Na ne! 500 forintos benzinár jön?

Mi történik Egyiptomban?

Napok óta összecsapások zajlanak az egyiptomi fővárosban, a jelenlegi elnök, Mohamed Morsi hívei és az ellene tüntetők véres harcot folytatnak Kairó utcáin. A tüntetők és a katonaság felszólítása ellenére sem hajlandó lemondani az elnök, továbbra is megtartaná közel egy éve megszerzett elnöki pozícióját. A helyzetet súlyosbítja, hogy a hadsereg ultimátumot intézett az ország politikai vezetőihez: amennyiben nem képesek a belpolitikai válság konszenzusos rendezésére, akkor a fegyveres erők menetrendje érvényesül majd. A katonai beavatkozás valószínűsége egyre nagyobb.

Egyiptom csak Szuez miatt fontos?

Bár az egyiptomi gazdaság globális szinten kicsinek számít és az ország nem is mondható olajnagyhatalomnak, tekintve, hogy a globális kitermelés kevesebb, mint 1%-át adja, az olaj árfolyamára mégis érdemi hatást tudtak gyakorolni a tüntetések. Ennek oka az, hogy a Közel-Keletről érkező olaj egy része a Szuezi-csatornán (és az egyiptomi Sumed kőolajvezetéken) keresztül jut el Európa felé, vagyis lezárása esetén az árukat szállító hajóknak és a tartályhajóknak is több ezer kilométeres kitérőt kellene tenniük, ami az olaj árának emelkedését generálná. A Sumed és a csatorna napi áteresztőképessége 3,8 millió hordó volt 2011-ben.

A hajóforgalom számára lehetséges kerülőút a London-Mumbai útvonalon közel kétszer akkora, Közel-Kelet-Európa viszonylatban többszörösére növekvő távolságot jelent.

Továbbterjednek a zavargások?

A befektetők nem csak attól tartanak, hogy a Szuezi-csatorna megbénulása esetén az olaj ára jelentősen emelkedhet, de attól is félnek, hogy az egyiptomi zavargások más országokra is átterjedhetnek. Ez elsősorban azért lehet veszélyes, mert a térség országai, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Irak vagy Kuvait jelentős olajkitermelők és olajexportőrök, amennyiben ezek a kapacitások kiesnek, az fennakadásokat okozhat az ellátásban és jelentősen megemelheti az olaj világpiaci árát. Az érintett országok a világ kitermelésének mintegy 30%-át adják.

Mi lesz Európával?

Az európai kőolajimport ugyan több lábon áll, de az import akár 40%-át érintheti hátrányosan az egyiptomi és a szomszédos országokra átterjedő nyugtalanság. A Közel-Keletről származó kőolaj nagy része a Szuezi-csatornán keresztül érkezik, míg az Afrikai olaj esetén a keleti régióból származó szállítmányok szenvedhetik meg a csatorna esetleges lezárását. Az afrikai olaj nagy része a kontinens északi országaiból származik, így igazán káros hatása a 15%-os import aránnyal rendelkező Közel-Keleti olajon kívül akkor lehetne, ha az arab tavasz egy újabb hulláma bontakozna ki a szomszédos észak-afrikai országokban, mellyel kiesne az Afrikai kitermelés jelentős része is.

Lesz-e 500 forint a benzin?

Amint az a 2010-2011-es események során is látszott, az Egyiptomból kiinduló tüntetéssorozat az olaj árában több mint 30 dolláros áremelkedést okozott, ami a CIF MED benzin tonnánkénti jegyzésárát, több mint 300 dollárral emelte.

A hazai üzemanyagárakat a forint dollárral szembeni mozgásán kívül a nemzetközi dolláros jegyzések befolyásolják, így a devizaárfolyam változatlansága mellett a múltbeli tapasztalatok alapján az alábbi hüvelykujjszabályt állíthatjuk fel:
- a Brent 5 dolláros emelkedése (a jelenlegi árfolyamot figyelembe véve közel 5%-os drágulása)
- a nemzetközi benzin jegyzésárakat 50 dollárral (kb 5% drágulás a jelenlegi árszinteken) emeli,
- ami a hazai üzemanyagárakban nem csapódik le teljes egészében, így a hazai közel 400 forintos benzinárban jellemzően ez 10-15 forintos drágulást okozhat.

A 2010-2011-es közel 40%-os kőolajdráguláshoz hasonló rali esetén (minden más változatlansága mellett) könnyen kiszámítható, hogy a hazai autósok akár 500 forint közeli vagy a feletti benzinárral lesznek kénytelenek megbarátkozni. Erre jöhet még egy kedvezőtlen nemzetközi hangulatban elbizonytalanodó forint és a tőke egyik kedvenc menekülő devizája, a dollár erősödése. Ennek a forgatókönyvnek egyelőre kis valószínűséget adunk, de a 2011 elején kirobbant Arab tavasz bebizonyította, hogy a fontosabb olajkitermelő országok belpolitikai feszültségei gyorsan repíthetik felfelé az olaj és azon keresztül az üzemanyagok árát.

A múltbeli tapasztalatok alapján az olaj és ezáltal a finomított termékárak árában bekövetkező változást nem 100%-ban érvényesíti a MOL a hazai üzemanyagárakban, így csak tágabb becslés adható arra vonatkozóan, milyen olajárnál érné el a hazai üzemanyagok szintje az 500 forintos árat. A benzin és a gázolaj jelenleg 407-408 illetve 418-419 forintos átlagáron kapható idehaza, az 500 forintos árhoz minden más változatlansága mellett legalább 140-160 dolláros hordónkénti olajárra lenne szükség.