Pénzcentrum • 2024. május 7. 13:44
Xi Jinping kínai vezető látogat el a napokban hazánkba, ami vitathatatlanul történelmi jelentőségű. Ennek apropóján néhány adat tükrében az Oeconomus megnézte, hogy hol tart ma az új, keleti szuperhatalom és végigvette a relatíve rövid múltra visszatekintő, de annál izgalmasabb magyar-kínai diplomáciai kapcsolatok történetét.
A magyar vezetés számára az euroatlanti integrálódás (éppen a napokban ünnepeltük az Európai Unióhoz való csatlakozásunk huszadik évfordulóját) után a gazdasági-társadalmi felzárkózás vált elérendő feladattá. Ennek gyorsításához az uniós forrásokat kiegészítő külső erőforrások – exportpiacok, befektetések, technológiák – megszerzésére lett szükség. A legkézenfekvőbb gazdasági partnernek a rohamosan felemelkedő Kína tűnt. Az utóbbi években kifejezetten szívélyessé váló viszony elkezdett beérni a gazdasági adatokban is, Magyarország világszinten a kínai befektetések egyik legfontosabb fogadója lett. Eközben 12 kínai egyetem kínál magyar szakot a hallgatóinak.
Ma egy gyarapodó, nyüzsgő, egymilliárd-négyszázmillió lelket számláló nemzet képe tárul elénk. Az ország iparának és kereskedelmének ereje immáron döntő jelentőségű a világgazdaság működése szempontjából. Kína 2012-ben vált a legnagyobb külkereskedelmi forgalmat bonyolító országgá, ma az összes állam kétharmada számára a világ műhelye az első számú export-import partner. A világ tíz legforgalmasabb kikötőjéből hét Kínában található, amelyek kiszolgálják a roppant keresletet - írja az Oeconomus.
A magyar-kínai diplomáciai kapcsolatok kezdetei
A Magyarország és Kína közötti kapcsolatok intenzitása egészen a legutolsó időkig igen alacsony volt, mert minden tekintetben óriási aszimmetria jellemzi a két ország viszonyát. Bár az első magyar utazók a 14. században jártak Kínában, az országról hiteles információk csak a 18. században jutottak el Magyarországra, nyugati közvetítéssel. Az első magyar, aki bizonyítottan eljutott Kínába, egy Magyarországi Gergely nevű szerzetes volt, aki 1341-ben egy pápai követség tagjaként Khanbalikban – vagyis Pekingben – magával a császárral is találkozott, a kínai mongol uralom végóráiban.
Az ezt követő századokban – mivel a Török Birodalom lezárta a Távol-Keletre vezető utakat – a kapcsolat hosszú időre megszakadt. A következő ismert utazó a jezsuita Gruber János, II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem udvari káplánja volt, ő 1658-ban szállt partra Makaóban. Benyovszky Móricz (1741–1786), kora egyik leghíresebb kalandora pedig, miután egy lopott hajóval megszökött a kamcsatkai orosz hadifogolytáborból, Taiwanon töltött néhány hetet, mielőtt továbbutazván Madagaszkár „királya” lett. Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842) azért indult el Keletre, hogy felkutassa a magyarok őshazáját. Hosszas vándorlás után egészen Tibetig jutott, ahol az 1820-as években hosszú időt töltött különböző kolostorokban. Bár a magyarok őseinek nyomát nem találta meg, tibeti szótárával a tibetológia tudományának világszerte tisztelt megalapítója lett. Andrássy Manó (1821–1891) gróf a szabadságharc leverése után emigránsként bejárta Délkelet-Ázsiát, 1849-ben érintette Hongkongot, Makaót és Kantont is. A kiegyezés után Xántus János természettudós is részt vett az osztrák-magyar expedícióban, amely érintette Kínát, gyűjteménye a Néprajzi Múzeum alapjául szolgált. Az első szerződést a Monarchia és Kína között 1869-ben kötötték Pekingben, mely egy kereskedelmi és hajózási egyezmény volt. A Monarchia főkonzulátust nyitott Sanghajban, majd jóval később, 1897-ben a pekingi követség is megnyílt. Kína csak 1902-ben küldte el első diplomáciai képviselőjét Bécsbe. A folytatás, két ország kapcsolatát részletesen bemutató, teljes cikk itt olvasható.
