Rengeteg idős magyar bukhatja a jogosítványát: komoly szigorítás jön, nincs kibúvó alóla

Az Európai Unió vezetői engedélyek rendszerének reformját tervezi a közúti halálesetek számának csökkentése érdekében. A még készülő tervek szerint az idős, 70 év feletti sofőrök vezetési alkalmasságát ötévente ellenőriztetni kell, méghozzá nem csak orvos által, hanem különféle teszteken is, például KRESZ ismeretekből - emlékeztet a Német Autóklub (ADAC). Egyelőre nem világos,, hogyan is néznének ki az idős sofőröket érintő tesztelések, valószínűleg minden ország maga hoz majd döntést erről.

Az ADAC szerint azonban bár az életkor előrehaladtával ugyan csökkenhetnek a vezetési képességek, de az idősebb vezetők balesetveszélyessége nem kiemelkedően magas. Ezért az ADAC nem tartja szerencsésnek azt a verziót, amely életkor alapján határozná meg, mikortól kell felülvizsgálni a vezetői engedélyeket.

Ugyanakkor a betegségek és a gyógyszerek negatív hatással lehetnek a közúti biztonságra. Az viszont szerintük bármilyen korcsoportra vonatkozik, így inkább az egészségügyi állapotnak kellene meghatároznia azt, kinek kellene komolyabb alkalmassági vizsgálaton részt vennie.

Gerhard Hillebrand, a szervezet közlekedési elnöke arról beszélt, az uniós javaslat ebben a formában nem gondol a valós helyzetekre. Hozzátette, véleményük szerint pont, hogy az idősebb autósokra jellemző a helyzethez igazodó vezetési stílus és az előrelátó vezetés, kerülik a kockázatos manővereket.

Emellett a szakember arra figyelmeztetett, hogy a 70 év felettiek jogsijának 5 évente történő felülvizsgálata akár azt is eredményezheti, hogy az idősek túlértékelik képességeiket egy-egy pozitív megerősítés után. Vagy adott esetben olyan időseket is a volán mögött hagyhat a rendszer, akiknek valójában már nem lenne úton a helye, csak épp átcsúsztak a teszen.

Minden közúti forgalomban résztvevőnek rendszeresen és mindenekelőtt önkritikusan meg kell kérdőjeleznie saját vezetési képességeit

- tette hozzá. Korábban az ADAC arról nyilatkozott, hogy bár nem akarnak társadalmi konfliktust gerjeszteni, de az tény, hogy rengeteg szépkorú sofőr nem gyakorol önkritikát, és rosszul méri fel a képességeit. Például az életkorral összefüggésben csökkenhet a rugalmasság, nőhet a reakcióidő, és az ember szeme is romlik. Ezeket a legtöbben óvatossággal kompenzálják, de rengeteg idős fut bele emiatt ideges, türelmetlen autóstársakba, ami csak tovább flusztrálja őket, és további hibákba sodródhatnak bele.

Magyarországon így állnak a szabályok

Az uniós előírás alkalmazása vélhetően nem jelentene különösebb gondot itthon, legalábbis jelenleg Magyarországon amennyiben az orvosi vizsgálaton vezetésre egészségügyileg alkalmasnak találnak valakit, akkor az életkor szerint változik, meddig is marad érvényes a jogsi az alkalmassági vizsgálat után. Igaz, az orvos csak a látást, a vérnyomást vizsgálja, meg persze nyilatkozni kell arról, hogy vannak-e alvási zavaraink. A szabályok szerint ilyen időközönként kell meglátogatni az orvost, azaz egy-egy vizsgálat után ennyi ideig érvényes a jogosítvány:

• 50 éves kor alatt 10 évig
• 50-60 év között 5 évig
• 60-70 év között 3 évig
• 70 év felett 2 évig

Tehát nálunk már 60 év felett kötelező 3 évente orvoshoz menni, hogy kiderüljön, vezethetünk-e tovább az egészségünk alapján. Vélhetően nem lesz nagy nehézség egy-egy ilyen vizsgálat alkalmával kitöltetni mondjuk egy általános KRESZ-tesztet is, vagy megvizsgálni a reflexeket, a reakcióidőt.

Tényleg ilyen rossz a helyzet?

Ahogyan régebben a Pénzcentrum is megírta: a magyar balesetmegelőzési hatóság nagyjából hasonló véleménnyel val az idős sofőrökről, mint az ADAC-elnök. Azaz szerintük az idős járművezetők közlekedésük során az átlagosnál ritkábban ütköznek álló járműnek, illetve szilárd tárgynak, továbbá kevesebb baleset történik ütközés, farolás és felborulás miatt. Ez alapvetően az idősek átlagosan lassúbb haladási tempójára, a megszerzett évtizedes rutinjára és "nyugodtabb vérmérsékletére" utal.

Mint akkor közölték, a statisztikák szerint a 65 éves, vagy annál idősebb járművezetők az átlagnál ritkábban okoznak személysérüléses közúti balesetet a sebesség nem megfelelő alkalmazása (abszolút, vagy relatív gyorshajtás) miatt. Viszont náluk az átlagosnál jóval gyakoribb a szabálytalan előzés, valamint az elsőbbség meg nem adása miatt okozott balesetek aránya, mely - a balesetek természetük szerinti vizsgálatnál tett megállapításhoz hasonlóan - a forgalmi szituációk lassúbb, illetve helytelen felismerését, hibás kezelését jelzi.