Pénzcentrum • 2024. december 2. 15:47
Az éghajlatváltozás egyre nagyobb hatással van az élelmiszerárakra és a globális ellátási láncokra. A kávé, a narancs és az olívaolaj ára már most is rekordmagasságokban jár, és a szakértők szerint ez csak a kezdet - számolt be a The Guardian. A fejlett országokban ez mindössze kellemetlenségeket okoz, a fejlődő világban viszont éhezéshez vezethet - írják.
Az arabica kávébabok ára a múlt héten közel 50 éves csúcsra emelkedett a várható rossz brazil termés miatt. Eközben Spanyolországban az áradások tönkretették a narancstermést, az olívaolaj ára pedig az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a mediterrán térségben tapasztalható szélsőséges időjárás következtében.
A Capital Economics elemzői szerint a kávébabok ára csak kis részét teszi ki egy csésze kávé árának, így a fogyasztókra gyakorolt hatás valószínűleg minimális lesz. Ugyanakkor szinte hetente érkeznek hírek újabb, éghajlatváltozás okozta áremelkedésekről.
Az ENSZ egy nemrég megjelent tanulmánya rámutatott, hogy az alapvető élelmiszer-növények, mint a kukorica, a szójabab vagy a búza, nem mutatnak optimális növekedést túlzott hőség esetén. A vízkészletek csökkenése és a kártevők elterjedése további problémákat okoz.
A Communications Earth & Environment folyóiratban megjelent kutatás szerint az éghajlati nyomás 0,9-3,2 százalékponttal növelheti a globális élelmiszerár-inflációt a következő évtizedben. A súlyosan érintett régiókban a hatás ennél is rosszabb lehet.
JÓL JÖNNE 3,3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 300 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 70 324 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,61%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 71 484 forintos törlesztőt (THM 11,39%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A szakértők szerint a hagyományos monetáris politikai eszközök nem feltétlenül alkalmasak az éghajlatváltozás okozta hiány kezelésére. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke tavaly egy beszédében megkérdőjelezte, hogy "a váltások és törések korában" működőképes-e a hagyományos monetáris politika. Isabella Weber közgazdász szerint a kormányoknak nem hagyományos megközelítéseket kell alkalmazniuk, beleértve az árplafonokat és az alapvető élelmiszerekből vészhelyzeti tartalékok felhalmozását.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy hosszú távú megoldásokra van szükség, mint például az árvízvédelembe, az ellenállóbb növényfajtákba és a kártevők elleni kutatásba való befektetésbe. Ugyanakkor a jelenlegi politikai környezetben ezek a költséges és hosszú távú megoldások nehezen kivitelezhetők.