágultak az építőanyagok is, ahogyan az iparágban dolgozó személyek bérei is emelkedtek. Arról nem is beszélve, hogy az esetlegesen külföldről behozott eszközök árait a forint gyengülése is feljebb tornászta.

Tehát végső soron mindenki érintett, aki rendelkezik ingatlannal, ráadásul a probléma áttételesen a lakásokat védő biztosításokat is érinti. Minderre a MABISZ nyár végén kiadott közleménye is felhívta a figyelmet:

A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ilyen esetben a biztosító káreseménynél pro-rata térítést alkalmaz, azaz a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy biztosítási összege aránylik a vagyontárgy tényleges értékéhez.)”

Tömören tehát arról van szó, hogy egy néhány évvel ezelőtti biztosítási összeget mostanra „kinőhetett” az ingatlanunk, pusztán azért, mert az infláció miatt nőtt annak az értéke, ahogyan a károk helyreállításának a költségei is megemelkedtek. Ez ellen a jelenség ellen véd a lakásbiztosítások indexálása, más néven értékkövetése.

Teendőnk nincs, csak a pénztárcánk bánja

A megújuló lakásbiztosítások indexálása az általunk megkérdezett biztosítók mindegyikénél automatikusan megy végbe, így jó hír, hogy ezzel nem kell külön foglalkozniuk az ügyfeleknek - legalábbis abban az esetben nem, ha nincs kifogásuk a biztosító által előzetesen megküldött értékkövetés mértéke ellen. Az indexálás mértékét a KSH adatai alapján határozzák meg a biztosítók.

A megújuló lakásbiztosítások indexálása minden esetben automatikus folyamatok mentén történik. A visszajelzést az ügyfelek részéről csak abban az esetben várjuk, ha nem értenek egyet az indexált biztosítási összegekkel. Az indexálás mértéke mindig a KSH fogyasztói és építőipari árindexéhez igazodik, az inflációs hatások jelentően befolyásolják. Az idei év kiugróan magas inflációs környezete a lakásbiztosításokra is kihatott”

– tudtuk meg például az Uniqa Biztosítótól.

Schmidt Győző, az Union Biztosító nem-élet termékmenedzsment vezetője elárulta, hogy „az index mértéke a biztosítási évfordulót megelőző naptári évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet, de minimum 1,5 százalék. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeget az előző biztosítási összeg és a KSH-index szorzata adja. Ez az érték meghatározott időszakonként változik”.

Alapvetően tehát nincsen teendőnk, az évforduló alkalmával a lakásbiztosítások jellemzően automatikusan megújulnak. Az már persze más kérdés, hogy az elmúlt időszakban végbement jelentős mértékű infláció miatt jelenleg a lakásbiztosítások terén is jelentős áremelkedésre lehet számítani, hiszen a magasabb biztosítási összeg egyúttal magasabb biztosítási díjat is jelent.

Szurgyi Nándor, az Alfa Biztosító lakásbiztosítási üzletágának vezetője azt is elárulta, hogy a most alkalmazott indexeik 14,5 – 18 százalék között mozognak a módozattól függően. Hasonló mértékű emelésről számolt be az Union Biztosító is, ahonnan azt is megtudtuk, hogy ez mit jelent a biztosítási díjak felől nézve:

Az indexálás mértéke termékenként változik, jelenleg 14,5 - 20,1 százalék közötti. Az átlagdíjakat figyelembevéve, átlagosan 5 000 – 10 000 forinttal emelkedett az éves díj az idei évben”

– mondta el Schmidt Győző.

A biztosítási díj hasonló mértékű emelkedéséről számolt be a Generali Biztosító is:

Mivel az elmúlt év árváltozásait érvényesíti a biztosító az aktuális év indexálásában, ezért az épületek esetében figyelhető meg a magasabb, több, mint 20 százalékos árindex. Az ingóságokat a 2022-es fogyasztó árindex alapján indexálja a biztosító, amelynek mértéke több, mint 10 százalék volt. Egy átlagdíjas lakásbiztosítás esetén 8-10 ezer forintos díjemelkedés történik.”

Az ügyfelek többsége az indexálás mellett dönt

A különböző biztosítók válaszai alapján úgy tűnik, lehetnek eltérések abból a szempontból, hogy opcionális-e az indexálás vagy sem.

„Az indexálás nem opcionális, így minden lakásbiztosítási szerződés rendszeresen indexálódik. Amennyiben a következő évfordulótól érvényes biztosítási összegekkel, díjakkal nem kívánja fenntartani a szerződést ügyfelünk, akkor az évforduló előtti 30. napig van lehetősége felmondani a szerződést” – mondta el Tollmayer György, az Allianz Hungária lakossági vagyon termék- és portfólió menedzsment osztályának vezetője.

A Groupama Biztosító válasza alapján úgy tűnik, hogy utóbbival – tehát a szerződés felmondásával – csak az esetek kisebbik részében élnek az ügyfelek:

„Az ügyfelek döntő többsége elfogadja az indexálást, mert fontos számukra ingatlanjuk, vagyontárgyaik értékkövetése. Csekély számban előfordul, hogy az ügyfél - elsősorban anyagi okok miatt - nem tudja vállalni a magasabb biztosítási díjat, vagy egyéb okból változtatni szeretne a szerződésén. Ilyenkor természetesen lehetőség van tanácsadónkkal való konzultációra, és az ügyfél jelzése alapján igényeinek megfelelően módosításra, átdolgozásra kerül a szerződés. Amennyiben ez a megoldás nem megfelelő számára, akkor lehetősége van évforduló előtt 30 nappal felmondani a szerződést […]”.

