A polgári törvénykönyv új tervezete megváltoztatja az életbiztosításokkal kapcsolatos fogalmakat, ezzel megnyílik a lehetőség, hogy az szja-törvény változtatásával megszűnjön a whole life konstrukciók adóoptimalizálási szerepe.
Megszüntetheti az életbiztosításokon keresztüli adóoptimalizációs lehetőségeket, hogy − a nemzetközi gyakorlattal összhangban − a polgári törvénykönyv (Ptk.) tervezete új fogalmakat vezet be az életbiztosítások kapcsán. A dokumentum egyértelműen megkülönbözteti az életbiztosításokat a lejárati szolgáltatási és visszavásárlási érték megléte alapján, és csak az utóbbiakat nem tartalmazó konstrukciókat tekinti kockázatinak.
A hatályos személyijövedelemadó (szja)-törvény ugyanakkor kevésbé differenciáltan kezeli az életbiztosításokat: és bár az úgynevezett vegyes (azaz megtakarítási elemet is tartalmazó) szerződésekre tartalmaz külön szabályokat, a csak halál esetére szólóak között nem tesz különbséget attól függően, hogy az előre meghatározott időtartamra szól vagy határozatlan idejű, azaz teljes életre szóló (whole life). A probléma, hogy utóbbiakat − mivel vaskos megtakarítási elemet is tartalmazhatnak − valójában nem szabadna kockázati életbiztosításnak tekinteni.