Pénzcentrum • 2024. október 3. 11:31
Az Európai Parlament csütörtökön publikálta a "választások utáni felmérés 2024" című kutatását, amely az uniós polgárok választási magatartását és prioritásait elemzi - ebből az derült ki, hogy egyre kevésbé érzik úgy a magyarok, hogy számít a hangjuk az EU-ban.
Az Európai Parlament csütörtökön tette közzé kutatását, amely az uniós polgárok választási magatartásával foglalkozott. A legfontosabb szempontok, amelyek a választópolgárokat idén júniusban szavazásra késztették, az emelkedő árak és a megélhetési költségek (42 százalék), valamint a gazdasági helyzet (41 százalék) voltak. A válaszadók harmada (34 százalék) a nemzetközi helyzetet említette, míg a demokrácia és a jogállamiság védelmét 32 százalék tartotta fontosnak. A nem szavazók is a megélhetési költségek (46 százalék) és a gazdasági helyzet (36 százalék) miatt fontolták meg a részvételt.
Magyarországon az emelkedő árak és a megélhetési költségek 53 százaléknál voltak döntő tényezők, míg 46 százalék a gazdasági helyzetet említette. A nemzetközi helyzetet a magyar válaszadók 36 százaléka tartotta fontosnak. Az egészségügyi és társadalmi jólét kérdése a negyedik helyen állt (35 százalék), míg a jogállamiság helyzete 32 százaléknak volt meghatározó.
Az EU támogatottsága továbbra is erős
Annak ellenére, hogy gazdasági nehézségekkel néz szembe Európa, az Európai Unió támogatottsága továbbra is magas szinten van. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy az emberek optimisták az EU jövőjét illetően (65 százalék), és pozitív képük van róla (48 százalék); csupán 16 százalék nyilatkozott negatívan. Tízből hét európai polgár (70 százalék) szerint országa számára előnyös az uniós tagság, és ez az arány az elmúlt években stabil maradt.
Az EU-tagság előnyeit leginkább az országok közötti fokozott együttműködés (36 százalék), a béke és biztonság megerősítése (32 százalék), a gazdasági növekedés támogatása (28 százalék), valamint az új munkalehetőségek teremtése (24 százalék) indokolják.
Magyarországon 68 százalék látja pozitívan az EU jövőjét, és 47 százaléknak pozitív a képe az Unióról (14 százaléknak negatív). A magyar válaszadók 74 százaléka gondolja úgy, hogy az uniós tagság előnyös az ország számára, míg 21 százalék szerint hátrányos. A legfontosabb előnyök között a munkalehetőségek teremtését (40 százalék), a gazdasági fejlődést (34 százalék), az életszínvonal emelkedését (22 százalék), valamint az országok közötti együttműködést (20 százalék) említik.
JÓL JÖNNE 2,7 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 699 918 forintot igényelnél 6 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 53 004 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 53 149 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az európai parlamenti demokráciába vetett bizalom kiemelkedően magas
Az Európai Parlamentbe vetett bizalom is erősödött: az európai polgárok 42 százaléka pozitív véleményt alkotott az intézményről, ami az eddigi legmagasabb érték. Magyarországon ez az arány 44 százalék. Az emberek a legutóbbi európai parlamenti választásokon is kifejezték elkötelezettségüket az uniós demokrácia mellett: a részvételi arány 50,74 százalék volt, ami az elmúlt 30 év legmagasabb értéke, és közel azonos a 2019-es szinttel.
A felmérés szerint az uniós polgárok 56 százaléka úgy érzi, hogy számít a véleménye az EU-ban – ez 8 százalékpontos emelkedés az előző, februári felméréshez képest. Ugyanakkor a magyarok körében ez az arány jelentősen csökkent: míg februárban még 60 százalék gondolta úgy, hogy számít a véleménye, most már csak 44 százalék érzi ezt.