Kiderült az igazság a szegedi BYD-gyárról: ézért jön valójában a kínai autóóriás Magyarországra

Kína az elektromos járművek piacán gyorssan tör előre, az autógyártók jelentős fejlődést értek el a külföldi versenytársakkal szemben. Ezek a vállalatok jelentősen felgyorsították az új modellek fejlesztését, intelligens technológiák bevezetését és széles választékot kínálnak a fogyasztóknak. A kínai gyártók mintegy 30%-kal gyorsabban fejlesztenek új autókat, mint a hagyományos vállalatok, mivel innovatív módszereket alkalmaznak, például több virtuális tesztelést végeznek és rugalmasabbak a beszállítók kiválasztásában.

NIO és Zeekr nevű gyártók kiemelkednek gyors fejlesztési ciklusaikkal, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy rövid idő alatt új modelleket dobják piacra. A NIO esetében egy projekt kezdete és a vásárlóknak történő átadás között kevesebb mint 36 hónap telik el. Ezek a gyártók kihasználják az olyan technológiákat, mint a tartalék chipek használata, amelyek lehetővé teszik szoftverfrissítésekkel új funkciók hozzáadását.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mindenki felkötheti a gatyát Európában: teszten a BYD elektromos népautója, ez készülhet Szegeden

Mennyire valós az ígért hatótávja? Mivel fog őrületbe kergetni a gyerek a hátsó ülésen? Mely német nagyvárosokban kezdhetik rágni a körmüket? Minden kérdésre választ adunk.

A régi autógyártók elismerik, hogy lemaradásban vannak és tartanak a kínai versenytársaktól. Kína jelenleg vezeti az elektromos járművek globális értékesítését, javarészben köszönhetően bőséges kormányzati ösztönzőknek. A kínai autógyárak ügyfélközpontú megközelítést alkalmaznak, hangsúlyt fektetve a digitális technológiákra és szoftverekre.

Az AlixPartners elemzése szerint a kínai EV-gyártók átlagosan 1,3 évig tartanak egy-egy modellt értékesítési listán, míg külföldi márkák esetében ez az időszak 4,2 év. Ez arra ösztönzi őket, hogy folyamatosan frissítsenek a palettán és új modelleket dobjanak piacra.

A Tesla és más globális autómárkák vezetői is elismerték, hogy a legnagyobb fenyegetést a kínai gyártók jelentik számukra. Volkswagen például már együttműködik kínai cégekkel annak érdekében, hogy felgyorsítsa saját fejlesztési folyamatait. Viszont aggodalmak merülnek fel az innováción túlmutató területeken. Például néhány iparági szereplő szerint Kína autógyártása túlságosan is Tesla-ötletekre támaszkodik. Emellett kérdéseket vet fel az is, hogy a gyors fejlesztés kompromisszumokhoz vezethet-e a járművek biztonságát és minőségét illetően.

A kínai EV-gyárthatóság egyedi megközelítése magában foglalja több párhuzamos fejlesztési lépést és intenzív használatát virtuális prototípusoknak és szimulációnak. Ezenfelül sok cég startup-szerű működést valósít meg: kevesebb alkalmazottal dolgoznak, túlórákkal és rugalmasabb folyamatokkal operálnak termékfejlesztés során. Összességében a lap szerint Kína elektromos járműipara jelentős előnyökkel rendelkezik az innovatív fejlesztési stratégiák és gyors piaci bevezetés révén. Azonban továbbra is figyelemmel kell lenni arra, hogyan befolyásolja ez hosszú távon az iparág minőségét és biztonságát.

Nagy Márton: Magyarország már ma is hidat képez

A kínai autógyártás kapcsán Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a hétvégén is beszélt arról, hogy félhetnek a tradicionáli európai gyártók. Hozzátette, szerinte a nyugati országok gazdasági dominanciája véget érni látszik, mivel nem képesek olyan gyorsan alkalmazkodni az új trendekhez, mint ázsiai versenytársaik.

Kifejtette: az Egyesült Államok és Kína a következő öt évben a GDP-jük több mint 20-25 százalékát költi majd a gazdaságra, ezért az éves költségvetési hiányuk várhatóan 7-8 százalékos lesz. Ebben a helyzetben, ha az EU a gazdaság támogatása helyett, a költségvetési hiány 2-3 százalékos szinten tartásához ragaszkodik, az a versenyképesség feladását jelenti. Emellett a miniszter kiemelte, Magyarország már ma is hidat képez a német autógyártók, mint az Audi és a kínai high-tech akkumulátorgyártók, mint a CATL között. Ráadásul a kínai BYD, az unióban elsőként Magyarországon kezdi meg elektromos autóinak gyártását.

Nem véletlenül jött ide a BYD

A magyarországi gyáralapítás azért is volt kulcsfontosságú a BYD számára, mert lehetővé teszi, hogy megkerüljék a magas vámokat és csökkentsék a geopolitikai feszültségeket. A BYD globális terjeszkedési törekvései nem új keletűek; inkább hosszú távú ambíciókat tükröznek, mint a protekcionista tendenciákra adott puszta reakciókat. A vállalat 1998-as rotterdami leányvállalatának megalapítása óta fokozatosan építi nemzetközi jelenlétét. 

A kulcsfontosságú piacokhoz közeli gyárak létesítése helyi támogatást szerezhet, és potenciálisan kedvezőbb bánásmódhoz vezethet a kormányok részéről - ez a taktika egyre fontosabbá válik a jelenlegi geopolitikai dinamika miatt.