Az eddigi legszélesebb körű felmérés készült az Egyesült Államokban a Facebook-használat és az álláskeresés összefüggéseiről. A kutatás eredményeit a napokban hozták nyilvánosságra.
A Floridai Egyetem kutatói több ágazat - például az egészségügy, az oktatás, az élelmiszeripar, a turizmus- munkaadóival, munkaügyi szakembereivel készítettek interjúkat, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy a munkaadók alaposan megnézik a hozzájuk jelentkező Facebook-adatlapját. A kutatás fontos megállapítása ugyanakkor, hogy ezt egyre gyakrabban és egyre tudatosabban végzik, sok cégnél már-már előírás, hogy meg kell vizsgálni a jelentkező profilját, különösen figyelve a feltöltött fényképekre. Egyre több HR-szakember pedig konkrétan a Facebookot (vagy más közösségi oldalakat, például a Twittert és a LinkedIn-t) használja arra, hogy új munkavállalókat keressen.
Korábbi felmérések kitérnek arra, hogy az Egyesült Államokban 10-ből 7 HR-szakember utasított már el álláskeresőt közösségi portálon olvasható megnyilvánulásai, például kompromittáló fotók, kommentek, vagy az előző munkáltató szidalmazása miatt. A kutatás egyik célja ugyanakkor az volt, hogy egyfajta vitát gerjesszen arról, mennyire etikus a jelentkezők adatlapjainak vizsgálata.
A magyar munkavállalók közel 15 százaléka már ezeket a felületeket, illetve szolgáltatásokat használja elsődlegesen munkakeresésre - derült ki a Randstad Workmonitor tavalyi nemzetközi felméréséből. Bár a közösségimédia-használat még elsősorban magáncélú, a portálokon található információk egyre jobban befolyásolják az álláskeresést. A megkérdezettek többsége például nem jelentkezne egy olyan cég álláshirdetésére, amelyről kedvezőtlen híreket olvasott a közösségi oldalakon.
A felmérésben részt vevők 71 százaléka ugyan tudja, hogy a profilját a munkaadók is megnézhetik, ennek ellenére elsősorban személyes és nem szakmai információkat osztanak meg, adatlapjukat is ennek megfelelően alakítják ki. Ez azonban részben annak a következménye, hogy Magyarországon még sokkal nagyobb az általános portálok látogatottsága, ahol az ismerősökkel való kapcsolattartásra helyezzük a hangsúlyt.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Vállalkoznál, de nem tudod, hogyan kell? Jelentkezz a Delfinek között programra!
Pitcheld vállalkozásod a GEN Z Fest-en, ahol mentoraink segítségével lendülhetsz túl a problémákon.
- A szakszervezet szerint 25 milliárdból meg lehetne oldani a felsőoktatási dolgozók béremelését
- Botrányos eset: lehallgatókészüléket találtak a kormányülés előtt a teremben Lengyelországban
- Elmaradt ellenőrzések miatt újabb vizsgálat indult a Boeing háza táján
- A brit hírszerzés megfejtette, hova lettek a csecsen harcosok az oroszok sorai közül
- Börtön lehet a vége a nagy locsolásnak
- A halmazokat sem úszták meg a matematikából érettségizők