Nem áll le Donald Trump, minden zsetonját Gröndlandra teszi: ez lehet az újabb szikra?

Az Északi-sarkvidék, és a régióban elhelyezkedő Grönland az éghajlatváltozás következtében egyre inkább felértékelődik a nagyhatalmak és számos gazdasági szereplő szemében. A következő elemzés azt vizsgálja, hogy miért vált stratégiai fontosságú helyszínné Grönland az Egyesült Államoknak és más nagyhatalmaknak, így például Kína számára - írja friss elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Nem egyedülálló jelenség a történelemben, hogy az Egyesült Államok területet vásárol, és az sem, hogy igényt formál Grönland területére. 1867-ben az Egyesült Államok megvásárolta Alaszkát Oroszországtól. Ezt követően megpróbált tárgyalni Grönland megvételéről is a Dán Királysággal, de a kísérlet kudarcot vallott. Az Egyesült Államok legközelebb 1946-ban fontolgatta a sziget megvásárlását.

Továbbá érdemes látni azt is, hogy az Egyesült Államok több területhez is vásárlással jutott hozzá, így Alaszka 1867-es, Oroszországtól történő megvétele mellett 1803-ban Franciaországtól vásárolta meg Louisiánát, 1819-ben Spanyolországtól Floridát, 1854-ben Mexikótól Új Mexikót. Egy századdal ezelőtt az Egyesült Államok már vett át terület Dániától is, 1917-ben az Amerikai Virgin-szigeteket. Majd a terület másik részét 1944-ben a Kelet-Indiai Társaságtól vette meg.

De mit kell tudni Grönlandról?

Grönland a világ legnagyobb szigete, amely földrajzilag Észak-Amerikához tartozik. A területe jelentős része az Északi-sarkkörtől északra található. A szigeten a sarkvidéki éghajlati öv uralkodik. Jelentős mértékű jégtakaró borítja, amelynél csupán az Arktisz jegének kiterjedése nagyobb. Grönlandöt több ezer éve, feltételezések szerint Kr.e. 2500 óta több hullámban inuit kultúrák népesítették be. Ugyanakkor az észak-európai jelentlét is meghatározó volt az elmúlt ezer évben. A vikingek már az első évezredforduló tájékán felfedezték a szigetet. 982-ben a norvég Vörös Erik Izlandról kiindulva jutott el a szigetre. A viking települések a 13. században léptek kapcsolatba az inuit kultúrával.

Az észak-európaiak jelenléte azonban 14–15. századra véget ért. Ezt követően a 16. és 17. században a holland és angol bálnavadászok gyakran utaztak a Grönland körüli tengereken, és alkalmanként kapcsolatba léptek a helyi lakossággal. Majd csupán 1721-ben tértek vissza az észak-európaiak a szigetre, a Dán-Norvég Királyság kereskedelmi társaságot és evangélikus missziót alapított. A 18. második felére a dánok teljesen lezárták Grönland partjait a külföldiek elől, és csupán a huszadik században nyitották meg újra. A sziget geopolitikai jelentősége a 20. század közepére vált egyértelművé.

A második világháborúban rövid időre német megszállás alá került, majd az Egyesült Államok védelme alá vette. Majd 1945-ben visszakerült Dániához. Ezt követően a Dán Királyság fokozatosan ismerte el a sziget önrendelkezési jogait. E tekintetben fontos mérföldkőnek számított, amikor Dánia 1996-ban fogadta el az ILO (a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ENSZ szakosodott szervezete) által 1986-ban kiadott 169. számú konvenciót, amely az őslakos népek jogairól szóló egyezményét Dánia 1996-ban ratifikálta. E lépés is a grönlandi őslakos népek önrendelkezési jogának elismerése irányába mutatott.

Nem lakják sokan

Grönland csupán 56,6 ezer fő lakossággal rendelkezik, akiknek közel kilencven százaléka őslakos, inuit (a hazai köznyelvben elterjedt megnevezés szerint eszkimó). Ugyanakkor e népesség keveredett Európából a korábbi évszázadokban betelepültekkel. A lakosság fennmaradó tíz százaléka dán, akik többsége a kontinentális Dániában született.

