Pénzcentrum • 2024. július 5. 06:18
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatjuk, hogy a hőhullámok hosszabbak és intenzívebbek, mint valaha. Az emberiség egyik legfontosabb védekezési eszköze, a légkondicionálás, azonban egyre kevésbé bizonyul hatékonynak - számolt be a CNN. De miért van ez így? És mit tehetünk ellene?
Amikor az Ida hurrikán 2021 augusztusában lecsapott Louisianára, több mint egymillió ember maradt áram nélkül. Az ezt követő hőséghullám során a hőmérséklet 32 Celsius-fok fölé emelkedett, ami különösen súlyos helyzetet teremtett azok számára, akik nem tudták bekapcsolni légkondicionálóikat. New Orleansban a hőség volt a fő halálok: a városban a 14 hurrikán okozta halálesetéből kilencet az idézett elő, hogy áram híján nem ment a klíma sem.
A klímaberendezések használata sok energiát igényel, amelynek nagy része még mindig fosszilis tüzelőanyagokból származik. Ráadásul csak azok számára elérhetőek ezek az eszközök, akik megengedhetik maguknak, ami tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket. Az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események és a növekvő energiaigény miatt sok elektromos hálózat már most is túlterhelt.
Jen Brady, a Climate Central vezető adatelemzője szerint "az időjárás minden aspektusa megviseli az amúgy is sérülékeny hálózatot". Michael Webber professzor pedig hozzáteszi: "Az elöregedett hálózatokat nem a jövő időjárására tervezték." A viharok ledönthetik a távvezetékeket és oszlopokat, de még ha nincs is vihar, a nagy meleg önmagában is problémát jelenthet. Ha nagyon meleg van, az elektromos rendszer kevésbé hatékonyan működik.
A bolygót felmelegítő szennyezés drasztikus csökkentése lenne a legjobb hosszú távú megoldás. Rövidebb távon azonban számos intézkedést hozhatunk. Ilyenek például
- a hálózatfejlesztés: A hálózat robusztusabbá tétele érdekében javításokra és korszerűsítésekre van szükség.
- a zöld városok: A városi területek zöldebbé tétele csökkentheti a hőt.
- a közösségi napenergia-projektek: Ezek fenntarthatják az áramellátást akkor is, amikor a fő hálózat összeomlik.
- az energiahatékonyabb otthonok: Az épületek jobb szigetelése és tervezése csökkentheti az energiaigényt.
Végső soron "azért vagyunk sebezhetőek, mert életünket légkondicionált levegőre építettük" - mondta Webber -, és olyan helyeken élünk, ahol nélküle elképzelhetetlen lenne az élet. Itt az ideje cselekedni! - intenek a szakértők.
Ez Magyarországon is probléma lesz
Bár a CNN cikke amerikai példát hoz, ne gondoljuk, hogy az extrém időjárás Magyarországon nem okoz problémákat. Az utóbbi években a meteorológusok, klímaszakértők, de még a biztosítótársaságok is arra hívták fel a figyelmet, hogy egyre durvábbak és gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek itthon is. Bármelyik nyári vihar alatt megeshet, hogy egy-egy utcában nem lesz áram, mert megrongálódnak a vezetékek. Ha ez kánikula alatt történik, akkor itt is ugyanúgy fájó lehet a klímák hiánya.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Sőt, az is elég, ha egyszerűen csak a legnagyobb hőség idején döglik be a klíma. Sok klímaberendezés ugyanis már elég idős és nem lett lecserélve, sem karbantartva...
Ezen túlmenően érdemes belegondolni, hogy az aszályosabb években egyes helyeken még a vízellátás is gondot okozott. Ezt akkor az agglomerációban a túlzott beköltözési hullámmal magyarázták, hiszen sokkal többen laknak jelenleg egy-egy faluban, mint amire a vízhálózat ki lett alakítva. Ugyanez igaz az áramhálózatra is, csak ott még nem értünk el a kritikus küszöböt. Viszont amilyen ütemben telepítették az utóbbi években a magyarok a klímákat, elképzelhető, hogy bizonyos idő után az áramhálózat hőség idején, mikor mindenki egyszerre kapcsolja be a klímát, nem fogja bírni a terhelést.
Mindenkinek magának érdemes feltennie a kérdést, olyan helyen él-e, ahol klíma nélkül is ki lehet-e bírni a legnagyobb forróságot. Ha a válasz nem, akkor érdemes lehet kitalálni egy vésztervet: ha elromlik a klíma, vagy valamiért nincs áram, hová menekülünk a hőség elől.