Szeptemberre készül el a dugódíj bevezetésének a koncepciója, amiben nem szerepel a hídpénz, tudta meg az Index a Budapesti Közlekedési Központtól. A rendszer felállításának indulóköltsége 15 milliárd forint, most folynak a tárgyalások a bankokkal, hogyan lehetne ezt a pénzt hitelből megfinanszírozni. A dugódíj napi összege 500, a havi dugódíjbérlet pedig 10 ezer forint lehet.
Mint azt az Index megtudta, a dugódíjrendszernél jóval kisebb beruházási költséget igénylő hídpénz bevezetésével igazán nem számolnak. A hídpénz esetleges bevezetéséről Tarlós István főpolgármester nyilatkozott a Népszavának. Ideiglenes bevezetésére a portál informátorai szerint csak akkor kerülhet sor, ha a fővárosnak nagyon nem lesz pénze, és emellett gyorsan szüksége lesz forrásra. Szűcs Somlyó Mária, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója az ötletre azt reagálta, hogy még meg kell vizsgálni a hídpénzzel kapcsolatos felvetés részleteit.
Jelenleg a BKK készíti a dugódíj-koncepciót. A főbb elemeket rögzítő rendelettervezetet szeptemberben tárgyalja a fővárosi közgyűlés. A portál értesülései szerint a BKK-nál 500 forintos dugódíjban és 10 ezer forintos bérletben gondolkodnak.
Az egyszeri dugódíjat előre is meg lehetne vásárolni, például matrica formájában azoknak, akik ritkábban járnak a belvárosba. Akik gyakrabban autóznak be a Hungária körút - Margit körút által határolt fizetős zónába, azoknak a számlájáról az elektronikus regisztrációt követően utólag - akár havonta - vonnák le az összeget.
Vitézy: a bérlet bevezetése még nem dőlt el
Vitézy Dávid, a BKK első embere az Inforádiónak azt nyilatkozta, hogy a dugódíjra több elképzelés van, a belvárosban élőknek vagy nem kell fizetniük, vagy alacsonyabb díjat határoznak meg nekik. Elmondta, hogy ha a zóna túl nagy lesz, a belső városrészben élők elkerülhetik a díjfizetést, és nem lesznek ösztönözve a tömegközlekedés használatára.
A Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója arról is beszélt, hogy milyen technikai eszközök kellenek a behajtási díj beszedéséhez. Az autópályákhoz hasonlóan lehetnek kamerák, amelyek rögzítik a kocsik rendszámait és akár utólag is be lehet majd fizetni a díjat, ha valaki ezt nem rendezi, akkor pótdíjat kell fizetnie.
A BKK vezérigazgatója elmondta, hogy várhatóan trafikokban, benzinkutakon és elektronikus úton is lehet majd fizetni a díjat. Vitézy Dávid hangsúlyozta, még nem dőlt el, hogy lehet-e majd bérletet váltani a kijelölt zónákba. A BKK vezetője szerint kényelmi szempont, ha valaki minden nap behajt, de Londonban például direkt azért nincs bérlet, hogy a mindennapi fizetéssel is a tömegközlekedés használatára ösztönözzék az autósokat. Ennek ellenére a városvezetés arra hajlik, hogy kényelmi okokból megengedje a bérletvásárlást, de erről még nincs végleges döntés - tette hozzá Vitézy Dávid.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A hídpénz sem istentől elrugaszkodott dolog
Az elképzelés nem egyedülálló: New Yorkban például a Manhattan szigetére menő hidak és alagutak többségének használatáért fizetni kell. De az 1800-as évek második felében a hídpénz nagyban hozzájárult Budapest fejlesztéséhez is. Az 1873-ban egyesült főváros erőteljes növekedése újabb hidak építését követelte, és az addig épült hidakon szedett vámok még a pénzügyi forrásokat is megteremtették ehhez.
A Lánchíd volt az első olyan közösségi létesítmény Magyarországon, ahol a jobbágynak, a földesúrnak és a polgárnak egyaránt meg kellett fizetnie a hídpénzt. A hídpénz - a Lánchídon és a Margit hídon való átkelés, illetve áruszállítás után járó díj - jól jövedelmezett Budapestnek. Az 1896-ban átadott Ferenc József híd (ma Szabadság híd) arculatához szervesen hozzátartozott a négy hídpénzbeszedő díszes pavilon. Az Erzsébet híd két oldalán lévő kis épületekben egészen 1918-ig hídpénzt szedtek, ami eleinte két krajcár volt, azaz filléres költség.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Itt a nagy KRESZ-teszt: most kiderül, ki mennyire van képben a szabályokkal
- Csak a szél zavar bele az újabb évszakváltásba
- Másként látja Alekszej Navalnij halálát az amerikai hírszerzés
- Gázolt a vonat Kecskemétnél, késésekre kell számítani a szegedi vonalon
- Sulyok Tamás: kiváló borászok nélkül nem születnének minőségi borok
- Változatlan hitelminősítés, új kínai autógyár - a nap hírei