Kiderült az igazság, ezért jön valójában a kínai elnök Budapestre: ezt a magyar gazdaság is megsínyli?

Viharos időszakban érkezett Európába 5 év után Hszi Csin-ping kínai elnök. 2019-es olaszországi látogatása során az olaszok csatlakoztak az Övezet és Út infrastrukturális kezdeményezéshez, azóta azonban Európa Kínával kapcsolatos nézetei jelentősen megváltoztak. Az Európai Unió kereskedelmi vizsgálatokat indított kínai termékekkel szemben, Németország és az Egyesült Királyság kémkedési vádak miatt letartóztatásokat hajtott végre, Olaszország pedig idő közben kilépett az Övezet és Út programból.

Hszi mostani európai látogatása során Franciaországot, Szerbiát és Magyarországot is érinti, amely lehetőséget biztosított számára, hogy bemutassa Kína továbbra is fontos partner Európában. A CNN összefoglalója szerint Peking most lényegében azt próbálja megakadályozni, hogy Európa lazítsa a kereskedelmi kapcsolatokat Kínával, különösen az amerikai választások előtti időszakban. Hszi látogatása során hétfőn találkozik Emmanuel Macron francia elnökkel és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel is. Ezek a találkozók kulcsfontosságúak lehetnek abban a tekintetben, hogy hogyan alakulnak tovább a kínai-európai kapcsolatok.

Kína igyekszik kiemelni elektromos járműveinek szerepét a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentésére irányuló erőfeszítésekben. Eközben Macron nyomást akar gyakorolni Kínára gazdasági kérdésekben, míg Hszi enyhébb hozzáállást szeretne elérni a párizsi találkozón. Az ukrajnai háború is várhatóan napirenden lesz találkozóján, a francia elnök Kína béketeremtő szerepét próbálja majd hangsúlyozni. Peking azonban eddig keveset tett annak érdekében, hogy Oroszországot békés irányba terelje.

Brutál lezárások lesznek

A kínai elnök szerbiai és magyarországi látogatásain az elemzők várakozásai szerint befektetéseket emelhet ki mint Európa többi része számára fontos üzenetet - hiszen mindkét ország fontos partnere Kínának Európában. Budapesten május 8-án landol a kínai elnök gépe, Hszi Csin-ping a május 10-ig tartó programja során tárgyalást folytat a magyar miniszterelnökkel és a köztársasági elnökkel kétoldalú politikai, gazdasági és nemzetközi kérdésekről. A látogatás célja Magyarország és Kína államközi és gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak további erősítése, valamint az együttműködés kiterjesztése újabb területekre - közölte a magyar kabinet korábban.

A kínai elnök 400 fős delegációval érkezik hazánkba. A látogatás miatt fokozott biztonság intézkedésekre kell számítani, illetve komoly lezárásokra Budapest-szerte. Sőt, május 9-én a budavári siklót is leállíthatják biztonsági okokból.

Valami nagy projekt jöhet

A magyar kormányzat már belengette, hogy valamit bejelenteni érkezik a kínai elnök Budapestre: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kifejtette, a magyar kormány a továbbiakban azt szeretné elérni, hogy újabb belföldi projektek kerüljenek a társfinanszírozású beruházások listájára. A Budapest-Belgrád vasútvonal jövő nyárra elkészülhet, a fejlesztések 5 logisztikai, vasúti és töltőhálózat-fejlesztéssel folytatódhatnak, ennek részleteiről hamarosan a miniszterelnök tájékoztat.

Orbán Viktor pénteken reggel a Kossuth rádióban nem említett semmi konkrétumot, csak röviden beszélt arról, hogy "nem véletlenül" jön a kínai elnök a jövő héten Magyarországra. Azt azonban leszögezte, hogy a keleti kapcsolataink ismét komolyabban éledeznek.

Az pedig sajtóhírekből derült ki, hogy állítólag egy újabb kínai autógyártó, a Great Wall Motors döntött úgy, hogy Magyarországon, Pécs közelében hozza létre első európai gyáregységét, mint korábban beszámoltunk róla, ennek bejelentését Hszi Csin-ping kínai elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök közösen teheti meg. A Great Wall Motors (GWM), egy magántulajdonban lévő kínai autógyártó cég, amelynek központja Hebei államban, Baodingban található, és 1984 óta van jelen az autóparkban. Jelenleg Kína nyolcadik legnagyobb autógyártójaként ismert, 2021-ben több mint 1,28 millió járművet értékesített.

Súlyos kritikát kapott a gyárépítési terv

Állítólag már egy éve folynak tárgyalások Magyarország és a GWM között az új gyár létesítéséről. Korábban Szijjártó Péter meg is látogatta a vállalatot, ami tovább erősíti az értesülést. A sajtóban kerinkő információk szerint a tervezett beruházás részeként egy 600 hektáros területen nem csak egy elektromos autógyár épülne fel, hanem az ahhoz kapcsolódó gyárak és létesítmények is megvalósulnának.

Az újabb autógyárról Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője korábban kérdésünkre kifejtette, szerinte nem csak hogy túl sok lesz ezzel itthon az autógyár, de ráadásul a gazdaság (hazai és nemzetközi egyaránt) most más beruházásokat követelnének meg.

Nem az a baj, hogy esetleg újabb autógyár érkezik, hanem az, hogy lassan tényleg túl sok van belőle. Én azt gondolom, hogy más beruházástípusokkal többre menne az ipar és a gazdasági teljesítmény növelésének vágya - ilyen mondjuk a szolgáltatóipar - de az autógyárak már csak a ciklikusságuk miatt is veszélyes beruházásnak számíthatnak. Emellett nem vagyok arról kimondottan meggyőzve, hogy tényleg kizárólag magyar munkaerőt alkalmaznának, de persze ezt majd a jövő eldönti

- mondta Török Zoltán. Arra is kitért, hogy az autóipar a volumenét tekintve akkor feldolgozást teremtene, ami már torzítja az ipart teljesítménymérőit. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője is az iparág rapszodikusságát emelte ki, kijelentette: konkrét veszélyt is jelenthet majd az a helyzet, ha az autóiparnak éppen nem megy olyan jól a szekér, erre pedig időnként nem csak lehet, de kell is számítani.

Munkaerő az lenne

Lenne kit felvenni, Baranya megyében jelenleg 10 ezer felett van az álláskeresők száma - mondta lapunknak korábban Csizmadia Gábor, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnöke. Hozzátette: a "szokásjog" szerint előnyt kell, hogy élvezzenek azon ország munkavállalói, ahol a gyár fel fog épülni - és a távoli országok munkásainak behívása még csak nem is a második lépés.

A „munkaerő-gazdálkodás”, ahogy a nevében is szerepel, egy gazdálkodási kérdés. Ahogy az adott lokációban élők számára, így a betelepülő beruházók számára is minden esetben elsődleges a helyi munkaerő tartalékok kiaknázása. Ez a legkézenfekvőbb, leggazdaságosabb megoldás. Ezt követően az is egy természetes folyamat, ha elfogyott a helyben fellelhető szabad munkaerő, akkor az ország más részeiből is megszólítanak munkavállalókat vagy akár vendégmunkásokat is bevonnak a stabil termelés kialakításába, annak üzembiztos fenntartásába

- tette hozzá Csizmadia Gábor.

Címlapkép: Csü Peng, MTI/MTVA