Pénzcentrum • 2024. december 3. 16:45
Jun Szogjol dél-koreai elnök váratlanul hadiállapotot hirdetett ki az országban, amire 1980 óta nem volt példa. Az elnök élő televíziós beszédében belpolitikai ellenfeleire összpontosított, és az "Észak-Koreával barátságos államellenes erők" felszámolását ígérte. A lépés sokkolta az országot és a nemzetközi közösséget, valamint azonnali gazdasági hatásokat váltott ki - írja a Reuters.
A Yonhap hírügynökség szerint a hadiállapot kihirdetésével betiltják a parlament és a politikai pártok tevékenységét, a média és a kiadók pedig katonai ellenőrzés alá kerülnek. Jun elnök nem hivatkozott konkrét észak-koreai fenyegetésre, ehelyett az ellenzéki pártokat vádolta azzal, hogy túszul ejtették a parlamenti folyamatot és válságba sodorják az országot.
"Katonai rendet hirdetek, hogy megvédjem a szabad Koreai Köztársaságot az észak-koreai kommunista erők fenyegetésétől, hogy felszámoljam az aljas Észak-Korea-párti államellenes erőket, amelyek kifosztják a népünk szabadságát és boldogságát, és hogy megvédjem a szabad alkotmányos rendet" - mondta Jun az élő televíziós adásban.
Az elnök nem részletezte, pontosan kiket ért az "Észak-Korea-barát államellenes erők" alatt, de korábban már használta ezt a kifejezést azokra, akik szerinte akadályozzák politikai napirendjét és aláássák az országot.
A bejelentés azonnali gazdasági hatásokat váltott ki: a koreai von árfolyama meredeken esett az amerikai dollárral szemben. A központi bank egyik tisztviselője közölte, hogy szükség esetén készek intézkedéseket hozni a piac stabilizálására.
Az ellenzéki Demokrata Párt vezetője, Li Dzsemjung élesen bírálta az elnöki döntést. "Tankok, páncélozott harckocsik, fegyveres és késes katonák fogják uralni az országot" - figyelmeztetett egy online élő közvetítésben. "A Koreai Köztársaság gazdasága menthetetlenül össze fog omlani. Polgártársaim, kérem, jöjjenek a nemzetgyűlésbe".
Jun elnök döntését részben azzal indokolta, hogy az ellenzéki Demokrata Párt a héten indítványt nyújtott be az ország néhány legfőbb ügyészének felelősségre vonására, valamint elutasította a kormány költségvetési javaslatát. A dél-koreai miniszterek hétfőn már tiltakoztak az ellenzék múlt heti lépése ellen, amely több mint 4 trillió vont vágott le a kormány költségvetési javaslatából.
A nemzetközi reakciók egyelőre váratnak magukra. A Fehér Ház nem reagált azonnal a megkeresésekre, míg az amerikai katonai parancsnokság szóvivője sem volt elérhető. Dél-Koreában mintegy 28 500 amerikai katona állomásozik az észak-koreai fenyegetés elleni védelem érdekében.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Frissítés
A dél-koreai parlament késő esti rendkívüli ülésén 190 képviselő vett részt, akik mindannyian a hadiállapot elutasítása mellett szavaztak. Az ülésre néhány órával azután került sor, hogy Jun Szogjol elnök televíziós beszédében bejelentette a rendkívüli állapot kihirdetését.
Vu Vonsik, a nemzetgyűlés elnöke a szavazás után kijelentette: "Az elnöknek a nemzetgyűlés szavazását követően azonnal fel kell oldania a rendkívüli hadiállapotot. Mostantól a rendkívüli állapot kihirdetése érvénytelen." A házelnök hozzátette: "Az embereknek meg kellene nyugodniuk. A Nemzetgyűlés a néppel együtt fogja megvédeni a demokráciát."
A helyzetet bonyolítja, hogy az elnök által kihirdetett hadiállapot-rendelet minden politikai és parlamenti tevékenységet betiltottnak nyilvánított. Egyelőre nem világos, hogy Jun elnök eleget tesz-e a parlamenti szavazásnak, amire egyébként a dél-koreai törvények köteleznék.
A kialakult helyzet súlyos alkotmányos válságot vetít előre Dél-Koreában. Az elnök és a parlament közötti konfliktus megoldása kulcsfontosságú lesz az ország demokratikus intézményrendszerének stabilitása szempontjából.