Sok magyar csak kínlódik a kocsijával: ezekre a hibákra figyelj oda, csúnyán mellé lehet nyúlni

Általánosságban elmondható, hogy évek óta az autók akkumulátora miatt történik a legtöbb meghibásodás - közölte a Német Autóklub (ADAC). Adataik szerint a pandémia csúcspontján 2020-ban az akkumulátor meghibásodások száma meredeken emelkedett, mert a járműveket gyakran alig, vagy egyáltalán nem használták.

Míg 2022-ben az összes meghibásodás 43,2 százaléka a lemerült akkumulátorra volt visszavezethető, addig 2023-ra évre vonatkozóan ez 44,1 százalék. Így ez továbbra is a leggyakoribb meghibásodási ok. A második a motor, vagy annak elektronikai problémái, a befecskendezés vagy a gyújtás meghibásodása (22,8 százalék). A harmadik helyen, messze lemaradva, olyan hibák szerepelnek, amelyek az indítómotorral, a generátorral, a jármű elektromos rendszerével vagy a világítással kapcsolatosak (10,5 százalék). Ezeket követik a defektek (8,8 százalék) és a zárrendszer hibák (7,1 százalék).

A németek összesen 156 járműsorozatot értékeltek ki az aktuális jelentésben 20 autómárkától. Az értékeléshez azokat a meghibásodásokat vették figyelembe, amelyek 2023 során keletkeztek, a vizsgált járművek életkora három és tíz év között volt ( tehát az első forgalomba helyezés 2014 és 2021 közötti). Legalább 7000 forgalomba helyezésre volt szükségük két év alatt a statisztikai értékeléshez.

A modell-specifikus meghibásodási eseteknél sem veszik figyelembe az egyértelműen önhibából eredő okokat, például a kiürült üzemanyagtartályt, mivel ezeket végső soron nem lehet az autó hibájának tulajdonítani.

Tényleg jobbak ebben az e-autók?

Az emelkedett elektromos járművek forgalomba helyezési számoknak és elegendő adatbázisnak köszönhetően először tudták megvizsgálni, hogy ezek gyakrabban hibásodnak-e meg a hagyományos kocsiknál. Összességében az elektromobilitás térnyerésével növekszik az elektromos autók meghibásodásainak száma is: a Német Autóklub friss autómentési statisztikái szerint mialatt 2022-ben mintegy 15 000 mentést kértek e-autókhoz, addig 2023-ban a meghibásodások száma megkétszereződött. 

Az elektromos meghajtású autók és a hagyományos üzemanyagokkal működők összehasonlításánál azonban van egy probléma: az összes Németországban forgalomba helyezett autó átlagéletkora tíz év, viszont még mindig nagyon fiatal az e-autó állomány. Mivel a meghibásodás valószínűsége a jármű életkorával nő, egy összehasonlítás az elektromos járművek és a hagyományos autók meghibásodásáról az egész állományon belül nem lenne értékelhető. Az ADAC ezért csak a 2020/2021-es forgalomba helyezésű gépkocsikat vette figyelembe.

Kiderült, a fiatal elektromos autók továbbra is kevésbé hajlamosak a meghibásodásra, mint a benzin- vagy dízelmotorral működők. Az 2020-as járművek esetében 1000 autóra vetítve az elektromos járművek 1,9 meghibásodást produkáltak, mint a hagyományos üzemanyaggal működő autóknak. 2021-es kocsik esetében 3,6 meghibásodásra nőtt a különbség az elektromos autók javára.

Mit hoz a jövő?

Összességében a legtöbb szakértő azt várja, hogy az elektromos autók kevesebb meghibásodást fognak produkálni, mint a hagyományos üzemanyaggal működők. Ennek az az indoklása, hogy az elektromos meghajtásnál sokkal kevesebb alkatrész van, ami tönkremehet. Nincs kipufogó, nincs sebességváltó sokféle áttétellel, nincs se kuplung, indítómotor, nincs kipufogógáz-visszavezetés, nincs üzemanyagbefecskendezés, nincs turbófeltöltő.

