Hiába érték Magyarországot komoly természeti katasztrófák az elmúlt években, mégsem nőtt számottevően a biztosítási kedv - hangzott el a Portfolio.hu 2011-es Biztosítási Konferenciáján. A katasztrófák csúcséve a 2010-es esztendő volt, hazánk leginkább az árvízkockázatok szempontjából számít veszélyes helynek.
Világszerte tendencia, hogy a népesség növekedése miatt olyan területek is egyre jobban benépesednek, amelyek kiemelten kockázatosak természeti katasztrófák szempontjából - mondta Vereczki András, az AEGON Magyarország Biztosító Zrt. vezérigazgató-helyettese kedden, a Portfolio.hu Biztosítási Konferencián tartott előadásában. A szakember szerint az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a természeti csapások által okozott károk összértéke a világon, Magyarország pedig előkelő helyen szerepel ezen a listán.
Világszerte a leggyakoribb természeti csapás a szélvihar, a zivatar, a heves eső. A feketelista második helyén a hóvihar, a jeges (ónos) eső szerepel, megelőzve a földrengést, a szökőárakat, az árvizeket és más, a víz által okozott nagy károkat. Biztosítási szempontból jelentős elemi csapásnak minősülnek még a földcsuszamlás, a sár-és hó lavina, valamint a klímaviszonyok okozta károk, például az erdőtüzek. Összességében elmondható, hogy az elmúlt 35 év természeti katasztrófáinak 80%-a valamilyen, az időjárással összefüggő káresemény volt.
Magyarországon az árvizek és viharok okozzák a legnagyobb problémát: a 2002-es áradás - amely hazánkon kívül Németországot, Ausztriát, Csehországot és Szlovákiát is érintette- világviszonylatban az elmúlt 30 év legjelentősebb árvízének számít, a biztosított károk tekintetében.
Az elmúlt tíz évben egyetlen év (a 2003-as) kivételével - nem akadt olyan esztendő, amely ne hozott volna sokmilliárdos károkat. Különösen kiemelkedő volt a 2010-es év, amely az AEGON Magyarország becslése szerint összesen százmilliárd forint kárt okozott országszerte, ebből a lakóingatlanokat 32 milliárd, a lakosságot összesen 40 milliárd forint veszteség érintette.
Mint azt Vereczki András elmondta, hazánkban gyakorlatilag nincs olyan természeti katasztrófa, amely ne hozna létre úgynevezett "excess of loss" helyzeteket. (Biztosítási szaknyelven így nevezik azokat a hatalmas veszteségeket, melyekre nincs meg a szükséges fedezet.) Az ilyen helyzetek alapvető oka, hogy a folyamatosan növekvő kockázatok ellenére még mindig magas nálunk a nem biztosított ingatlanok aránya, különösen az árvízveszélynek leginkább kitett területeken. Országosan a biztosítással rendelkező lakások aránya még mindig csupán 72%-os. Egyes megyékben - így például Bács-Kiskunban és Hajdú-Biharban - 10 ingatlanból legalább 4 nincs biztosítva.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Mi lehet a megoldás?
A növekvő katasztrófakockázatra az AEGON Magyarország vezérigazgató-helyettese szerint a lakosság mellett a biztosítóknak is reagálniuk kell, akár speciális katasztrófa-termékek kifejlesztésével, akár a szolgáltatási és piaci verseny erősítésével, a biztosítottsági arány növelésével. Ugyanakkor a piaci szereplőknek szükségük van az állammal folytatott együttműködésre is, hiszen a túlzott, nem biztosítható kockázatok esetében megkerülhetetlen az állam szerepvállalása, amelyre jó kezdeményezés volt az árvíz által veszélyeztetett területeken élők védelmére létrehozott Wesselényi Alap elindítása 2003 decemberében.
A fél mezőnyt verte a Lidl filléres sajátmárkása: ezek a legbiztonságosabb biciklis sisakok 2024-ben
Meglepően jól teljesített a Lidl sajátmárkás kerékpáros sisakja egy nagy német teszten. Egy 50 ezres modell viszont elvérzett a próbákon.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Visszavonul az Eb-ezüstérmes páros
- Erős földrengés rázta meg Japánt
- Tornádók sora tarolta le az Egyesült Államok középnyugati térségét - videó
- Vonatbeleset Németországban két sérülttel
- Eb-züstérmes a Szabó Bence, Furkó Kálmán könnyűsúlyú kettes
- A Fidesz budapesti polgármesterjelöltjéről kérdezi a belügyminisztert a DK