Térképen az ország halálútjai: megduplázódott az ittas balesetek száma ebben a vármegyében

A 2022-es év folyamán összesen 14 748 baleset történt a magyar utakon. Ez 3,4 százalékkal több, mint 2021-ben, viszont a 2019-es és az azt megelőző évekhez képest azonban még mindig jóval kevesebb. Az elmúlt, 2010-es évtized átlaga 16 187 baleset volt évente, melyhez képest a friss 2022-es adat csaknem 9 százalékos csökkenést jelent. A KSH statisztikáiból az is kiderül, hogy a közlekedési balesetek közül 475, azaz 3,2 százalék halálos kimenetelű volt, valamint 4 309 súlyos és 9 964 könnyű sérüléses baleset történt. A balesetet szenvedett személyek száma 20 081 volt, melyből 537-en haltak meg. 5 040 fő súlyosan és 14504 könnyen sérült.

Ha egy évtized távlatából megvizsgáljuk a baleseti statisztikákat, akkor az látható, hogy 2019-ig évente ingadozott a balesetek száma, hol csökkent, hol nőtt. Általánosságban viszont lassú, emelkedő tendenciát lehet megfigyelni, amelyet 2020-ban megtörthetett a koronavírus világjárvány. A pandémia miatt bevezetett korlátozások és annak egyéb, közvetett hatásai az élet minden területére a sérüléssel járó közúti balesetekben óriási visszaesést okozott. Az ilyen balesetek száma azóta is alacsonyabb, mint a járványt megelőzően volt, azonban lassú növekedés látható:

A közlekedési balesetben megsérültek és elhunytak száma hasonlóképpen alakult, akár a baleseteké. A 2019-ig növekedő tendenciát a pandémia megtörte, azóta azonban elindult újra az emelkedés, nagyjából 5-5 százalékkal nőtt az elmúlt években a sérülést szenvedett személyek száma. Pozitívum viszont, hogy még nem értük el a járványt megelőző szintet. 

Ezért történik a legtöbb baleset

A személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek hátterében 93,4 százalékban a járművezetők hibázása állt 2022-ben, a gyalogosok hibájából ehhez képest csak 4,6 százalékban történt baleset. Az utasok 0,3 százalékban tehettek a balesetekről, műszaki hiba pedig 0,4 százalékban fordult elő. Pályahiba vagy egyéb okok miatt 1,3 százalékban történt baleset.

A járművek közül a személygépkocsik okozzák a legtöbb balesetet (68,1%), második leggyakrabban kerékpárosok (9,1%), harmadik leggyakrabban pedig teherszállító járművek (8,4%) okozzák a bajt. Gyalogosok 4,7 százalékban felelőssek csak a balesetekért. 

A leggyakoribb balesettípus, amikor haladő járművek ütköznek egymással, 2,1 százalékban álló járműnek ütközés és 4 százalékban szilárd tárgynak ütközés okozza a bajt. Ide tartoznak például a vadállatok elütéséből adódó balesetek is. Gyalogosok elütése 13,8 százalékban fordul elő - ebből látszik, hogy az ilyen esetekben legtöbbször nem a gyalogos a hibás, hiszen az már kiderült, hogy gyalogosok 4,,7 százalékban felelőssek a balesetekért.

A KSH azt is közzétette, hogy hol történnek leggyakrabban a balesetek. A személysérüléses közúti közlekedési balesetek helyszíneit vizsgálva látható, hogy az összes eset (14 748) közül 9 849 történt lakott területen belül és 4 899 azon kívül. Autópályákon 568 baleset történt 2022-ben, ebből 25,7 százalék az M1-en, 23,1 százalék az M3-on, 21,1 százalék az M5-ön, 4,9 az M6-on és 11,8 százalék az M7-en.

EZ IS ÉRDEKELHET

Videón, ahogy egy vonat csaknem halálra gázol egy nőt: másodperceken múlt a tragédia

A MÁV szerint szinte naponta ütnek el figyelmetlen gyalogosokat a vonatok.

Csökken az ittasan okozott balesetek száma

A KSH adatsorából az is kiderül, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent az ittasan okozott közlekedési balesetek száma és aránya is az összes balesethez viszonyítva. Érdekesség, hogy 2020-ban magában az alkoholos befolyásoltság alatt okozott balesetek számában nem volt látványos visszaesés, mint az összes baleset tekintetében - az ittas vezetők tehát nem tüntek el a pandémia hatására az utakról. 

Eközben, amiben viszont volt kiugrás a járvány első évében: az ittasan okozott balesetek aránya kimagaslóan nőtt az összes személyi sérüléses balesethez viszonyítva. 2022-re viszont az arány sosem látott alacsony szintre csökkent, 8,1 százalékra. 

A vármegye lordjai

A területi statisztikákat megvizsgálva nem meglepő, hogy Budapesten és Pest megyében történik számszerűen a legtöbb baleset. Mivel itt élnek és közlekednek a legtöbben, logikus, hogy itt is történik gyakrabban valamilyen szerencsétlenség. A harmadik legtöbb baleset 2022-ben Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében történt, 854 esetet közöltek. Ez azért is kiugró adat, hiszen 2021-ben még csak 505 baleset történt a megyében, így a növekedés egyik évről a másikra csaknem 70 százalékos volt!

Ugyancsak nagyot nőtt a balesetek száma Zalában (15,3%), Vasban és Győr-Moson-Sopronban (12,6-12,6%), valamint Bács-Kiskunban (8,6%), de sehol sem volt olyan kiugró a növekedés, mint Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében egyenesen 37,5 százalékkal csökkent a személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma. 

Így nem is csoda, ha az 1000 főre jutó balesetek rátája Jász-Nagykun-Szolnokban a legnagyobb, 2,4. Vas megyében 2, Budapesten 1,8 ez az arányszám, Szabolcs-Szatmár-Beregben a legkisebb, 0,9. 

Az ittasan okozott baleset számában szintén Budapest és Pest megye emelkedik ki, valamint Bács-Kiskun és ugyancsak Jász-Nagykun-Szolnok jár az élen. Amíg a legtöbb vármegyében csökkenés mutatkozott az ittas állapotban előidézett személysérüléses közúti közlekedési balesetek számában

2021-hez viszonyítva, Jász-Nagykun-Szolnok megyében több mint duplájára nőtt az esetek száma! 

Tolnában 50, Hajdú-Biharban 44,4, Nógrádban 30,4 százalékkal több ilyen baleset fordult elő. Eközben Komárom- Esztergomban 39, Fejérben 45,3, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében pedig 65,3 százalékkal csökkent az ittasan okozott közüti balesetek száma egy év alatt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így éltük túl a Pest környéki halálutat: egyre többen kerülik, rengeteg itt a csúnya baleset + videó

Bár a statisztikákban nem szerepel, mégis ez lehet Magyarország egyik legveszélyesebb útszakasza: a CashTag a hírhedt 1116-os úton járt, ami Szentendrét köti össze Visegráddal.