Szétrohadó cipők, érthetetlen számlák, elmaradt fesztiválok - A fogyasztóvédelem jövője

A fogyasztók - mint azt a fogyasztói panaszok is mutatják -még mindig nem érzik magukat biztonságban, és még továbbra is saját bőrükön érzik azt az egyensúlytalanságot és teljes kiszolgáltatottságot, mely a fogyasztói és a vállalkozói oldal között fennáll fogyasztói érdeksérelem esetén. Ezen pedig elsősorban - de nem kizárólagosan - a jogszabályok olyan mértékű és minőségű módosítására van szükség, amely egyelőre nem történt meg.

Továbbra sem biztosítja semmilyen jogi norma a kötelező alkatrész-ellátást, továbbra sem érvényesülhet a méltányosság elve parkolási és autópálya-pótdíjfizetési kötelezettség esetén, a mai napig csak "törekednie kell" a vállalkozásoknak, hogy 15 napon belül javítsák ki a hibás terméket, és továbbra sem fordulhatnak a békéltető testülethez a társasházban lakók. Eközben a szolgáltatók - legyen szó közüzemi vállalkozásról, telekommunikációs cégről, vagy akár hitelintézetről - általános szerződési feltételei és továbbra is érthetetlenek a fogyasztók számára, nem hiába érzik úgy: velük bármit megtehetnek a szolgáltatók.

Természetesen a fogyasztók védelmében nemcsak a jogszabályoknak, hanem az azokat alkalmazó hatóságoknak, illetve békéltető testületeknek is nagy szerepük van. Feltétlenül pozitív irány, ahogy a Gazdasági Versenyhivatal folytatja fogyasztóbarát tevékenységét, és az is üdvözlendő, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a fogyasztóvédelem erősítését célul tűzte ki. De amíg ezt követően is érthetetlenek lesznek a bankok szerződési feltételei, amíg továbbra is csak magatartási kódex, nem pedig kötelező erővel bíró jogszabályok korlátozzák őket egyoldalú szerződésmódosításaik során, addig a jövőben is marad a fogyasztók és ezen vállalkozások közötti mérhetetlen szakadék. Mint ahogy a kilakoltatási moratórium is csak átmeneti segítségnek minősülhet, hiszen a bajba jutott adós mindenképpen kénytelen lesz elhagyni házát, lakását az időszak lejártát követően, és a fogyasztók sem számíthatnak arra, hogy a fizetésük olyan arányban nő, mint amilyen mértékben a hitel törlesztőrészletei emelkedhetnek.

Erősíteni kell ugyanakkor a jövőben a fogyasztói jogviták egyszerű, ingyenes és gyors rendezésében kiemelten fontos szerepet játszó békéltető testületeket.

Hatékony fogyasztóvédelem nem létezhet ugyanakkor együttműködő és fogyasztóbarát vállalkozások nélkül sem. Nem szabad elfelejteni azonban a fogyasztókat sem akkor, amikor vállalkozásbarát fogyasztóvédelemről beszélünk, hiszen nem feltétlenül védi a fogyasztókat az a rendelkezés, melynek értelmében 2011. január 1-jétől az első esetben előforduló jogsértés esetén fogyasztóvédelmi bírság kiszabása helyett csupán figyelmeztetést alkalmazhat a fogyasztóvédelmi hatóság a vállalkozásokkal szemben. Ez pedig megteremti annak lehetőségét, hogy arra apelláljanak egyes vállalkozások, hogy az első figyelmeztetésig ne a hatályos jogszabályoknak megfelelően járjanak el, hiszen a fogyasztóvédelmi bírság kiszabását mindenképpen megússzák.