Rémálom a bölcsődékben: tyúkketrecnyi hely jutna a gyermekeknek

Több gyerek, több pénz - ez a gondolat vezérelte Lázár Jánost a bölcsődei férőhelyek számát érintő törvénymódosításban. Legalábbis ez derül ki a fideszes képviselő leveléből, amelyet a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) felvetéseire írt. Az érdekképviselet június elején levélben fordult az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottsághoz, amelyben azt kérte a képviselőktől, hogy ne támogassák Lázár János törvénymódosító indítványát. Az államtitkár képviselőként azt kezdeményezi, hogy a bölcsődékben ellátottak száma a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám 110 százaléka lehessen a jelenlegi 100 százalék helyett azzal a kikötéssel, hogy éves átlagban nem haladhatja meg a bölcsődékben jelen lévők létszáma a 100 százalékot.

A módosítást a képviselő azzal indokolja, hogy a nappali, illetve a bentlakásos ellátást nyújtó intézményekben - kivéve a hajléktalanok nappali intézményét - is meghaladhatja az ellátottak száma a férőhelyek 100 százalékát, s a gyermekek napközbeni bölcsődei ellátását nyújtó intézmények fenntartói számára is lehetőséget kell teremteni arra, hogy maximum 10 százalékos létszámemelést hajthassanak végre. Erre a törvénymódosításban írtak szerint azért van szükség, hogy minél több 3 éven aluli gyermek napközbeni ellátása, szakszerű gondozása és nevelése biztosítható legyen.

A BDDSZ szerint viszont a törvénymódosítás azt eredményezi, hogy egy gyermekre 3 négyzetméternél kisebb terület jutna a bölcsődékben. A szakszervezet emlékeztet arra, hogy a bölcsődék 2010-ig 120 százalékos feltöltöttséggel működhettek, ami egészségügyi szempontból a maximum. 2010. január 1-jétől az előző kormány úgy döntött, hogy a továbbiakban a 120 százalékot, illetve a kétévesek csoportjában a 140 százalékot tekinti 100 százaléknak, így kvázi tényleges fejlesztés nélküli csoportlétszám-emelést hajtott végre a bölcsődékben. Ezt a lépést az akkor ellenzékben lévő Fidesz erőteljesen kifogásolta. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az intézkedés körülbelül 5 ezerrel növelte meg a bölcsődei férőhelyek számát.

Lázár János javaslata azt eredményezné, hogy a meglévő 35 450 férőhelyre 38 995 gyermeket lehetne felvenni. A KSH adatai szerint már 2011-ben is jóval több gyermeket vettek fel, mint amennyit lehetett volna: 36 685 volt az ellátottak száma. Ehhez képest is 2300-zal több gyermeket lehetne felvenni a bölcsődékbe, miközben a rendelkezésükre álló terület, illetve a gondozók száma nem növekszik.

A gyermekcsoportok általában 40 négyzetméteresek. Egy gyermekre az építésügyi szabvány szerint 4 négyzetméternyi helynek kellene jutnia, a szaktárca ennek ellenére2012 januárjától 3 négyzetméterben határozta meg az egy gyermekre eső minimális területigényt. A törvénymódosítás nyomán csoportonként 2 gyermekkel növekedhetne a létszám, ami azt jelentené, hogy a kisebbeknél 14, a két-hároméveseknél pedig 16 gyermek zsúfolódhatna össze egy teremben. Így még a 3 négyzetméternyi terület sem jönne ki gyermekenként.

Lázár Jánosnak a szakszervezet felvetéseire írt leveléből kiderül: a törvénymódosítás oka nem csak az, hogy minél több 3 éven aluli gyermek napközbeni ellátása, szakszerű gondozása és nevelése legyen biztosítható; erőteljes motiváció a pénz.

A BDDSZ is beszámol a levelében a bölcsődei ellátás finanszírozásának problémájáról, amely abban gyökerezik, hogy a bölcsődék - ellentétben az óvodákkal - nem a felvett, hanem a naponta jelenlévő gyermekek után kapják a normatív támogatást a költségvetési törvényben meghatározott számítási módszer szerint. Emiatt egyes intézmények úgy próbálnak meg jogszabályellenesen trükközni, hogy a megengedett maximum 12-14 fő helyett már most is 14-16 gyermeket vettek fel a bölcsődékbe, így tudtak 100 százalék körüli kihasználtságot produkálni és több támogatást kapni. Az ellenőrzések során azonban megbüntették azokat az intézményeket, amelyekben az adott napon a 100 százalékos létszámnál több gyermek volt bent, a szankció mértéke több millió forintban mérhető. Az előírásokat betartó intézményeket fenntartó önkormányzatok viszont a hiányzások miatt csak az általuk tervezett normatíva 60-70 százalékát kapják meg - mutat rá levelében a szakszervezet.

Lázár János szerint a létszámbővítés pont arra a problémára kínálna megoldást, hogy a fenntartó önkormányzatok hozzájuthassanak a pénzükhöz. Mint ahogy azt a BDDSZ tapasztalatai is mutatják, a bölcsődék átlagosan megközelítően 70 százalékos kihasználtsággal működnek, vagyis a fenntartók a felvett gyermekek létszámához képest 30 százalékkal kevesebb forráshoz jutnak. A képviselő szerint az engedélyezett létszámtól való 10 százalékos eltérés esetén sem haladná meg az intézmények kihasználtsága a 100 százalékot, vagyis nem lehetne megemelt csoportlétszámról beszélni. A 10 százalékos plusz normatív támogatás viszont megkönnyítené az intézmények gazdálkodását.

