Az Eurostat által publikált adatok elemzése további bizonyítékot szolgáltat arra, hogy gyorsan öregszik a Magyarországon élő lakosság, ez pedig igazán riasztó képet vetít elő.
Több magyar régió is a legszegényebbek között van az uniós átlagot tekintve. Budapest viszont az átlag felett van, és tör felfelé a régiós összevetésekben.
Hiába növekedett a GDP éves összevetésben, hazánk gazdasága második negyedéve recesszióban van, ennek hatásait pedig mindannyian a bőrünkön érezzük.
Hiába a minimálbér emelés, hazánkban euróban még mindig az egyik legalacsonyabb annak összege a fejlett világban. De a bérek vásárlóerejét nézve sem túl fényes a helyzet.
Bár az Eurostat adatai alapján a fejlettebb tagállamok vérszintjéhez, de még így is a magyar munkavállalók kerestek a 3. legrosszabbul 2021-ben.
A legmagasabb infláció decemberben az EU-ban Magyarországon volt, 25,0 százalékos az Eurostat adatai szerint. A KSH 24,5 százalékot mért.
A legfrissebb, elérhető EU-s adatok alapján Kelet-Európában átlagosan hosszabbak a munkahetek, mint Nyugat-Európában.
Elképesztő vágtában a magyar ingatlanárak: 2015-höz képest 156 százalékkal emelkedtek, amellyel az uniós összehasonlítás vagyunk. A drágulás jócskán elszakadt a régiótól.
Vélhetően jó ideig az utolsó európai adatokat láthatjuk a boldog békeidőkből: a háború még kilátásban sem volt, az energiaárak sem szálltak el annyira.
Magyarországon csaknem 10 felnőttből 4 szenved valamilyen krónikus betegségtől.
Novemberben 10,1 százalékra csökkent az euróövezeti infláció az előző havihoz képest, a legmagasabb éves infláció Magyarországon volt, 23,1 százalékos.
Ma a magyar háztartások internethozzáférése kifejezetten jó: az öt évvel ezelőtt 82 százalékos szintről 91 százalékra ugrott fel idén.
Magyarország az EU második legszegényebb országa, egyedül Bulgáriánál vagyunk jómódúbbak.
Az Eurostat szerint a lakosság harmada nem volt megelégedve a helyzetével. Ezzel pedig Európában a negyedik helyre kerültünk az elégedetlenségi ranglistán.
Magyarországon 2021-ben nem kevesebb, mint 366,2 millió eurót költött a lakosság örömlányokra.
Az idős magyarok több mint 40 százaléka nem tudna megbirkózni egy hirtelen jött, nagyobb kiadással. A nyugdíjasok helyzetén ront az infláció, illetve az elszálló rezsiköltségek is.
Egy friss statisztika szerint minden második magyar időst korlátoz a mindennapokban rossz egészségügyi állapota.
Magyarországon a 18 éven aluli lakosság majdnem negyede volt kitéve szegénységnek, vagy a kirekesztés kockázatának tavaly.
Ismét a lista végén kullogunk, amiben az is közrejátszhat, hogy nálunk az iskolakötelezettség 16 éves korral véget is ér.
A hazánkban egyre népszerűbbé váló oldalak borzalmas dolgokat képesek művelni a fiatalok önértékelésével és testképével.