Ennek megfelelően a sziget hivatalos nyelve a nyugat-grönlandi őslakos nyelv (kalaallisuti) és a dán nyelv. A lakosság nagy része – Dániához hasonlóan – evangélikus (kb. kétharmados arányban), míg a népesség közel harmada a kereszténység más formáit követi, és egy 2%-os kisebbség az ősi eredetű, sámánisztikus vallás híve.

Grönlandnak saját nemzeti parlamentje mellett két képviselője van a dán parlamentben is. A sziget 1979-ben nyerte el autonóm státuszát, de ezzel együtt a dán kormány számos területen gyakorol felügyeletet, mint a külügyek, a védelempolitika, illetve a fizetőeszköz felett. 2009-ben nyert nagyobb fokú önrendelkezést az önkormányzati törvény jegyében, aminek következtében további jogokat kapott a belügyek területén, így a rendvédelem, a parti őrség felügyelete, valamint más jogszabályok tekintetében.

Ezzel a szigetet hivatalosan Dánia önkormányzattal rendelkező tengerentúli közigazgatási egységévé nyilvánították. 2009-től a hivatalos nyelv dánról grönlandira változott. A sziget kikiálthatja teljes függetlenségét, ha élni kíván vele, de ezt népszavazással kell jóváhagynia a grönlandi népnek és a dán parlamentnek. Az önrendelkezési jogok bővülését jelentette az is, hogy 2009-től kezdve Grönland maga rendelkezhet a területén megtalálható ásványkincsek feletti, ami mellett a sziget kormányzata megtarthatta az olaj- és ásványianyag-bevételek nagyobb százalékát.

A Moody’s elemzése kiemeli, hogy Grönland gazdasága a garnélarák és a hal exportjától, valamint a dán kormány jelentős támogatásától függ. A függőség mértéke korábbi, 2010-es évek második felének adatai alapján olyan jelentős volt, hogy a grönlandi kormányzati bevételek 50%-a származott ebből, amely összeg a GDP 25%-t tette ki.

A sziget halipartól való függősége több kihívás elé állítja a helyi gazdaságot. Ezek egyike a túlhalászás, ami mellett az ingadozó piaci árak is nehezítik a bevételek kiszámíthatóvá tételét. Így Grönland az 1990-es évek óta igyekszik diverzifikálni gazdaságát, és nagy hangsúlyt fektetett az idegenforgalmi ágazatra. Az elmúlt évtizedekben az turizmusból származó bevételek jelentősen nőttek. A kormány kimagasló gazdasági szerepét mutatja, hogy a munkaerő közel fele a közszférában dolgozik.

Miért kell ez Donald Trumpnak?

Grönland geopolitikai jelentősége az elhelyezkedésében és a természeti kincsekben rejlik. Grönland meghatározó szerepet játszik a NATO biztonsági keretrendszerében. Ennek háttere, hogy Grönland, Izland-Egyesült Királyság vonalában elhelyezkedő zóna kiemelten fontos az Egyesült Államok védelmi rendszerében. Éppen e biztonságpolitikai helyzet indokolja, hogy az Egyesült Államok a második világháború óta biztosítja katonai jelenlétét a szigeten. Grönland földrajzi helyzete rálátást biztosít az Északi-sarkvidék térségére, és kulcsfontosságú helyszíne az Egyesült Államok rakétavédelmének az Északi-sarkvidéken.

Az Egyesült Államokat és Oroszországot éppen ez a régió köti össze, és választja el az Arktikus-óceánok (Jeges-tengeren) keresztül. Emellett az újonnan hajózhatóvá váló tengeri útvonalak és a feltárt természeti erőforrások nemzetközi szinten előtérbe helyezik a világ legnagyobb szigetét. Grönland gazdag ritkaföldfémekben, hagyományos energiahordozókban (kőolaj, földgáz, uránium), de az energetikai átálláshoz szükséges erőforrásokban és más, az ipar számára nélkülözhetetlen alapanyagokban. Az Egyesült Államok, az Európai Unió és más nemzetek arra törekszenek, hogy csökkentsék függőségüket a kínai dominanciájú ellátási láncoktól, így például a kínai ritkaföldfémektől.

