Vagyonnyilatkozat sokkolja a kisgyermekeseket

Csak azokban az intézményekben lehet pénzt beszedni a szolgáltatásért, amelyeknek a fenntartását máshogy nem tudják megoldani az önkormányzatok - bizonygatta Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára tavaly november 17-én az MR-1 Kossuth Rádióban az MTI tudósítása szerint. Réthelyi Mikós, nemzeti erőforrás miniszter két nappal később, november 19-én beterjesztette a parlament elé a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatban a bölcsődei térítési díjra vonatkozó elképzeléseit.

A javaslatban - ellentétben az államtitkár által korábban elmondottakkal - már az szerepelt, hogy a bölcsődei gondozásért térítési díjat kell fizetni. Ez alól csak a tartósan beteg vagy fogyatékos, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő, a három- vagy többgyermekes családban élő, valamint az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, illetve az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek mentesülnek automatikusan. (A gyermekszám meghatározásánál a 18 éven aluliakon kívül a 25 évesnél fiatalabb, közoktatásban nappali rendszerű oktatásban részt vevő, illetve felsőoktatásban nappali tagozaton tanuló, valamint életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekeket lehet figyelembe venni.) Az étkezésért az említett gyermekek esetében is lehet térítési díjat kérni.

A törvény szerint a személyi térítési díj megállapításánál a gyermekek napközbeni ellátása és a gyermekek átmeneti gondozása esetében a gyermek családjában az egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni. A kapcsolódó kormányrendelet leszögezi: a térítési díj megállapításához a szülőknek 30 napnál nem régebbi jövedelemnyilatkozatot kell benyújtaniuk. A családi pótlékot, és az esetleges gyermektartás-díjat is fel kell tüntetni. (Az automatikusan mentességet élvező szülőknek csak a gyermekek számáról kell nyilatkozniuk. A gyermekszámban történt változást a változást követő 15 napon belül írásban be kell jelenteni az intézményvezetőnek.) A gondozási díj maximum az egy főre eső jövedelem 25 százaléka lehet, tehát ha a családban egy főre 100 ezer forint nettó bevétel jut, akkor maximum 25 ezer forint.

Vagyis az év elején hatályba lépett rendelkezések szerint az önkormányzatoknak kötelező térítési díjat megállapítaniuk. Ez vonatkozik azokra a helyhatóságokra is, amelyek nem kívánnak pénzt kérni a szülőktől. Ebben a cipőben jár a főváros XIII. kerületi önkormányzata is, amely továbbra sem kíván térítési díjat meghatározni a bölcsődei gondozásért, és az elfogadott költségvetésben sem szerepel ilyen előirányzat.

A szabályozás folyományaként azonban azoknak az önkormányzatoknak is jövedelemnyilatkozatot kell kérniük a szülőktől, amelyek nem kívánnak térítési díjat szedni a bölcsődés gyermekek gondozásáért. Sőt, vagyonnyilatkozatot is ki kell töltetni.

A törvény szerint kötelező térítési díjat megállapítaniuk az önkormányzatoknak, nem adhatnak általános mentességet. Arra van lehetőségük, hogy helyi rendeletben csökkentsék, vagy elengedjék a térítési díjat. Ennek feltétele azonban az, hogy a méltányosságot a szülő jövedelmi és vagyoni viszonyai indokolttá tegyék - mondta el a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Karácsonyi Magdolna, a XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályának vezetője.

A hivatalnak egyáltalán nincs információja a szülők jövedelmi és vagyoni helyzetéről. Ezért a rendeletben azt írta elő, hogy az önkormányzat átvállalja a bölcsődei térítési díjat, ha az ellátást igénybe vevő családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 500 százalékát (ez jelenleg havi nettó 142 500 forint), és az igénybe vevőnek nincs vagyona. A főváros XIII. kerületében tehát egy egygyermekes család összesen nettó 427 500 forint, egy kétgyermekes pedig 570 ezer forint jövedelemig automatikusan mentesül a bölcsődei térítési díj fizetése alól, de csak akkor, ha a szülőknek nincs sem ingatlanuk, sem gépkocsijuk, illetve egyéb ingó vagyontárgyuk.

Ebben az esetben a bölcsőde vezetője saját hatáskörében dönthet arról, hogy az érintett gyermekek után nem kell térítési díjat fizetni. Akinek a jövedelme meghaladja az előírt mértéket, vagy van ingatlan-, illetve ingó vagyona, azok esetében nem a telephelyvezető dönt a térítési díj mentességről, hanem az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó bizottsága - magyarázta az osztályvezető. Ez a szülőknek nem jelent többletfeladatot, az intézményvezető küldi el azoknak a nyilatkozatait az önkormányzathoz, akik nem kaphatnak automatikusan mentességet.

A lényeg, hogy jövedelmi és vagyoni helyzettől függetlenül senkinek nem kell a XIII. kerületi bölcsődés gyermekek után gondozási díjat fizetni - hangsúlyozta Karácsonyi Magdolna. Egy bölcsődés napi ellátása egyébként 3026 forintba, vagyis egy hónapban nagyjából 60 ezer forintba kerülne.

Azoknak a szülőknek, akiknek az állandó lakcímük nem a kerületben van, gyermekük étkezéséért naponta 526 forintot kell fizetniük. Egy hónapban 20 nappal számolva ez is 10 ezer forint kiadást jelent. A kerületben lakók gyermekei után továbbra sem kell fizetni az ellátásért.

Karácsonyi Magdolna elmondása szerint különösen a vagyonnyilatkozat kitöltése keltett nagy felháborodást a szülőkben. Az osztályvezető egyelőre még nem kapott választ a Nefmihez elküldött kérdésére, hogy eltekinthet-e az önkormányzat a vagyonnyilatkozat kitöltésétől. 

Kérdésünkre, hogy mi történik, ha a szülők nem kívánnak nyilatkozni a vagyoni helyzetükről, az osztályvezető úgy válaszolt: "semmi". Az önkormányzat nem kíván nyomást gyakorolni a szülőkre, hogy tételesen számoljanak el az ingatlan- és ingó vagyonukkal. Ráadásul az elszámolás egyáltalán nem ad valós képet a családok anyagi helyzetéről, hiszen nem tartalmazza a kiadásokat, egyebek között a rezsiköltségeket, illetve a hiteltartozást.