A kínai elnök látogatása
2024. május 8 és 10. között Magyarországra látogat a kínai elnök, Xi Jinping (Hszi Csinping). A kínai delegáció a körútja során ugyanennyi időt szán majd az Emmanuel Macron francia elnökkel történő találkozásra is. [51] Magyarország a súlyához képest tekintélyes figyelmet fog kapni a keleti szuperhatalomtól. Xi Jinping legutóbb 2009-ben járt Magyarországon, alelnökként és a Kínai Kommunista Párt (KKP) Központi Bizottsága Politikai Bizottsága Állandó Bizottságának tagjaként. Azóta már az ország elnöke és pártfőtitkár. Az első, állami tisztségnél jóval fontosabb a második, a pártban betöltött tisztség. Utóbbi által rendelkezik valódi hatalommal, az állami rang leginkább csak ceremoniális. 1993 előtt ez egyértelműbb volt, mert csak azóta tölti be egyszerre a két pozíciót (pártfőtitkár és államelnök) a mindenkori legfőbb vezető. Erőt pedig egy másik cím, a KKP Központi Katonai Bizottság (és egy ugyanilyen nevű, ugyanazzal a tagsággal bíró állami szerv) elnökeként tudhat magáénak, amely által a Kínai Népi Felszabadító hadsereg főparancsnoka. Kína előző vezetőihez viszonyított fontosságát, hatalmát, befolyását jelzi, hogy Xi Jinping egyértelműen Mao Zedong és Deng Xiaoping mellé emelkedett.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Xi Jinping 2009-ben Sólyom László néhai köztársasági elnökkel, Bajnai Gordon volt miniszterelnökkel és Orbán Viktorral is tárgyalt. Orbán Viktor már miniszterelnökként 2014-ben utazott Pekingbe, ekkor találkozott először pártfőtitkári minőségében Xi Jinping-gel, utoljára pedig 2023-ban, az Övezet és Út meghirdetésének tizedik évfordulójára rendezett fórumon. [52] Xi Jinping közelgő budapesti látogatásának óriási jelentősége van, hiszen az ilyen vizitek alkalmával arcvesztés lenne nem bejelenteni valamilyen rendkívüli gazdasági projektet. Általában minden állami szintű vizit alkalmával kísérik a politikusokat üzletemberek, akik ünnepélyesen ekkor írnak alá szerződéseket vagy éppen győzik meg a másik felet az együttműködés elmélyítéséről. Ezt támasztja alá, hogy Xi Jinpinget kb. 400 fős delegáció kíséri majd. A pártfőtitkár látogatásának aktualitását nem csak az egyre nagyobb méreteket öltő gazdasági és kulturális kooperáció, valamint a politikai egyetértések adják, hanem az is, hogy idén van a 75. évfordulója Kína és Magyarország diplomáciai kapcsolatfelvételének. Xi látogatása nemzetközi politikai aspektusban is jelentős, ugyanis a kínai vezető a koronavírus-járvány óta nem járt Európában, ennek már lassan öt éve.
Elérkeztünk az elemzés címében már felvetett mozzanat tárgyalásához. Ha az Európába irányuló kínai FDI-t vizsgáljuk, akkor Magyarország közvetlenül a három-négy legnagyobb gazdaság után következik, a kontinens számos magországát is megelőzve. Ami a kereskedelmünk volumenének további növekedését illeti, annak bizony korlátja a magyar gazdaság mérete, de dinamikusan növekszik.