Donald Trump Grönland iránti megújult érdeklődése tükrözi ezeket a stratégiai és gazdasági megfontolásokat. A grönlandi vezetők azonban hangsúlyozták, hogy minden partnerségnek, akár az Egyesült Államokkal, akár más nemzetekkel, tiszteletben kell tartania a helyi társadalom szuverenitását és igazodnia kell hosszú távú céljaikhoz.

A grönlandi altalaj számos értékes ásványi anyagot, ritkaföldfémeket, nemesfémeket, drágaköveket, szenet, grafitot és uránt tartalmaz. Az 1700-as évek végén kezdődött a bányászat. Egy 2023-as felmérés szerint az Európai Bizottság által „kritikus fontosságú nyersanyagnak” minősített 34 ásvány közül 25-öt találtak meg Grönlandon . A szén mellett a bányászat kiterjed többek között az aranyra, az ezüstre, a rézre, a rubinra, az ólomra, a cinkre, a grafitra, az olivinre, a kriolitra és a márványra, ahogyan erről a Grönlandi Természeti Erőforrások Intézete beszámol. Érdemes látni azt is, hogy a klímaváltozás fontos szerepet játszik az ásványi anyagok elérhetővé válásában. Lehetővé tette az olaj- és földgázkutatást, ami mellett földterületeket is megnyitott az ásványi anyagok kitermelése előtt. Ugyanakkor a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve a grönlandi kormányzat 2021-ben korlátozta a bányászati tevékenységet.

Az eddigi kutatások eredményei azt sugallják, hogy a Grönland partjainál lévő tengerfenéken nagy kiterjedésű kőolajmező rejlenek. A geológiai viszonyok jobb megismerése érdekében a nemzetközi olajtársaságok szisztemikus felméréseket és feltáró fúrásokat végeznek a kijelölt tengeri területeken. Hasonló vizsgálatok folynak a szárazföldön is, ahol a kilencvenes években az olajszivárgás keltették fel az érdeklődést a kőolajkészletek iránt, a Grönlandi Természeti Erőforrások Intézetének beszámolója alapján. 2021-ben a helyi kormányzat bejelentette, hogy jelentős ásványkincs-potenciálja ellenére leállítja vizeire vonatkozó új olajfeltárási engedélyek kiadását.

Uránt is lehetne termelni

2013 októberében Grönland parlamentje hivatalosan jóváhagyta az urán és más radioaktív ásványok kitermelését. A bányavállalatok ezt követően kérelmet nyújthatnak be a grönlandi altalajban található radioaktív ásványok kitermelésére. Ugyanakkor létrehoztak egy információs központot, amelynek célja a grönlandi uránkitermelés környezeti hatásaival és szabályozásával kapcsolatos tudásközpont kiépítése. Emellett a nemzetközi gyakorlat tanulmányozása, különösen olyan országok esetében, amelyek széles körű tapasztalattal rendelkeznek mind a jogalkotás, mind a környezetvédelmi problémák terén.

2021-ben a grönlandi parlament elfogadta azt a törvényt, amely betiltja az uránbányászatot, és leállítja a Kuannersuit bánya, a világ egyik legnagyobb ritkaföldfém-lelőhelyének fejlesztését. Ugyanakkor érdemes látni, hogy a meglévő infrastruktúra és a környezeti feltételek hiánya különösen nagy kihívást jelent az ilyen projektek számára.

A legrövidebb út – légi és vízi úton is – az Egyesült Államokból Európába Grönlandon keresztül vezet. Ez a stratégiai szempont kiemelten fontossá teszi a kontinensnyi méretű szigetet az Egyesült Államokat védelme számára, így például ballisztikus rakéta korai előrejelző rendszerében. Dánia a NATO tagja, így Grönland dán tartományként részese a katonai szövetségnek. Ennek megfelelően rendelkezik katonai bázissal a térségben, Grönlandot, Izlandot és az Egyesült Királyságot összekötő vizeken. Ugyanakkor a Grönland körüli tengerek átjáróként szolgálhatnak például az orosz és kínai hajók számára az Európa és az Egyesült Államok közötti vizeken.

