A legmagasabb infláció decemberben az EU-ban Magyarországon volt, 25,0 százalékos az Eurostat adatai szerint. A KSH 24,5 százalékot mért.
A legfrissebb, elérhető EU-s adatok alapján Kelet-Európában átlagosan hosszabbak a munkahetek, mint Nyugat-Európában.
Elképesztő vágtában a magyar ingatlanárak: 2015-höz képest 156 százalékkal emelkedtek, amellyel az uniós összehasonlítás vagyunk. A drágulás jócskán elszakadt a régiótól.
Vélhetően jó ideig az utolsó európai adatokat láthatjuk a boldog békeidőkből: a háború még kilátásban sem volt, az energiaárak sem szálltak el annyira.
Magyarországon csaknem 10 felnőttből 4 szenved valamilyen krónikus betegségtől.
Novemberben 10,1 százalékra csökkent az euróövezeti infláció az előző havihoz képest, a legmagasabb éves infláció Magyarországon volt, 23,1 százalékos.
Ma a magyar háztartások internethozzáférése kifejezetten jó: az öt évvel ezelőtt 82 százalékos szintről 91 százalékra ugrott fel idén.
Magyarország az EU második legszegényebb országa, egyedül Bulgáriánál vagyunk jómódúbbak.
Az Eurostat szerint a lakosság harmada nem volt megelégedve a helyzetével. Ezzel pedig Európában a negyedik helyre kerültünk az elégedetlenségi ranglistán.
Magyarországon 2021-ben nem kevesebb, mint 366,2 millió eurót költött a lakosság örömlányokra.
Az idős magyarok több mint 40 százaléka nem tudna megbirkózni egy hirtelen jött, nagyobb kiadással. A nyugdíjasok helyzetén ront az infláció, illetve az elszálló rezsiköltségek is.
Egy friss statisztika szerint minden második magyar időst korlátoz a mindennapokban rossz egészségügyi állapota.
Magyarországon a 18 éven aluli lakosság majdnem negyede volt kitéve szegénységnek, vagy a kirekesztés kockázatának tavaly.
Ismét a lista végén kullogunk, amiben az is közrejátszhat, hogy nálunk az iskolakötelezettség 16 éves korral véget is ér.
A hazánkban egyre népszerűbbé váló oldalak borzalmas dolgokat képesek művelni a fiatalok önértékelésével és testképével.
Lakosonként mintegy 127 kilogramm élelmiszer ment kárba az Európai Unióban 2020-ban, a koronavírus-járvány első évében.
Az idős, 75 év és afeletti magyarok körében 2018 óta nő az elszegényedés és társadalmi kirekesztődés kockázata.
Hazánkban a munkanélküli fiatalok száma látszólag igen alacsony, de a régiós különbségek és a számítás módszertana erősen árnyalják a pozitívnak tűnő képet.
Nagyon sokan úgy vélik, hogy az állami nyugdíj csökkenni fog, és nem lesz elegendő arra, hogy biztosítsa az időskori megélhetésüket.
Az Eurostat friss jelentése rávilágít, hogy hazánkban már az is bajban van, aki nem venne, hanem bérelne egy lakást.
