Pénzcentrum • 2011. április 2. 09:02
Elkeserítő helyen Magyarország Fontos döntést készül magára vállalni a kormány, úgy tűnik ugyanis, hogy hadat üzen a dohányosoknak, valamint a dohányipari lobbinak. Magyarország végre felzárkózhat azokhoz az országokhoz, amelyek szigorúbban kezelik a globális járványnak is nevezett dohányzást és annak súlyos következményeit. Szükség is van a kezdeményezésre, hazánk ugyanis a nemzetközi összehasonlításban elkeserítő helyen áll a füstölési szokások és az abból fakadó halálozások tekintetében. A káros szenvedély tiltásának ugyanakkor ára van: az "elvonási tünetek" azonnal jelentkeznek a költségvetésben. A szigorúság ugyanakkor hosszú távon kifizetődik, a nemzetközi példák legalábbis erre engednek következtetni.
A február végén, kormánypárti képviselők által benyújtott törvénymódosító javaslat alapján úgy tűnik, hogy a kormány rövid távon számszerűsíthető költségeket készül felvállalni a hosszabb távon jelentkező óriási haszonért cserébe. Ennek legfontosabb pontja, hogy - a legutolsó hírek szerint - 2012-től minden zárt légterű nyilvános helyen tilos lesz a dohányzás. Heintz Tamás kormánypárti parlamenti képviselő, az ügy szószólója a Portfolio.hu-nak nyilatkozva kifejtette: diófát ültetünk ezzel a törvényjavaslattal. Az indítvány legfontosabb célja, hogy csökkenjen a dohányzás, mint követendő minta, ezzel megelőzhető a fiatalok káros szenvedélyre történő "rászokása". Drámai egészségvagyon megőrzés és később jelentkező látványos költségcsökkenés náluk várható - magyarázta a képviselő.
Magyarország sajnos az élen jár
A dohányzási szokásokat bemutató legfrissebb statisztika 2010 májusában jelent meg. Az Európai Unió tagállamaiban 2009 októberében elkészített Eurobarométer felmérésből kiderült: az EU polgárainak közel egyharmada füstöl rendszeresen, míg a megkérdezettek fele válaszolta azt, hogy soha sem dohányzott. Az Eurobarométer lista alapján azt mondhatjuk, hogy Magyarország sajnos az élen jár a dohányzás tekintetében, a válaszadók 38%-a hódol ennek az egészségkárosító szenvedélynek, a másfél évvel ezelőtt végzett kutatás szerint csak Görögország és Bulgária előzte meg hazánkat ebben a tekintetben.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) oldalán elérhető legutolsó adatok is elkeserítő eredményt mutatnak Magyarország szempontjából: 2009-ben a 15 évesnél idősebb korosztály 31,4%-a dohányzott rendszeresen, amivel Magyarország épp csak lecsúszott a képzeletbeli dobogóról.
Az adatokból egyértelműen kiolvasható, hogy Magyarországon (nemzetközi összevetésben is) súlyos probléma a dohányzás és az abból fakadó, az egyén és a társadalom számára jelentkező egészségügyi kockázatok, gazdasági költségek. Ennek ellenére nemzetközi összehasonlításban lemaradóban vagyunk a szabályozás tekintetében. Ez derül ki az ESKI Egészségügyi Rendszertudományi Irodájának nemrégiben megjelent, a dohányzás (európai országokban tapasztalt) törvényi szabályozását bemutató összefoglalójából: a 31 vizsgált európai ország közül például csak Magyarországon és Szlovákiában nincs hatályban dohányzási tilalom a pubokban és a bárokban.
Borbás Ilona kitért arra, hogy az ESKI február végén megjelent tanulmány az egyes országok dohányzásellenes szabályozását vette górcső alá. Meglátása szerint sok jó példa van tőlünk nyugatra és keletre egyaránt, a szigorítások mind a nemdohányzók fokozott védelmét szolgálják és az új magyarországi törvényjavaslat megfelel a szigorító országok tendenciáinak.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A nemzetközi tapasztalatokat bemutató elemzésben az ESKI szakemberei úgy fogalmaznak, hogy a dohányipar és a vendéglátóipar állításai ellenére minden országban, ahol dohányzás elleni törvényt vezettek be, a dohányfüst-mentes környezetek népszerűek, és semleges vagy pozitív hatással vannak az üzleti vállalkozásokra, köztük a vendéglátóiparra.
A WHO tájékoztatása szerint a dohányzás önmagában a legfontosabb "megelőzhető halálok" a rák következtében bekövetkezett halálozások tekintetében (a rákkal összefüggő halálozások 22%-áért felelős, ez 2004-ben 1,6 millió esetet jelentett globális szinten). A dohányzás emellett számos más halálesettel hozható összefüggésbe, így például ischaemiás szívbetegségekkel, agyér-betegségekkel, krónikus obstruktív tüdőbetegségekkel.
A KSH Népességtudományi Kutatóintézete által 2009-ben megjelentetett Demográfiai Portré szerint "a két legismertebb rizikófaktorral, az alkoholfogyasztással és a dohányzással összefüggő halálozás szintje Magyarországon igen magas". A legfontosabb halálokok (keringési rendszer betegségei, daganatok, fertőző betegségek, külső okok) közül a daganatos betegségek állnak a második helyen és európai összehasonlításban a magyar rákhalandóság jelenlegi szintje drámai képet mutat (minden európai országénál magasabb a magyar mutató). A tragikus magyar helyzetben jelentős szerepe van a rendkívül magas légzőszervi daganatos halandóságnak, ami elsősorban a dohányzás szerepére irányítja a figyelmet - mutatnak rá az intézet kutatói, akik azt is hangsúlyozzák, hogy az utolsó években (2005-től) elakadt javuló folyamat a daganatos halálozások tekintetében. A benyújtók is tisztában vannak a helyzet súlyosságával, Heintz Tamás képviselő egyik parlamenti felszólalásában hangsúlyozta ugyanis, hogy a javaslattal az ország demográfiai helyzetén akarnak változtatni.
A Kovács Katalin és Õri Péter, a Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársai által jegyzett írásból az is kiderül, hogy az 1990-es évek elejéhez képest a nők körében sokkal erőteljesebb növekedés következett be a dohányzással kapcsolatos halálozások esetében (vélhetően az alacsony bázis hatása mutatkozik meg ebben az esetbe). A szakértők ezek alapján arra a szomorú következtetésre jutnak, hogy "a dohányzással kapcsolatos halálozás akkor is sokáig magas szinten maradna, ha vissza tudnánk szorítani ennek a káros szenvedélynek a mértékét".
A tiltás bevezetésekor azonban nemcsak a hosszú távon jelentkező "előnyöket" (így a halálozás csökkenését) kell mérlegelni, hanem a már rövid távon is érzékelhető hatásokat. Az egészségügyi költségek bizonyos része rövid időn belül csökken (erről bővebben a következő részben olvashatnak). Emellett az is látható (a nemzetközi trendekből), hogy a dohányzáshoz köthető egészségügyi károk költségei az adóbevételeknél jobban nőnek - fejtette ki a Portfolio.hu-nak Bodrogi József egészségügyi közgazdász, akinek korábbi számításait a törvénymódosító javaslat elfogadását szorgalmazó Heintz Tamás képviselő is többször idézte.
Szigorítsunk vagy ne? Érvek és ellenérvek