Hasonlóan nyilatkozott az Union Biztosító is:

Tapasztalataink szerint az ügyfelek jelentős többsége elfogadja az értékkövetést és értik ennek a fontosságát.”

A Generali Biztosítónál lehetőség van az indexálás során megemelt összegek visszaállítására is, bár elmondásuk alapján ez náluk is kevésbé jellemző:

„A kiküldött értesítőben jelzett összegeket nem kötelező elfogadni, az ügyfél kérheti az indexálás során megemelt összegek visszaállítását. A biztosító felhívja a figyelmet, hogy ebben az esetben az értékkövetés elmaradása alulbiztosítottságot eredményezhet. Az ügyfelek egy nagyon kis hányada dönt ennek ellenére is úgy, hogy megelégszik az aktuális szolgáltatási összegekkel.”

Ritkán, de előfordul alulbiztosítottság

Azt is megkérdeztük a biztosítóktól, hogy az idei évben találkoztak-e olyan esettel, amikor problémát jelentett az alulbiztosítottság. Válaszaikban felhívták rá a figyelmet, hogy az indexálás egyszeri elutasítása még nem biztos, hogy azonnal alulbiztosítottsághoz vezet, és fordítva, az indexálás elmaradásán kívül más okból is lehet alulbiztosított egy ingatlan: például, ha az korszerűsítésen esett át, vagy pedig hozzáépítettek egy új ingatlanrészt, ám ennek ellenére nem módosították a biztosítást. Szintén problémát okozhat, ha a biztosítás megkötésekor pontatlanul mérik fel az ingatlan alapterületét – csak hogy néhány példát említsünk a biztosítók által felsoroltakból.

Amit az ügyfélnek ezen felül érdemes időről-időre megtennie, az a biztosítás felülvizsgálata, hiszen ha például egy-egy jelentős értéknövekedéssel járó beruházást követően nem frissítjük szerződésünket, előfordulhat, hogy még az indexálással megnövelt biztosítási összeg sem fedezi egy nagyobb kár helyreállítását”

– hívta fel a figyelmet az Allianz Biztosító.

A biztosítók egyébként igyekeznek már a káresemény előtt kiszűrni az ilyen szempontból problémásnak tűnő szerződéseket. Például a Generali úgy nyilatkozott, hogy az ilyen ügyfeleket többek között közvetítőkön keresztül megkeresik és ösztönzik őket az épületérték megemelésére.

„Az indexálás egyszeri elutasítása önmagában nem feltétlenül jelentheti az alulbiztosítottságot, ennek kialakulásához a rosszul meghatározott biztosítási összegek, az alapterület pontatlan számítása, vagy a több éven keresztül folyamatosan elutasított indexálás vezethet. Ha az ügyfél az ajánlatkészítés során megfelelő biztosítási összegekre tesz ajánlatot, és az infláció sem magas az indexálás egyszeri elutasítása kizárólag a biztosított vagyontárgyak teljes megsemmisülése esetén okozhat gondot” – erre már az Uniqa Biztosító szakemberei hívták fel a figyelmünket.

Egyre tudatosabbak az ügyfelek

A biztosítók tapasztalatai szerint a magyar ügyfelek egyre tudatosabbak, egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy az ő érdekeiket is szolgálja a szerződések értékkövetése. Ezért egyébként maguk a biztosítók is tesznek, igyekeznek edukálni az ügyfeleket.

„[…] Hangsúlyt fektetünk a mindenkori újjáépítési értékek nyomon követésére, pontosítására, ezért évek óta az éves indexleveleinkben erre külön felhívjuk az ügyfelek figyelmét, valamint telefonon is hívjuk őket (üzletkötők, call center), ha kalkulációnk szerint célszerű lenne a biztosítási összegen módosítani. Az edukációs tevékenységünk része továbbá, hogy a saját honlapunkon is elérhetőek az alulbiztosítással kapcsolatos információk, valamint a MABISZ-szal együttműködve, annak honlapján is találnak tájékoztatót az érdeklődők”

– árulta el Szurgyi Nándor az Alfa Biztosítótól.

„Az a tapasztalatunk, hogy az ügyfelek egyre inkább tisztában vannak az indexálással és annak fontosságával, hogy biztosításukat rendszeresen felülvizsgálják. Külön figyelmet fordítunk ügyfeleink tájékoztatására ezzel kapcsolatban, rendszeresen, például ügyféllevelekkel, sajtóhírekkel vagy személyes tanácsadás keretén belül hívjuk fel ügyfeleink figyelmét az alulbiztosítottság veszélyeire, és a lakásbiztosítás felülvizsgálatának fontosságára, többek között arra, hogy amennyiben egy-egy jelentős értéknövekedéssel járó beruházást követően nem frissítik szerződésüket, akkor előfordulhat, hogy a biztosítási összeg nem fedezi egy nagyobb kár helyreállítását. Hangsúlyozzuk számukra azt is, hogy az éves értékkövetés sem minden esetben elegendő, a biztosított vagyontárgyak nagyobb mértékű változása esetén” – ezt már Tollmayer György árulta el az Allianz Biztosítótól.

Összességében tehát az látszik, hogy a biztosítók igyekeznek lekövetni a piaci folyamatokat, miközben erre az ügyféloldalról is nyitottság tapasztalható. Az egyetlen „vesztes” tehát a pénztárcánk: hiszen láthattuk, hogy az élelmiszerek és az egyéb szolgáltatások mellett maguk a biztosítási díjak is jelentősen, több ezer forinttal drágultak meg az utóbbi időszakban.