A bölcsődei dolgozóknak nem érdekük, hogy a csoportjaik harmada folyamatosan üres legyen, az azonban igen, hogy az engedélyezett létszámon belül, jobban feltöltött csoportok magasabb és kiegyensúlyozottabb finanszírozást jelentsenek az intézményeknek - hangsúlyozza a képviselő.

A BDDSZ szerint viszont a támogatás összege nem feltétlenül emelkedik egyenesen arányosan a csoportlétszám növelésével. A túlzsúfoltság ugyanis gyakoribb megbetegedéseket idézhet elő, ami a bölcsődéből hiányzott napok számát növeli, ez a szülők munkából való kiesését vonzza maga után, ami legvégül a társadalombiztosítási kiadások növekedését fogja eredményezni. Az egy kisgyermekre jutó terület csökkenése fokozza a gyermekkori agresszió kialakulását, a létszámemelés kockáztatja a gyermekek optimális testi-lelki fejlődését, szocializációját, aminek a következményeit hosszú távon az ország fogja viselni.

Ilyen körülmények között nem biztosíthatóak az Alaptörvény XVI. cikkének 1. pontjában foglaltak, amely szerint: "Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz" - sorolja az ellenérveket Szűcs Viktória, a BDDSZ elnöke.

A BDDSZ teljesen elhibázottnak tartja a jelenlegi finanszírozási rendszert, amely szerint az óvodákkal ellentétben a bölcsődék nem a felvett, hanem az adott napon megjelent kisgyermekek után hívhatják le a költségvetési támogatást, holott az épületet ugyanúgy kell fűteni, világítani, ha a fél csoport hiányzik betegség vagy egyéb okok miatt. A szakszervezet teljes abszurdumnak tartja, hogy egy 120 fős bölcsőde esetében 92 gyermek után lehet felvenni az éves szinten fejenként 494 100 forintos normatív támogatást. A szakszervezet indokoltnak látja megszüntetni a bölcsődék óvodákkal szembeni hátrányos megkülönböztetését.

Problémát jelent az is, hogy a gyermekenként éves szinten meghatározott 494 100 forintos támogatást 252 napra kell elosztani, ami azt jelenti, hogy csak a fizetett szabad- és ünnepnapokkal csökkentik az évi 365 napot, a nyári zárással nem. A tényleges nyitva tartási napok száma viszont 227 körül van egy évben. Az idei költségvetési törvényben meghatározott számítási módszer szerint ez azt jelenti, hogy ha egy 100 férőhelyes bölcsőde átlagos kihasználtsága 80 százalékos, akkor 80 fő után, 227 nyitva tartási nappal számolva 18 160 gondozási nap jön ki. Ezt el kell osztani 252-vel, és így az jön ki, hogy csak 72 gyermek után lehet igényelni összesen 35 575 200 forint támogatást, vagyis 28 százalék elveszett.

A BDDSZ szerint a bölcsődék statisztikai létszámát kellene figyelembe venni, ami például egy 100 fős bölcsődébe felvett 98 gyermek esetén azt jelentené, hogy 98-szor 494 100, vagyis összesen 48 421 800 forint lenne a normatíva. A szakszervezet szerint ez a számítási módszer biztosítaná, hogy megszűnjön a bölcsődékkel szembeni negatív diszkrimináció. Az önkormányzatok bölcsődei fenntartási problémáira nem az a megoldás, ha újabb 10 százalékos túltöltöttséget enged meg a jogszabály, s az intézkedés lényegében legalizálja egyes intézmények korábbi jogsértő gyakorlatát. A tyúkok területigényét EU-s szabályok biztosítják, a bölcsődés gyermekek területigénye vajon milyen módon biztosított a Lázár-javaslat alapján? - teszi fel a kérdést Szűcs Viktoria.

Az unió előírásai szerint egy tyúkketrecnek legalább 2 négyzetméteresnek kell lennie, lassacskán egy bölcsődés gyermeknek is be kell érnie ennyi hellyel, mint ahogy az óvodák esetében is sikerült már 2 négyzetméterre leszorítani az egy főre eső területi minimumot.

A szakszervezet szerint további kérdéseket és problémákat vet fel a 2013. évi költségvetési törvény tervezete. Abból ugyanis az olvasható ki, hogy a kormány meg kívánná szüntetni a bölcsődék normatív támogatását, ehelyett a Nemzeti Szociálpolitikai Koncepcióban megfogalmazottak szerinti feladatfinanszírozás lenne. Nem lehet tudni azonban, hogy a jövőben mi számít olyan feladatnak, amire a bölcsődék állami támogatást kapnának. A költségvetési törvénytervezet ismeretében eléggé sántít Lázár János érvelése, mely szerint a több normatív támogatás érdekében kell növelni a felvehető gyermekek számát. Kérdés, hogy az egyelőre körbe nem határolt feladatok finanszírozására való áttérés esetleg azt jelenti-e, hogy még a jelenlegi költségvetési forrásokat sem kapják meg a bölcsődék?