Ugyanakkor az elektromos autók is rendelkeznek egy 12 voltos indítóakkumulátorral, amely a világítást, az műszereket és az összes alacsony feszültségű rendszert működteti - pontosan úgy, ahogy a hagyományos autóknál. Úgyhogy ennek a meghibásodása itt is vezető ok az autómentő hívására.

A második leggyakoribb probléma a defekt. Ezután következik a generátor, az indítómotor, az elektromos rendszer és a világítás, hibája. Ez a problémakör többé-kevésbé ugyanolyan mértékben jelen van az elektromos autóknál és a hagyományos üzemanyaggal működő autóknál. A karosszéria, a fékek és a futómű alkatrészek esetében nincsenek jelentős különbségek.

A németek úgy összegeztek, az eredmények szerint az elektromos autók átlagosan kevesebb hibát produkálnak a kulcsok, zárak és a vezérlőegység területén, valószínűleg azért, mert az elektromos autóknál gyakrabban alkalmaznak érintésmentes kulcsrendszereket (Keyless Go), és ezáltal például nem záródik ki a vezető, ha az autóban marad a kulcs.

Ráadásul az elektromos járművek még mindig új területet jelentenek a gyártók számára is. Ezért az ADAC szerint elképzelhető, hogy a meghibásodási valószínűség tanulási folyamatok és technikai fejlesztések révén bizonyos alkatrészek esetében tovább csökkenhet. Hogy az elektromos járművek súlyosabb terhelésnek kitett gumik évekig ellenállnak-e, nem biztos. Az aktuális elektromos járművek futásteljesítményei még mindig alacsonyabbak, mint a hagyományos üzemanyaggal működő autókéi. A magasabb vagy más jellegű terheléseknek azonban az egy tengely, az egy tengely-felfüggesztés és a fékek is ellenállnak. A hosszú távú következményeket ma még nem ismerjük.

Azt nem tudni, hogy az e-autók akkumulátorai olyan hosszú ideig fognak-e szolgálni, mint a dízel- és benzinmotorok. Így a szervezet a következő években folytatni fogja az elektromos autók és az hagyományos üzemanyaggal működők összehasonlítását, és folyamatosan bővíti az adatbázist.

Így csak kínlódni fogsz a kocsival

Óriási dilemma autóvásárláskor, hogy pontosan milyen erős személygépkocsi lenne nekünk megfelelő - hívták fel a figyelmet korábban a németek. Bár ez az egyes felhasználási módok és igények szerint változhat, de a német autóklub szerint a túlzottan gyenge kocsikat mindenképp kerüljük el.

Ugyanis alulmotorizált autóval közlekedni nem csak idegesítő lehet, hanem egyenesen veszélyes is!

Azt ugyanakkor leszögezték, hogy nincs általános válasz erre a bonyolult kérdésre, a felhasználás módjától függ. De a modern autók általában a legtöbb felhasználó követelményeire elegendő erővel bírnak. Viszont a feltüntetett lóerő vagy kilowatt teljesítményadat keveset árul el, mert minden autó másként adja le, használja fel a lóerőket a motor kialakításától függően. És még az ismert 0-ról 100-ra való gyorsulási érték sem feltétlenül releváns. Döntő ezek helyett a motor nyomatéka. Hiszen erre van szükség például egy kamion előzéséhez vagy az autópályára való felhajtáshoz - a 60-ról 100 km/h-ra gyorsító tartományban.

Az ADAC szerint 4,35-től 8,63 másodpercig jó vagy elfogadható az autó 60-ról 100-ra gyorsulása. Ezen időkereteken belül a jármű körülbelül 122 métert (5,5 másodperces gyorsulás esetben) és 178 métert (8 másodperc alatt) tesz meg. Kiemelték, hogy nem minden autó rendelkezik akkora teljesítménnyel, amely minden vezetési szituációban elegendő lenne.