Pénzcentrum • 2024. december 18. 10:15
Németország február 23-án előrehozott választások elé néz, miután Olaf Scholz kancellár hárompárti koalíciója összeomlott, és bizalmi szavazást veszített. A kampány középpontjában a gazdasági kihívások, az adósságfék reformja és az ukrajnai háborúval kapcsolatos megosztottság áll.
Németország vezető politikai pártjai kedden mutatták be egymással versengő terveiket Európa legnagyobb gazdaságának fellendítésére, miközben megkezdődött a kampány a február 23-ra kiírt előrehozott választásokra - írja a Reuters. A választásokra azt követően kerül sor, hogy Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár hárompárti koalíciója múlt hónapban adósságokról szóló viták miatt összeomlott, majd hétfőn elbukott egy parlamenti bizalmi szavazást.
Németország számára különösen nehéz időszakban jönnek a választások: a gazdaság várhatóan második éve zsugorodik, az olyan ipari óriások, mint a Volkswagen, külföldi riválisok miatt egzisztenciális fenyegetéssel szembesülnek, miközben a politikai hozzáállás egyre szigorúbbá válik a migránsokkal szemben. Az Ifo intézet keddi adatai tovább hangsúlyozták Németország problémáit: az üzleti hangulat a vártnál nagyobb mértékben romlott decemberben.
Friedrich Merz, a választások megnyerésére esélyes konzervatívok vezetője pártja programjának bemutatóján kijelentette, hogy készen állnak ismét kormányozni Németországot három év ellenzékben töltött idő után.
A kancellár tegnap bizalmi szavazást kért és elveszítette. Már régen elveszítette a lakosság többségének bizalmát is. Ugyanígy az országba befektetők bizalmát, akik már évek óta távoznak Németországból
– mondta Merz. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) a gazdaság fellendítése érdekében a személyi jövedelemadó és a társasági adó csökkentését, valamint az áramárak mérséklését tervezi. Politikai ellenfelei szerint Merz tervei pénzügyileg alulbecsültek, bár a CDU úgy véli, hogy gyorsabb gazdasági növekedéssel és egyes jóléti kiadások csökkentésével finanszírozhatók.
Merz kitart amellett, hogy ragaszkodik az alkotmányban rögzített állami kiadási plafonhoz, az úgynevezett adósságfékhez. Ezt az eszközt a 2009-es pénzügyi válság után vezették be, de kritikusai szerint akadályozza a növekedést a hitelfelvétel és a beruházások korlátozásával. Scholz szociáldemokratái (SPD) és koalíciós szövetségeseik, a Zöldek, az adósságfék reformját szorgalmazzák.
Robert Habeck gazdasági miniszter, a Zöldek politikusa azzal vádolta Merzet, hogy nem néz szembe Németország valós problémáival.
Fel kell hoznunk az infrastruktúránkat a megfelelő szintre. Ez az adósságfék reformját teszi szükségessé
– mondta Habeck pártja programjának bemutatóján, hozzátéve, hogy Németország elavult infrastruktúrájának átfogó megújítása a következő évtizedben több száz milliárd euróba kerülne.
JÓL JÖNNE 2,9 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 899 096 forintot igényelnél 6 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 55 762 forintos törlesztővel a K&H Bank nyújtja (THM 12,82%), de nem sokkal marad el ettől az CIB Bank 56 914 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Scholz, aki a modern idők legnépszerűtlenebb német vezetője, próbálja visszaszerezni a kezdeményezést, azt mondta, hogy pártja programjának középpontjában a munkahelyek állnak. „Az első és legfontosabb, hogy megvédjük a munkahelyeket és újakat hozzunk létre” – mondta az SPD programjának bemutatóján. Az SPD ösztönözné a magánberuházásokat, különösen a hazai gyártásban, valamint modernizálná az infrastruktúrát egy költségvetésen kívüli 100 milliárd eurós alap segítségével.
Néhány közgazdász azonban megkérdőjelezte, hogy bármelyik főbb párt jelentős változásokat kínál-e. „Apró lépések nem segítenek – nagyobb léptékben kell gondolkodnunk. Ez a legtöbb választási programból nem igazán látszik” – mondta Cyrus De La Rubia, a Hamburgi Kereskedelmi Bank vezető közgazdásza. „Természetesen javul a hangulat, ha csökkennek a jövedelemadók... De ha ezek a mikrointézkedések folytatódnak, a bátorság hiánya miatt végül eluralkodik a kiábrándultság.”
Megosztottság az ukrán kérdésben
A gazdaságon túl más kérdések is uralják majd a választási kampányt, köztük a migráció és az ukrajnai háború.
Scholz kormányzása alatt Németország növelte védelmi kiadásait, és az Egyesült Államok után Ukrajna második legnagyobb katonai támogatója lett. Merz azonban ennél is tovább menne, és Taurus rakétákkal látná el Kijevet, amitől Scholz tart, mivel az Németországot közvetlen konfrontációba sodorhatná Oroszországgal.
A Zöldek a védelmi kiadások növelését szorgalmazzák a NATO szövetség célkitűzésén túl, amely a nemzeti kibocsátás 2%-át teszi ki. Ezzel szemben a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD), amely jelenleg a második helyen áll a konzervatívok mögött a közvélemény-kutatásokban, véget vetne az Ukrajnának szánt fegyverszállításoknak, és helyreállítaná a jó kapcsolatokat Moszkvával.
Címlapkép: Bundesregierung/Sandra Steins, MTI/MTVA