A második világháborús előzmények után az Egyesült Államok katonai bázisa 1951-ben létesült. A bázis az Egyesült Államok fegyveres létesítményei közül a legészakabbi pontja, amelyet elsődlegesen a légtéren kívül érkező légicsapásra képes reagálni (a hivatalos megnevezés szerint éppen ezért űrbázis). Érdemes látni azt is, hogy a grönlandi támaszpont nem jelent a tekintetben különleges státuszt, hogy egyike annak a közel 750 amerikai bázisnak, amely a világ 80 országában találhatóak. A legtöbb, 120 aktív bázissal Japán rendelkezik, ezt követi Németország 119-cel és Dél-Korea 73-mal. Dániában, illetve annak autonóm területén, Grönlandon mint NATO-szövetséges tagállamban létesülhetett ilyen támaszpont.

Oroszország és Kína fokozza kereskedelmi, tudományos és katonai tevékenységét az Északi-sarkvidéken, amely során együttműködés is kialakult a két nagyhatalom között.

Oroszország rendelkezik a legnagyobb kiterjedésű területekkel, a régió partszakaszainak fele a fennhatósága alá tartozik. Utóbbi ország fölénye az energiahordozó tartalékokban is megmutatkozik. Oroszország sokkal nagyobb katonai jelenléttel rendelkezik az Északi-sarkvidéken, mint az Egyesült Államok és a NATO tagállamok. Oroszország számára az Északi-sarkvidék rendkívül fontos, gazdasági, geopolitikai és biztonságpolitikai szempontból is, ilyen módon a grönlandi eseményeket is kiemelt figyelemmel kíséri.

2013 óta Kína jelenléte és Grönland természeti erőforrásaiba való befektetése fokozatosan láthatóbbá vált. Az ásványkincsek bányászata a grönlandi gazdaság számára, mivel gazdasági függetlenségét biztosíthatják az így érkező beruházások, és az általuk biztosított munkahelyek. A sziget gazdasága jelenleg nagyban függ a dániai központi kormányzat támogatásától. Ugyanakkor 2021-ben a bányászati tevékenységet a környezeti aggályok miatt a grönlandi kormányzat felfüggesztette.

Az idegenforgalom ágazata és annak fejlődése stratégiai fontosságú az északi sziget számára. A turizmus bővülése hozzájárulhat ahhoz, hogy Grönland elérje gazdasági függetlenségét Dániától. Az ágazat fontos szerepet játszhat abban, hogy a gazdaság több lábon álljon, és ne csupán egy-egy szektor biztosítsa a helyiek megélhetését. A sziget lakosai pozitívan viszonyulnak a turizmushoz.

Egy 2019 novemberében végzett felmérés szerint a megkérdezettek 92,4% -a pozitívan értékeli a szektor bővülését. (Más őslakos népek esetében ez a hozzáállás nem egyértelmű, sokak az őslakos kultúra hanyatlását, és nem annak a megmentését látják az idegenforgalom előretörésében.) A kínai turisztikai piac fontos a dán tartomány számára. Ennek oka, hogy a kínai befektetők folyamatos érdeklődése mellett a grönlandi kormányzatnak lehetősége nyílik a kínai piac felé irányuló turisztikai marketingtevékenységek megvalósítására is.

Grönland és Kína együttműködése fontos lehet a sziget számára, mivel a távol-keleti ország befektetéseket és jelentős felvevő piacot jelent egyes termékei, a kitermelt természeti kincsek vagy a turisztikai piac számára. E szektorok fejlődése a grönlandi gazdaság többlábon állását is elősegítheti, ugyanakkor egyoldalú külgazdasági függőség kialakulásához is vezethet.

A kínai-grönlandi kapcsolatok jövőbeli alakulását nagyban befolyásolhatja az európai uniós országok és Kína közötti kapcsolatok alakulása, és az esetleges kereskedelmi elhidegülés. Emellett Grönland jövőbeli függetlenedése is befolyásolhatja. Abban az esetben, ha Grönland az Egyesült Államok részévé válna jelentős fordulat következhetne be a kínai kapcsolatokban. Az Amerika és Kína közötti kereskedelmi háború a grönlandi-kínai kapcsolatok befagyását is eredményezhetné. Grönland hovatartozása és a sziget kínai kapcsolatai is az északi-sarkvidéki térség felértékelődésére hívják fel a figyelmet.